Előző írásunkat a 2023-as műkereskedelemről a környezetvédelemmel zártuk, a továbbiakban pedig a többi, az ágazatot befolyásoló tényezőt vesszük górcső alá.

Hongkongon a világ (és a politika) szeme

50 éve, hogy a Sotheby’s elindította első aukcióit Hongkongban, és azóta a három fő nemzetközi művészeti piac egyik központjává nőtte ki magát, London és New York mellett. De mivel Hszi Csin-Ping rezsimje továbbra is szigorítja Hongkong szabadságjogait – ideértve a művészek és intézmények cenzúrázását –, és feszültségeket gerjeszt Tajvannal és a Dél-kínai-tengeren, sokan megkérdőjelezik, hogy ez a tendencia folytatódni tud-e.

A nagyvállalkozások érezhetően aggódnak. Tavaly ősszel a Global Financial Centers Index Szingapúrt nevezte meg Ázsia első számú pénzügyi központjának, világszinten New York és London mögött a harmadikként. Erre (is) reagálva tavaly novemberben a hongkongi hatóságok csúcstalálkozót rendeztek több mint 100 nemzetközi pénzügyi és üzleti vezető részvételével, hogy megnyugtassák őket.

Ennek ellenére Hongkong legújabb modern és kortárs aukciói jelentősen visszaestek az ArtPro és az Artron elemzők szerint is. Az aukciósházak szerint ez a Kína nagy részét sújtó be- és lezárások következménye volt. Az Art Basel Hong Kong következő, márciusi kiadásában 30 százalékkal kevesebb galéria lesz, mint 2019-ben, valószínűleg ugyanezen okból.

A művészeti piac legbefolyásosabb szereplői azonban egyelőre még Hongkongra fogadnak. Ennek bizonyítéka, hogy a Phillips egy új épületbe költözik Nyugat-Kowloonban, az M+ Múzeum közelébe, a Christie’s pedig 2024-ben egy nagyobb központba költözik a Henderson épületben. Eközben továbbra is ezen a területen található a legtöbb nyugati galéria az ázsiai városok közül. És bár eddig több mint 200.000 hongkongi hagyta el a várost 2020 óta, egyetlen nyugati galéria sem csatlakozott hozzájuk.

Technológia

Bár a kriptovaluták többsége 2022-ben összeomlott, a blokklánc iránti érdeklődés korántsem. Számos művészeti és technológiai projekt indult el a covid járvány nyomán és során – elemzők szerint 2023-ban pedig még többre számíthatunk.

A legtöbben a két tábor valamelyikébe tartoznak. A Minted, amely 2022 végén indult a francia Fnac elektromos kiskereskedőtől, és fő célja segíteni a művészeket a digitális műalkotások létrehozásában és virtuális galériákban való bemutatásában, hogy a gyűjtőkhöz is eljussanak. Ez egyike a számos platformnak és alkalmazásnak, amelyek célja a művészek és a vásárlók közvetlen összekapcsolása. Ezek a platformok többnyire arra irányulnak, hogy létrehozzák a művészet tömeges piacát amely mindenki számára elérhető és sokkal alacsonyabb árakkal működik mint a jelenlegi rendszer. Ezek a platformok kiiktatják a “nagykutyákat”, vagyis a vezető aukciósházakat és galériákat, s velük együtt a különféle, (mű)alkotásokra rakódó jutalékokat is.

Az Arcual a másik táborba tartozik, elsősorban a meglévő piac szolgáltatójának tekinti magát. Az Arcual ősszel indult az Art Basel, anyavállalata, az MCH, a svájci gyűjtő Maja Hoffmann Luma Alapítványa és a BGC Digital Ventures finanszírozásával. Más cégekhez hasonlóan a blokklánc technológiát használja a műalkotások regisztrálására, hitelesítésére és eredetének nyomon követésére. Az Arcual azt állítja, hogy megkönnyíti az olyan dolgok adminisztrálását is, mint például az droit de suite (a művészek viszonteladási joga).

Ezek a vállalkozások mind potenciális hiányosságokat fedeztek fel a piacon. Évente több ezer művész hagyja el a művészeti iskolákat, akik soha nem találnak galériát amik reprezentálnák őket. Potenciálisan hatalmas vevőkör van, akik szeretnének egy eredeti műalkotást, de nem engedhetik meg maguknak a jelenlegi 10.000 dollár körüli kikiáltási árakat. Ám olyan kiskereskedelmi márkák felépítése amelyekben bíznak a vásárlók éveket és dollármilliókat vehet igénybe. Mindez nem csak külföldön létező jelenség, Magyarországon is ugyanúgy tapasztalható.