Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Magyar tételek a kora őszi külföldi árveréseken

Még néhány nap és idehaza is beindul az őszi aukciós nagyüzem. Ha valaki addig sem akar várni, a külföldi árverezőházak kínálatában máris felfedezhet érdekes magyar tételeket. Ezekből válogattunk. A bécsi Dorotheum hagyományosan a magyar műalkotások beszerzésének egyik legnagyobb külföldi forrása. XIX. századi festmények és akvarellek című, szeptember 18-i árverésükön még a náluk megszokottnál is több magyar mű szerepel, elsősorban a Markó-család tagjaitól. Id. Markó Károlytól összesen öt különböző méretű jellegzetes itáliai tájkép kerül kalapács alá 1,500 és 6 ezer euró közötti taksával; két tételt id. Markó Károly köréhez tartozó művész alkotásaként indítanak 500-700, illetve 1,5-2 ezer eurós becsértékkel. Ifj. Markó Károly művészetét egy alkotás képviseli, ezért 3-4 ezer eurót várnak. A Markó-képek többségének katalogizálásában Bellák Gábor művészettörténész is közreműködött. A tételek, kettő kivételével, az 1900-as évek eleje óta egyazon olasz magángyűjtemény részei voltak. Természetesen számtalan oka lehet annak, hogy tulajdonosuk miért Ausztriában bocsájtja őket árverésre; a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy Ausztriára és konkrétan a Dorotheumra mindkét olyan ország – Magyarország és Olaszország – gyűjtőinek jó rálátása van, ahol a Markó-műveket leginkább keresik. De ezzel még …

Rekordáron kelhet el David Hockney medencés festménye

A “legdrágább, aukción elkelt műtárgy, amit élő művész készített” kategória rekordere Jeff Koons és 2013 óta soha nem volt ekkora esélyes rá, hogy megdőljön a csúcs! Élő művész esetében aukciós rekordot jelentő csaknem 80 millió dollárért (22 milliárd forint) találhat új gazdára David Hockney Medence két alakkal (Pool with Two Figures) című festménye a Christie’s novemberi aukcióján. Az aukciósház szerint ez a modern kor egyik legjobb alkotása, ezért nem véletlen, hogy ennyire értékelték a festményt. Az 1972-ben festett alkotás, egyike Hockney híres „medencés festményeinek” és a művész legelső munkái közé tartozik. „Most 80 millió dollár környékére becsültük a Hockney festményét, ami nem jelenti azt, hogy ott is kell maradnia, de a piac történelmét ismerve ez egy megfelelő ár” – mondta Alex Rotter, az aukciósház háború utáni, kortárs művészetekkel foglalkozó szakértője. Rotter azt is elmondta, hogy ha az új tulajdonos 10–20 év múlva úgy dönt megválik a képtől, a Christie’s szívesen visszaveszi és és a mostani árnál jóval többért fogja eladni. Idén már fizettek komolyabb összeget egy Hockney-ért, májusban 28,5 millió dollárt kelt el a Pacific Coast Highway és Santa Monica című festménye, …

Mennyi az annyi? – Adrian Ghenie esete

Ellentétes dinamikák az elsődleges és a másodlagos piacon A műtárgypiaci év vége remek alkalmat nyújt a számadásra. Nyár elejére a májusi nagy aukciók rekordhírei lecsengőben vannak, és az Art Baselről is minden mű megérkezett már újdonsült gyűjtője elegáns falaira, polcaira, kertjeibe – vagy vissza a galériák raktáraiba. Szeptemberig mindenki pihenhet egy kicsit. Legalábbis látszólag. Hiszen az aukciók, vásárok végeztével leáll a piac, de valójában ilyenkor indul a stratégiagyártás, hiszen ilyenkorra válnak láthatóváa legújabb trendek, vagyis az árak. Míg az aukciósházak világának kikiáltási és leütési árai publikusak, addig az elsődleges piacon nehezebb az orientálódás – legalábbis ami az árakat illeti. Hiszen az aukciók sikereiről és kudarcairól cikkek garmadája számol be szezonról szezonra, a galériák falairól történő eladások végső árait azonban ritkán ismerjük. Inkább csak pletykák terjengenek arról, hogy miért mennyit is kért a galerista. Aztán hogy valójában mindent avagy semmit sem adott el, arra ugyancsak az elfecsegett félmondatokból lehet következtetni. Persze ebben semmi meglepő nincs! A galériáknak alapvetően nem áll érdekükben a világ orrára kötni eladásaikat – bőven elég, ha ama néhány válogatott gyűjtő fülébe jutnak …

Parádés és kegyetlen

Art Basel, 2018 A májusi New York-i és londoni árverések minden évben fontos felvilágosítást nyújtanak a piac állapotáról, és így előrejelzésnek számítanak a bázeli vásárra nézve. Az előzetes jó és nagyon jó hírek idén is rekordeladásokban valósultak meg – már a vásár első óráiban. Az árverések eredményeinek másik hatása, hogy kortárs vagy újra divatba jött művek árai diszkréten „felfrissítődnek” a megnyitás előtt. Az Art Basel globális vezető szerepe már régóta elismert tény. Ezt bizonyítja, hogy immár kilenc további rendezvényt (nem számítva a féltucat szatelit vagy privát eseményt) tartanak számon vele egy időben. Szokásosan a piac felső része szerepelt a legjobban, de a középkategóriás galériások is sikeresek voltak, mint például két bázeli hosszú távú vásári résztvevő, az egyaránt 50 éve működő Stampa galéria és a Fanal grafikai műhely. A Fanal magas minőségű geometrikus konkrét sokszorosított műveket állít elő; programjában magyar művészek munkái is szerepelnek, például Konok Tamás vagy a most a vásáron kiállított Vera Molnár grafikai alkotásai. Stampa ugyanakkor a tradicionális kereskedői tevékenységet látja el 1969 óta megszakítás nélkül: programjában kiállítások, fiatal művészek támogatása és következetes …