Összes cikk a Vélemény kategóriában

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányáról, és van benne pár baki

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében. Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A …

A bezártság növelte a műtárgyak iránti keresletet

Miközben a korlátozó intézkedések miatt az elmúlt egy évben a műtárgypiacon az értékesítési csatornák beszűkültek, hazánkban a kereslet nőtt. Erősödött a kortárs művek iránti érdeklődés, az online árverésekkel pedig egy olyan réteg is megjelent a vásárlók között, akik korábban nem vettek részt az élő aukciókon.  A jelenlegi helyzet is bizonyítja, a műtárgy értékálló befektetési eszköz, melynek az aranyhoz hasonló értékmegőrző tulajdonsága van. A tavalyi műtárgypiaci eredmények azt mutatják, hogy miközben a világ legnagyobb aukciós házai 20 százalék körüli bevétel csökkenést realizáltak, a kisebb piacok ellenállóbbak voltak a koronavírus-járvány hatásaival szemben. Az online árverésre való kényszeres áttérés miatt a legmagasabb árfekvésű műveket kevésbé merték licitre bocsátani, ezek inkább privát eladás keretében keltek el. Az adatok szerint a magyar a globális műtárgypiac kevesebb mint fél százalékát teszi ki, így nálunk is a kisebb piacoknál tapasztalható tendencia figyelhető meg. „A 2020-as adataink alig mutatnak visszaesést, a forgalmunk még úgy sem csökkent, hogy a tavaszi szezonban leállt az értékesítés” – emeli ki Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője. A lezárások, az utazások elmaradása miatt a műtárgypiacon jelen lévő ügyfeleknek …

Azt hittük, mindent tudunk a Sikolyról, pedig még ma is szolgál meglepetésekkel

Az oslói múzeumok szakemberei a festmény első, 1893-as változatának egyik rejtélyét fejtették meg – miközben az is rejtély, miért tartott ez ilyen sokáig. A nagy norvég festő, Edvard Munch Sikoly (A sikoly) című munkája az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb, legtöbbet reprodukált festménye – még úgy is, hogy a reprodukciókon sokszor nem ugyanaz az alkotás szerepel. Mert, miközben a Mona Lisárólbeszélve egyértelműen Leonardonak a Louvre-ban őrzött remekére gondolunk, s az Éjjeli őrjáratmindig Rembrandtnak az amszterdami Rijksmuseumban őrzött monumentális vásznát juttatja eszünkbe, a Sikolyból több közismert változat létezik, amik összesen 17 év alatt, 1893 és 1910 között születtek. Más művészekhez hasonlóan Munch is sokszor készített – rendszerint megrendelői nyomására, vagy azért, hogy egy eladott, jól sikerültnek tartott alkotásból neki is maradjon példánya – több változatot ugyanarra a témára, az azonban ritka, hogy a különböző változatok csaknem azonos ismertségnek és népszerűségnek örvendjenek. A művészettörténet az első és az utolsó variánst tartja a legjelentősebbnek; ebben az írásban az elsőről lesz szó.  A Sikoly-leltár összesen öt tételt tartalmaz: két-két olaj-temperát, illetve pasztellt, továbbá egy litográfiát, amiből nem tudni pontosan, hány darab készült. A kutatók általában 30 …

Magyar szemmel a Frieze-hétről

London Art Week Hasonlóan a világ minden országához, Angliát is súlyosan érinti a koronavírus-járvány. Habár a művészeti világ berkeiben reménykedtek abban, hogy a Frieze Art Fairt meg fogják tartani, július közepére biztossá vált, hogy a legjelentősebb londoni műkereskedelmi eseményt sem lehet eredeti formájában megrendezni. Legtovább a fotóművészetre szakosodott Photo London vásár tartott ki, de augusztus végére az alapító párosnak, Michael Bensonnak és Fariba Farshadnak is be kellett látnia, hogy nincs esély biztonságos és üzletileg is sikeres tömegrendezvény szervezésére. Kezdetben az Europán kívüli, majd nem sokkal később az európai galériák is sorra mondták le a fizikai részvételt a kéthetes kötelező karantén és a hatalmas kockázat következtében. Természetesen az egyre szigorodó szabályozások is közrejátszottak döntésükben, hiszen augusztus végére már csak legfeljebb 30 ember tartózkodását engedélyezték egy térben. Ez a szám a Frieze hetéhez közeledve drasztikusan, mindössze hatra csökkent. Egyedül az amúgy is szűkebb gyűjtői kört megcélzó, kortárs afrikai művészetre fókuszáló 1-54 vásárt tartották meg a hagyományos keretek közt, de a rendszeres résztvevők közül csak a galériák fele döntött a személyes jelenlét mellett.  A Frieze-hét ugyanakkor továbbra is …

2021-ben is folytatódik az Axioart Online zoom webináriuma!

