Összes cikk a Kortárs kategóriában

A Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét

Szerző: admin

Egy járványmentes világban Sean Scully kiállítását már októberben láthatta volna a magyar közönség. Sajnos a korlátozások miatt a múzeumoknak is be kellett zárniuk, így a tárlatot sem lehetett látogatni. A tavaszi nyitás miatt a kulturális intézmények újra fogadhatnak látogatókat. Aki el akarja csípni a dublini festő életművét annak május 30-ig van rá lehetősége! Az Átutazó című kiállítás a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül. A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, …

Horror Pistával nyitott a magyar galéria

Szerző: A Mű

London, David Kovats Galériát nyitni a Brexit és a koronavírus évében Londonban talán őrültségnek tűnik. Kováts Dávid műkereskedő azonban határozott döntés hozott, és 2020 decemberében megnyitotta magyar, illetve – tervei szerint – kelet-európai kortárs művészeti fókuszú galériáját a Covent Gardenben. Pályáját ismerve és érveit meghallgatva azonban mégis lehet ráció abban, hogy Kováts egy több szempontból terhelt évben és helyszínen nyitott műkereskedést.  Támogatta elhatározását, hogy hazánktól eltérően Nagy-Britanniában a műtárgypiac jelentősége miatt a válsághelyzet sem gördíthet számottevő akadályt a gyűjtők, vásárlók elé, illetve gazdasági szinten is olyan fontos a szektor a szigetország számára, hogy a kormány ilyenkor sem hagyhatja ellehetetlenülni. A galerista igyekezett kihasználni a válság okozta pozitívumokat is, így sikerült kedvező áron hozzájutnia egy olyan, a műkereskedelem szempontjából frekventált helyen lévő üzlethelyiséghez, amire normál körülmények között nem sok esélye lett volna. Merész lépése a nemzetközi szaksajtó figyelmét is felkeltette, így több jelentős lap és portál adott hírt a galériáról – erre szintén csekély esélye lett volna, ha nem egy ilyen rendkívüli időszakban vág bele a munkába. A David Kovatsról egyebek mellett a brit műkereskedelmi piac …

A disszidens, aki színekkel lázadt: az első recenzió Mauer Dóra londoni kiállításáról

Szerző: artportal

Egy nappal a megnyitó után már meg is jelent az első nagyobb – és rendkívül meleg hangú – kritika Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett szóló show-járól. Augusztus 4-én és 5-én reggel a Tate Modernnel kapcsolatban még az a hír uralta a sajtót, hogy egy 17 éves fiatalember minden ok és minden előzmény nélkül kidobott a múzeum felső kilátóteraszáról egy hat éves kisfiút, aki azóta is kritikus állapotban fekszik egy kórházban. Vasárnap a tragédia után a múzeum be is zárt, tegnap azonban már újra kinyitott, így Maurer Dóra kiállítása, amiről néhány napja már hírt adtunk, az eredeti tervek szerint tudott megnyílni. Nem kellett sokat várni az első nagyobb kritikára sem, ami a tekintélyes londoni napilapban, a The Guardian-ben jelent meg az újság vezető műkritikusa, Jonathan Jones tollából. Jones 20 éve dolgozik a lapnál, többször volt tagja a Turner Price és a BP Portrait Award zsűrijének (igen, a szponzorként folyamatosan támadott olajkonszern által finanszírozott díjról van szó) és közreműködött a BBC számára készült művészettörténeti filmsorozatokban is. „A konyhájában készített fekete-fehér filmektől a diadalmas geometrikus design-okig; a magyar művész karrierje kiteljesedett a kommunista rezsim …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

Szerző: artportal

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …