Összes cikk a Vélemény kategóriában

Kandinszkij absztrakt képeinek krónikája

Az absztrakt képekkel kapcsolatban az a téveszme él az emberekben, hogy ilyen mázolmányt tényleg bárki tud festeni. Az igazság persze ennél sokkal összetettebb, ha azt az instrukciót kapjuk, hogy vegyünk magunk elé egy üres papírt és alkossunk olyan formákat, amivel ki tudjuk fejezni milyennek látjuk a világot, akkor a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk, hogy a művészet nem egyenlő a mázolással, egy festményen minden formának és színnek, ecsetvonásnak jelentősége van. Egyik reggel a villamoson utaztam és azon agyaltam, miért nem értékelik jobban az emberek a kortárs művészetet. Hánytam vetettem a dolgot és arra a következtetésre jutottam, hogy ebben az nagy szerepe van az oktatásnak, vagyis a művészeti oktatás hiányának. A rajzórákon nem tanítják meg hogyan lássunk a művészetet és a műtárgyakat. Jobb esetben a korábbi korokról még van valami halvány lila fogalmunk, de a kortárs művészet többnyire fekete folt marad. Ha a modern festészet megértéséhez nem is lesz elegendő ez a cikk, talán az absztrakt festészet egyik meghatározó alakjának, Kandinszkijnak a recepciójához igen. „A hegedűk, a basszusok mély tónusai és különösen a fúvósok az éjfél előtti …

Fektessünk-e műtárgyba? 4. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

Hogyan születnek a rekordárak a műtárgypiacon? Felháborodjunk vagy sodródjunk az árral és élvezzük a művészetet? Lépten-nyomon halljuk, hogy ez vagy az a művész rekordot döntött az aukciós piacon, különösen a nemzetközi műtárgypiac kapcsán szinte hetente olvashatunk ilyen híradásokat az elmúlt években. A piaci elemzők és a piac szereplőinek kimutatásai, nyilatkozatai alapján a galériáknak és az aukciósházaknak a 2008-ban kezdődött globális gazdasági krízis, a Brexit vagy az olajválság meg se kottyant –  a műtárgyak kereskedelme dübörög. Magyarországon kicsit árnyaltabb a helyzet, bár szép eredmények születnek a vezető árverezőházak aukcióin, a leütések nagy átlagban még nem érik el a 2008 előtti árszintet. A cikksorozat előző, 3. részét azzal zártam, hogy a magyar piac méretéből adódó likviditási sajátosságok miatt fontos, hogy a gyűjteményünkbe vásárolt darabok magas kvalitást képviseljenek, ritkaságnak számítsanak, és ezáltal a piacon kurrens „áruként” tekintsen rájuk a többi gyűjtő. Mindez persze csak akkor fontos, ha a vásárló fontosnak tartja, hogy a gyűjteménye értéke stabil legyen vagy növekedjen, aki pusztán passzióból, tisztán a művészet iránti rajongásból vásárol, az rá se hederítsen a következő soraimra … ! Az …

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …

A Brexit még a világ leghíresebb street art művészét is megihlette!

Az Európai Unióból való brit kilépés adta a témáját a legújabb Banksy-graffitinek, amely a Nagy-Britannia kapujának számító Dover városában jelent meg egy házfalon május 7-én. A monumentális falfestményen egy mesterember lever egy csillagot az Európai Unió zászlaját díszítő tizenkettőből. Az álnéven alkotó utcaművész igazolt Instagram-oldalán és szóvivője útján is megerősítette, hogy ő szerzője a vasárnapra virradóra megjelent képnek, amely a sorsdöntő francia elnökválasztás második fordulójának napján tűnt fel a doveri házfalon. A Brexittel foglalkozó újságcikkeket gyakran illusztrálják Dover városának vagy a híres doveri fehér szikláknak a fotójával, mivel a Doverből a franciaországi Calais kikötőjébe induló hajók összekötik Nagy-Britanniát a kontinentális Európával, az EU többi részével. A The Sun című kilépéspárti bulvárlap a Dover & out szójátékot vetíttette ki a doveri fehér sziklákra március 28-án, azonban a napon, amikor Theresa May miniszterelnök hivatalosan is elindította a brit kilépési folyamatot. Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: A Brexit a témája a legújabb Banksy-graffitinek

Ilyet én is tudok festeni!