3. Online zoom webináriumTéma: 2020 értékeléseDátum: 2021. február 17. 15.00 Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! Panelisták:Kelen Anna – művészettörténész, Virág Judit GalériaNagy Zsófia Nóra – művészettörténész, a Bodó Galéria és Aukciósház galériavezetőjeBálinger Béla – a Központi Antikvárium szakmai vezetője Hogyan értékelik az aukciósházak 2020-at? Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük és milyen új lehetőségeket adott a tavalyi év? Mit mutatnak a legdrágábban aukcionált műalkotások és papírrégiségek? Hogyan alakultak a kortárs eladások 2020-ban? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az Axioart 3. Online zoom webináriumán Várunk szeretettel minden érdeklődőt! Amennyiben kérdése van, technikai problémába ütközött az alábbi címre írhat: support@axioart.com

Mire számítanak 2021-ben a nagy nemzetközi aukciósházak?

A műkereskedelem mögött és – úgy tűnik – előtt is különös és nehéz év áll. A Sotheby’s és a Christie’s vezetői a 2020-as tapasztalatok fényében mondják el, mi jöhet idén. „Nagy durranással” indult az új év a nemzetközi aukciós piacon: a XV. század második felének kiemelkedő firenzei mestere, Sandro Botticelli fiatal férfit ábrázoló portréja január 28-án 80 millió, jutalékkal együtt 92,2 millió dollárért kelt el a Sotheby’s  régi mestereknek szentelt hagyományos New York-i téli aukciósorozatának keretében. Botticelli a portréfestészetben is gazdag életművet hagyott hátra, az utókor számára azonban  mindössze tucatnyi ilyen munkája maradt fenn, s ezek többsége már régóta közgyűjtemények tulajdona. Egy-egy ilyen alkotás piaci felbukkanása ezért egészen rendkívüli eseménynek számít; nem csoda, hogy a szakértők a firenzei reneszánsz minden jellegzetességét magán hordozó, mégis időtlenként ható festményért előzetesen is magas árat vártak – pontosan annyit, amennyi végül a tényleges leütési ár lett. Összehasonlításként: a tavalyi év legdrágább festménye, legalábbis nyilvános aukción, egy Francis Bacon triptichon volt, amiért jutalékkal együtt 84,5 millió dollárt fizettek. (A sajtóból tudható, hogy magáneladások keretében ennél magasabb árak is születtek; így például Kenneth Griffin …

Két árverési katalógus margójára

Egymás után jött két képzőművészeti árverési katalógus ugyanazzal a címmel. Az egyik a legnagyobb hazai árverési ház, a másik a szomszéd ország nagy múltú intézményének ugyanilyen témában rendezendő ajánlatait tartalmazta. Az íróasztalunk egyik végén a hazai, a másik végén a külföldi, belenéztünk és azt láttunk, hogy a 250 km, ami elválasztja a két fővárost egymástól a katalógusokban, s egyben az anyagok feldolgozásában már ég és földnek, azaz galaktikus távolságnak tűnik.   Kezdjük a címmel, ami ugyanaz (Post-War and Contemporary Art, Háború utáni és kortárs művészet), ám az aukcionálásra kínált anyag alapján igencsak más a kínálat a két intézménynél. A hazai egyik legnagyobb árverési háznál a kínálat teljes mértékben magyar, néhány esetben magyar származású művészek alkotásait jelenti. Kérdés az, hogy mindez miért nem jelenik meg egyértelműen már a katalógus címében?  Szembe a nagy múltú külföldi árverési ház ajánlata nemzetközi művekre épül, s elegánsan megjelennek az illető ország művészeinek alkotásai, amik kiválóan illeszkednek a műtárgypiac húzós neveihez. Ha kinyitjuk az utóbbi katalógust, kellemes felvezetőt olvashatunk, megismerhetjük fényképről a szakértőket, akik feldolgozták a műveket, hiszen mindegyik tételnél ott található …

