Összes cikk a Kortárs kategóriában

„Tükör, görbe-tükör a világunkról” | Te is elvesztél ebben a digitalizált világban?

Szerző: admin

Mottó: “….Sajnálom a felnőtteket! A legtöbbjük elfelejtette, milyen volt gyermekként örülni! Nem volt fontos a gazdagság, a hatalom, a külsőségek, csak azt éreztük őszintének és jónak, ha valaki szeretettel közeledett felénk és felismerte, hogy a rajzunk egy óriáskígyót ábrázol, aki egészben lenyelt egy elefántot.”   (Idézet a Kis Hercegből) Amíg egy gyűjtő él és aktív, addig folyamatosan figyeli az új irányokat, együtt él és lélegzik a képzőművész társadalommal, figyeli, hogyan képződnek le a művekben az egyre gyorsuló világunk mindennapjai. Ez velünk sincs másképp. Mindig is a mindennapok lenyomatát kerestük az egyes korok, stílusok műveiben. A hétköznapok világának, az utca jeleit, a spontán rétegződések, az ismeretlenségben megbúvó emberek időbeli és térbeli nyomhagyása távol az elit világától. A téma az utcán hever, ha közhelyeket idézünk. Ennek a világnak az ábrázolására kiváló eszköz a fanyar humor, a kritikus irónia, melyben időnként cinizmus is vegyülhet. A tükör – görbe tükör, mely sajátosságaival szembesít minket korunk színével és fonákjával. Az irodalomban Karinthy Frigyes: Görbe Tükör című könyve ennek az életábrázolásnak az alapműve. Karinthy egész irodalmunkban a leghíresebb humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. …

A Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét

Szerző: admin

Egy járványmentes világban Sean Scully kiállítását már októberben láthatta volna a magyar közönség. Sajnos a korlátozások miatt a múzeumoknak is be kellett zárniuk, így a tárlatot sem lehetett látogatni. A tavaszi nyitás miatt a kulturális intézmények újra fogadhatnak látogatókat. Aki el akarja csípni a dublini festő életművét annak május 30-ig van rá lehetősége! Az Átutazó című kiállítás a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül. A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, …

Horror Pistával nyitott a magyar galéria

Szerző: A Mű

London, David Kovats Galériát nyitni a Brexit és a koronavírus évében Londonban talán őrültségnek tűnik. Kováts Dávid műkereskedő azonban határozott döntés hozott, és 2020 decemberében megnyitotta magyar, illetve – tervei szerint – kelet-európai kortárs művészeti fókuszú galériáját a Covent Gardenben. Pályáját ismerve és érveit meghallgatva azonban mégis lehet ráció abban, hogy Kováts egy több szempontból terhelt évben és helyszínen nyitott műkereskedést.  Támogatta elhatározását, hogy hazánktól eltérően Nagy-Britanniában a műtárgypiac jelentősége miatt a válsághelyzet sem gördíthet számottevő akadályt a gyűjtők, vásárlók elé, illetve gazdasági szinten is olyan fontos a szektor a szigetország számára, hogy a kormány ilyenkor sem hagyhatja ellehetetlenülni. A galerista igyekezett kihasználni a válság okozta pozitívumokat is, így sikerült kedvező áron hozzájutnia egy olyan, a műkereskedelem szempontjából frekventált helyen lévő üzlethelyiséghez, amire normál körülmények között nem sok esélye lett volna. Merész lépése a nemzetközi szaksajtó figyelmét is felkeltette, így több jelentős lap és portál adott hírt a galériáról – erre szintén csekély esélye lett volna, ha nem egy ilyen rendkívüli időszakban vág bele a munkába. A David Kovatsról egyebek mellett a brit műkereskedelmi piac …

A disszidens, aki színekkel lázadt: az első recenzió Mauer Dóra londoni kiállításáról

Szerző: artportal

Egy nappal a megnyitó után már meg is jelent az első nagyobb – és rendkívül meleg hangú – kritika Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett szóló show-járól. Augusztus 4-én és 5-én reggel a Tate Modernnel kapcsolatban még az a hír uralta a sajtót, hogy egy 17 éves fiatalember minden ok és minden előzmény nélkül kidobott a múzeum felső kilátóteraszáról egy hat éves kisfiút, aki azóta is kritikus állapotban fekszik egy kórházban. Vasárnap a tragédia után a múzeum be is zárt, tegnap azonban már újra kinyitott, így Maurer Dóra kiállítása, amiről néhány napja már hírt adtunk, az eredeti tervek szerint tudott megnyílni. Nem kellett sokat várni az első nagyobb kritikára sem, ami a tekintélyes londoni napilapban, a The Guardian-ben jelent meg az újság vezető műkritikusa, Jonathan Jones tollából. Jones 20 éve dolgozik a lapnál, többször volt tagja a Turner Price és a BP Portrait Award zsűrijének (igen, a szponzorként folyamatosan támadott olajkonszern által finanszírozott díjról van szó) és közreműködött a BBC számára készült művészettörténeti filmsorozatokban is. „A konyhájában készített fekete-fehér filmektől a diadalmas geometrikus design-okig; a magyar művész karrierje kiteljesedett a kommunista rezsim …