Izgalmasnak tartja a kortárs festészetet, de elakad, ha értelmeznie kell a képeket, szobrokat? Szeretné megtudni, hogy kell-e egyáltalán magyarázni az absztrakt művészetet? És az is foglalkoztatja, hogyha megpróbálkozna ezzel, akkor milyen eszközök lennének a segítségére? Zavarba ejtik az absztrakt formák, vagy a látszatra kaotikus benyomást keltő figurális kompozíciók, ugyanakkor kíváncsi a jelentésükre, vagy arra, hogyan tudna e kortárs alkotásokban rejlő gondolatokhoz, érzésekhez közelebb kerülni? Cikkünkben irányvonalakat adunk a kortárs művészet megértéséhez! Az emberek egy nagy része falra mászik a kortárs képzőművészettől. A leggyakoribb kijelentések a kortárssal, főleg az absztrakt művészettel kapcsolatban a következők: Nem értem. Ilyet én is tudok festeni … Ez a kép, hogy kerülhetett múzeumba, amikor a háromévesen szebbet festettem ennél? Menjünk sorba ezeken az állításokon! Ad. 1. „Nem értem” Azért mert nem értünk valamit, abból nem következik az, hogy rossz is.  Egyfelől lehet, hogy csak hiányosak az ismeretink, másfelől a kortárs képzőművészet általában nem ad pontos definíciókat. A múzeumokban látható tárgyleírások zavarba ejtő összetettsége a legtöbb esetben abban rejlik, hogy a kurátorok a szavak nyelvére akarják lefordítani azt, amit látunk. Szerintem az …

Mikor kap zöld utat az erotikus művészet?

Az erotikus művészet az ősidők óta velünk él, elég csak a Willendorfi Vénuszra, a Lausseli Vénuszra gondolnunk vagy akár a pompei falfestmények már–már naturalisztikus képi világára. A szexuálisan túlfűtött tárgyak sokáig a művészet peremére szorultak, azonban a modern korszellem, úgy fest, hogy győzedelmeskedett a prüdérián. A világ egyik legnagyobb aukciósháza, a Sotheby’s – saját komfortzónjából kilépve – Erotic: Passion & Desire címmel februárban megrendezte első olyan árverését, amely az erotikát állította középpontba.  A nagyszabású eseményt az AXIOART facebook oldalán is megosztottuk, illusztrációnak pedig Robert Mapplethorpe Íj és nyíl (Lisa Lyon) című képét választottuk. Ahogy kiment a posztunk több ismerősünk is szólt: cseréljük le a képet, mert le fogják tiltani a profilunkat. A vád: pornográfia terjesztése. Balázs Béla a 19. század elején a következőket írta a Nyugatban: „Bizonyos, hogy mai kultúránk legaktuálisabb feladatai közé tartozik egy új állásfoglalás az erotikával szemben, egy új közszeméremérzésnek, egy új nemi morálnak a megteremtése. Bizonyos, ha csak valami új aszkéta fanatizmus nem gyullad ki hírtelen a fehérbőrűek között, akkor az erotikát rejtő falak immár védtelenek.” Jelentem: 2017-ben még mindig állnak …

Miért nagy dolog, ha női művészt állítanak ki a Prado-ban?

Nőként érvényesülni a művészeti szakmában hagyományosan rögös út, ám egyre több múzeum fektet hangsúlyt arra, hogy mindkét nem képviselői kellő bemutatkozási lehetőségeket kapjanak. Felmerül persze a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a nemek szerinti csoportosítás, hiszen a lényeg nem az alkotó neme, hanem a művek kvalitása. A nemi megkülönböztetés rosszul is elsülhet; ha csak azért állít ki egy intézmény női művészeket, hogy a kor politikailag korrekt trendjeinek megfeleljen, akkor ott a veszély, hogy az igazán kiemelkedő alkotók helyett középszerű képzőművészek kaphatnak lehetőséget a félrecsúszott pozitív diszkrimináció nyomán. Ideális esetben a legcélravezetőbb az lenne, ha nem a nemi identitáson, hanem a műtárgy minőségén lenne a hangsúly, ám addig, amíg a női művészek nem kapnak ugyanolyan tiszteletet és adott esetben lehetőséget a kollektív művészettörténeti tudattalanba beépült prekoncepciók okán, mint a férfiak, addig nehéz igazságosnak lenni. George Baselitz német sztár festőművész 2015-ben a Guardian-nek adott interjújában a következő igencsak megkérdőjelezhető véleményét közölte: „A piac nem hazudik, annak ellenére, hogy mára a művészeti akadémiák 90%-án nők tanulnak, mégis kevés válik közülük igazán sikeressé.” Baselitz szerint a nők sikertelensége miatt nem …

Hogyan vásároljunk fillérekért több milliárdot érő gyűjteményt?

A recept a következő: legyünk a lengyel állam, a nyilvánosság előtt hivatkozzunk a nemzeti öntudatra, hozzunk fel hangzatos, de igencsak megkérdőjelezhető érveket és győzzünk meg arról egy 76 éves herceget, hogy családja gyűjteményéről az állam tud legjobban gondoskodni. 2016 utolsó nagy történése a műtárgypiacon az volt, hogy a lengyel állam megvásárolta a Czartoryski-gyűjteményt. Mindez valószínűleg akkor is nagy port kavart volna, ha kifizetik a becsült értékét (2 milliárd dollárt), de mivel nem így történt, a sajtó értetlenül állt az események előtt – főleg azért, mert a tranzakció finoman fogalmazva is kifogásolható. Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel (1489-1490) olaj, fa. A krakkói Czartoryski Múzeum jóvoltából De miért olyan jelentős a Czartoryski gyűjtemény? Bátran kimondhatjuk, hogy Európa egyik legjelentősebb magángyűjteményéről beszélünk. A kollekció darabjai: 250 000 darab lengyel királysághoz köthető történeti kézirat, dokumentum és 86 000 műtárgy, melyből 593 alkotás kiemelt jelentőségű. A sztárdarabok között szerepel Rembrandt: Tájkép a jó szamaritánussal; Dürer, Rembrandt és Renoir rajzai és Leonardo híres festménye, a Hölgy hermelinnel. A családi gyűjtemény története 1796-ban kezdődött, amikor Izabella Czartoryski hercegnő létrehozta az „Emlékek templomát”. …

Nők a középpontban

Februári kiállításajánlónk Évszázados hátrányos megkülönböztetés után a kiváló női művészeket egyre többet szerepeltetik a múzeumok és galériák. Februárban négy hazai és négy külföldi művésznő kiállítását ajánljuk. ITTHON Szász Lilla: A mi házunk Budapest, 2B Galéria, 2017. február 10. – március 10. Szász Lilla: A mi házunk. A 2B Galéria jóvoltábólSzász Lilla 2009 óta szisztematikusan dolgozik a kiállításon bemutatásra kerülő A mi házunk című projekten. A rendkívül személyes sorozatban fotókon, videókon és a családi archívum darabjain keresztül tematizálódik a művész kapcsolata nagyszüleivel és édesapjával; az elvesztésükből fakadó fájdalom és továbblépésre való kísérlet. A kiállítás központi motívuma a nagyszülői ház, amíg Szász Lilla számára az otthont jelentette, addig a művésznő apjának nem volt más, mint egy ház, amit 14 évesen elhagyott. A személyes síkon túl a sorozat arról is szól, hogy mit jelenthetett Magyarországon a 20. század második felében ambíciókkal telve kiszakadni a falusi létből, valódi karriert befutni, és ez hogyan befolyásolta a családon belüli viszonyokat. Tranker Kata: Hiányzó végtelen Paks, Paksi Képtár, 2017. február 3. – március 26. A legfiatalabb generációhoz tartozó Tranker Kata alkotásaiban a …

Megtörtént a Louvre trónfosztása!

Amikor turistaként látnivalókat keresünk egy külföldi városban, gyakran már nem útikönyvekből tájékozódunk, hanem olyan honlapokról, mint a TripAdvisor vagy a Foursquare. Ezek az oldalak nem szigorúan szakmai szempontok alapján, hanem inkább a látogatók visszajelzései alapján rangsorolnak. A TripAdvisor jelentősége abban rejlik, hogy sorra elolvashatjuk az értékeléseket, rákereshetünk a pozitív és a negatív kritikákra, később pedig magunk is értékelővé válhatunk. A legjobbak közé bekerülni nehéz feladat, a Louvre például hiába első az AECOM és a TEA (Themend Enterainment Association) által összeállított listán, a TripAdvisoron be sem került a világ legjobbnak tartott tíz múzeuma közé. De akkor melyik intézmények a legjobbak? Cikkünkben bemutatjuk a TripAdvisor top 10-es listáját! 1. Metropolitan Művészeti Múzeum, New York Évek óta az első helyet tudhatja magáénak az 1872. február 20-án megnyílt és évi hatmillió látogatót fogadó MET. Több mint 2 millió darabos gyűjteménye – az ókori egyiptomi, görög és római kortól kezdve egészen a posztimpresszionistákig – minden földrészről őriz  műalkotásokat, és itt őrzik az Egyesült Államok legjobb festőinek legnagyobb gyűjteményét is. A festmények mellett, a látogatók az európai késő-középkori lovagi fegyverekért és …