A bázis: Waldfrieden | A bázis: Waldfrieden

A művészeti könyvekre szakosodott berlini Hatje Cantz kiadó és a wuppertali Cragg-alapítvány fogott össze, hogy félszáz mai, élvonalbeli szobrász ugyanennyi művét mutassa be egy-egy fekete-fehér fotón, mellette a művész saját szövegével – amely lehet lírai önvallomás, esszé, szabadvers, kiáltvány, levél, vagy akár színdarab is. Ahol erre nem nyílt lehetőség, ott interjút közöltek az alkotókkal. A nemzetközi gárda korra és nemre való tekintet nélkül osztja meg műteremtitkait munkamódszeréről, az alapanyagokhoz való viszonyáról és a kész művek sorsáról a magán- vagy közgyűjteményekben, illetve szabad téren. Jon Wood és Julia Kelly, két plasztikára specializálódott brit művészettörténész, kurátor végezte a válogatást, a szerkesztést, és a bevezető tanulmányt is együtt írták. A teoretikus páros munkájához a liverpooli, évtizedek óta Wuppertalban élő és alkotó, hetvenéves világhírű mester, Tony Cragg – teljes nevén Sir Anthony Douglas Cragg – szoborparkja biztosította a bázist. Cragg három évtizedes alkotói tevékenysége után tartós szabadtéri bemutatási lehetőséget keresett az élvonalbeli nemzetközi kortárs szobrászati produkció elhelyezésére, ezért előbb felkutatta, majd 2006-ban meg is szerezte a város Waldfrieden nevű területét. Az 1894-ben épült, majd a második világháborúban találatot kapott és utóbb …

Letisztultabb formában

Art and Antique, Budapest „Hiszünk a művészet folytonosságában” – nyilatkozta kiállítóhelyük anyaga kapcsán Kelen Anna, a Virág Judit Galéria és Aukciósház művészettörténésze a március első hétvégéjén megrendezett Art and Antique régiség- és kortárs művészeti vásáron. Kijelentése a többi résztvevőt és a XX–XXI. századi magyar művészetből széles merítést nyújtó rendezvény egészét is jellemezte. A kortársakat képviselő galériák múzeumi értékű munkák közül is válogattak, míg az elsősorban klasszikus művészekkel dolgozó galériák és aukciósházak kortárs anyagukból is több alkotást hoztak el. Köszönhető ez egyebek mellett annak is, hogy a műkereskedelmi piacon tavaly megjelent Art and Antique idén megújult koncepcióval várta az érdeklődőket: nyitott a kortárs galériák felé. Ez a törekvés az esemény elnevezésében is tetten érhető, míg az elmúlt évben Antique and Art néven futott, idén az Art az Antique elé került. Mindez azonban mégsem jelenti azt, hogy a kortárs művészet maga alá gyűrte volna a klasszikust. Tausz Ádámnak, a rendezvény tulajdonosának és ötletgazdájának elmondása szerint a bemutatott anyag 70–30 százalékos arányban oszlott meg a XX., illetve a XXI. század művészete között.  Idén vélhetően szigorúbb követelmények alapján zajlott …

Virágzó online műkereskedelem

Több jelentős aukciósház is elhalasztotta tavaszi nagy aukcióját, így a milliós, rekordokat döntögető leütési árak elmaradtak, de ez nem jelenti azt, hogy a szezon eseménytelenül telt volna. A koronavírus miatt március 11-én Magyarországon vészhelyzetet hirdettek. Az intézkedés első körben a 100 főnél nagyobb rendezvényeket érintette, de pár nap elteltével a kisebb befogadóképességű helyek is kezdtek bezárogatni. Márcus 16-án pedig egy újabb határozat értelmében a rendezvényeket általánosan is betiltották, mindegy hogy eléri-e a hely befogadóképessége a 100 főt vagy sem. A koronavírus ahogy a minden napi életünkben, úgy az aukciók világában is változást hozott. Mivel a hagyományos teremárveréseket nem lehetett megtartani, így az alábbi opciók közül kellett választaniuk az aukciósházaknak: Online lehetőségek Az árverései századik évfordulóját ünneplő BÁV elhalasztotta teremárveréseit, de az élet náluk nem állt le teljesen. Májusban megtartották első online ékszeraukciójukat, illetve online ajánlójegyzéket indítottak az axioart.com-on, ahol festményekre, bútorokra és műtárgyakra adhattak ajánlatot a gyűjtők. Az ékszerárverésen 33 tételt aukcionáltak, az ajánlójegyzéknél pedig közel 60 műtárgy és műalkotás talált új gazdát. Az ajánlójegyzék a gyűjtők és az aukciósház tetszését is elnyerte, a BÁV …