Összes cikk a Kiállítás kategóriában

Péntektől látogatható a Rembrandt és tanítványai kiállítás

A Szépművészeti Múzeum legutóbb 2006-ban mutatta be ilyen átfogó módon Rembrandt rajzművészetét, a mostani tárlattal pedig a mester halálának 350. évfordulójára emlékezik grafikákkal, rajzokkal, rézkarcokkal – mondta a kiállítás megnyitóján Baán László főigazgató. Tóth Bernadett kurátor emlékeztetett arra, hogy Rembrandt már 26 éves korától fogadott tanítványokat, és műhelye legalább 50 festőnövendéket vonzott, mások mellett Samuel van Hoogstratent, Ferdinand Bolt, Barent Fabritiust. A mostani kiállítás – a nemzetközi tendenciákkal megegyezően, melyek a mester tanítványainak stiláris elkülönítését helyezik a kutatások fókuszába –, az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait tanítványok műveinek környezetében kívánja bemutatni.  A rajzoktatás egyes területei – portré, akt, tájrajz, figuravázlat, narratív kompozíciók – alapján rendezett kamarakiállításon a művek bepillantást engednek Rembrandt tanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Ferdinand Bol, Gerbrand van den Eeckhout, Samuel van Hoogstraten és mások Budapesten őrzött lapjainak bemutatása a mester kezétől származó rajzok, rézkarcok kíséretében számos párhuzam, adott esetben izgalmas eltérés felfedezésére nyújt egyedülálló lehetőséget. A 2020. január 5-ig látogatható tárlat közönsége megfigyelheti, hogy a mester a szolgai másolás helyett miként ösztönözte tanítványait saját útjuk megtalálására – mondta el a kurátor.A …

Csöndes szenzáció: berlini kiállítás Moholy-Nagy tipográfiai munkásságáról

A Bauhaus 100-as programözönben szinte eltűnt az a két hétig látogatható berlini kiállítás, ami a magyar szempontból rendkívül gazdag programú centenáriumi év egyik legfontosabb eseménye. Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia,(László Moholy-Nagy und die Neue TypografieRekonstruktion einer Ausstellung Berlin 1929)Berlin, Kunstbibliothek, szeptember 15-ig A Berlini Állami Múzeumokhoz tartozó Kunstbibliothekban (Művészeti Könyvtár) augusztus 29-én nyílt meg és szeptember 15-ig látogatható a Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia. Egy 1929-es berlini kiállítás rekonstrukciója című tárlat, ami a legismertebb „bauhausos magyar” tevékenységének egy fontos és rendkívül innovatív területébe, a művész tipográfiai munkásságába enged bepillantást. A tárlat, mint címéből is kiderül, egy pontosan 90 esztendővel korábban és ugyancsak Berlinben, egészen pontosan a Martin-Gropius-Bauban megrendezett Új tipográfia című kiállítás egyik termének rekonstrukciója, melyben Moholy-Nagy Merre tart a tipográfiai fejlődés? címmel 78 gazdagon illusztrált táblán mutatta be a tipográfia fejlődését a századforduló óta eltelt időszakban és vázolta fel a jövőjére vonatkozó elképzeléseit a fotográfia korában. A táblák saját szövegeiről és könyveiről készült fotók és számos korabeli reklámhordozó felhasználásával készültek, amiket a művész bauhausos évei alatt gyűjtött és archivált. A táblák ajándékozás útján még 1930-ban a Művészeti Könyvtár tulajdonába kerültek, de együtt …

Képzőművészet és irodalom négy szobában

Budapest, Négyszoba Galéria Az elmúlt években egymás után nyíltak Budapesten olyan kiállítóhelyek, amelyek fiatal pályakezdő művészek számára kívánnak bemutatkozási lehetőséget nyújtani. Több ilyen jellegű helyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem frissen végzett képzőművész hallgatói és kurátorai indítanak – számukra ezek a szárnypróbálgatás első lehetőségei. A pályakezdők mellett azonban gyakorlott kurátorokat is látunk, akik a kereskedelmi galériás színtérből lépnek át az eladással nem foglalkozó, tisztán kiállítóhelyként funkcionáló galériák működtetésének terepére, illetve arra is van példa, hogy az intézményrendszert hátrahagyó szakemberek keresik vagy teremtik meg a lehetőséget így a kibontakozásra. Ezt a tendenciát látva úgy tűnik, a fiatal művészek és kurátorok légüres térbe kerülnek az egyetem elvégzését követően, ezért maguk kényszerülnek a színtér egy hiányzó szeletének létrehozására. Annak elemzése, hogy ez a helyzet milyen folyamatok eredményeként jött létre, a szcéna és az azt meghatározó kulturális és kultúrpolitikai közeg mélyebb vizsgálatát igényelné, az azonban jól látszik, hogy a képzőművészek és kurátorok fiatal generációja igyekszik válaszokat adni a felmerülő problémára. Ez a tendencia egy új, alulról építkező művészeti közeg kialakulását eredményezheti.  A Négyszoba Galéria is elsősorban fiatal pályakezdő művészeknek szeretné megteremteni a bemutatkozás lehetőségét. 2017 óta működik nyitott profilú galériaként Budapest „bulinegyedében”. Aki kimondottan …

A disszidens, aki színekkel lázadt: az első recenzió Mauer Dóra londoni kiállításáról

Egy nappal a megnyitó után már meg is jelent az első nagyobb – és rendkívül meleg hangú – kritika Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett szóló show-járól. Augusztus 4-én és 5-én reggel a Tate Modernnel kapcsolatban még az a hír uralta a sajtót, hogy egy 17 éves fiatalember minden ok és minden előzmény nélkül kidobott a múzeum felső kilátóteraszáról egy hat éves kisfiút, aki azóta is kritikus állapotban fekszik egy kórházban. Vasárnap a tragédia után a múzeum be is zárt, tegnap azonban már újra kinyitott, így Maurer Dóra kiállítása, amiről néhány napja már hírt adtunk, az eredeti tervek szerint tudott megnyílni. Nem kellett sokat várni az első nagyobb kritikára sem, ami a tekintélyes londoni napilapban, a The Guardian-ben jelent meg az újság vezető műkritikusa, Jonathan Jones tollából. Jones 20 éve dolgozik a lapnál, többször volt tagja a Turner Price és a BP Portrait Award zsűrijének (igen, a szponzorként folyamatosan támadott olajkonszern által finanszírozott díjról van szó) és közreműködött a BBC számára készült művészettörténeti filmsorozatokban is. „A konyhájában készített fekete-fehér filmektől a diadalmas geometrikus design-okig; a magyar művész karrierje kiteljesedett a kommunista rezsim …