Aktuál, Kiállítás, Kortárs
2 hozzászólás

A Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét

Egy járványmentes világban Sean Scully kiállítását már októberben láthatta volna a magyar közönség. Sajnos a korlátozások miatt a múzeumoknak is be kellett zárniuk, így a tárlatot sem lehetett látogatni. A tavaszi nyitás miatt a kulturális intézmények újra fogadhatnak látogatókat. Aki el akarja csípni a dublini festő életművét annak május 30-ig van rá lehetősége!

Az Átutazó című kiállítás a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.

A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, hogyan „nyitotta meg” az absztrakciót Scully a tárgyias referenciák és a metaforikus tartalmak felé. A kiállítás kiemelkedő alkotásai közé tartozik a művész egyik legújabb festménye, a Fekete négyzet (2020), amely a „tiszta érzet” Kazimir Malevics által megfestett ikonjához tér vissza. A képen – amelyet első ízben a Magyar Nemzeti Galéria mutat be a közönségnek – a malevicsi motívum fekete lyukként ékelődik be a „romantikus táj” izzásába: a szinte tapintható Semmi tárgyiasulásaként, egy egzisztenciális szorongásokkal terhelt szituáció kortárs metaforájaként.

Háttérfüggöny (Backcloth), 1970Fotó: MNG/Sean Scully. A művész engedélyével.

A kortárs alkotásokról általában elmondható, hogy egy reprodukció nehezen adja vissza a művet. Scully életművére fokozottan igaz ez a kijelentés. Az óriási vásznak előtt állni teljesen más élmény mint a laptop képernyőjén nézegetni a színfoltokat. A legerőteljesebb alkotások talán azok a festmények, ahol a képalapba beékelődik egy másik kép (a művész kifejezésével inset), amely minden esetben el elcsúszik a kompozíció függőleges szimmetriatengelyétől.

Mariana, 1991Fotó: MNG/Sean Scully. A művész engedélyével. Fotó: Christoph Knoch

A tárlat május 30-ig védettségi igazolvánnyal látogatható. Szerencsére az MNG azokra a műkedvelőkre is gondolt, akik személyesen nem tudják megnézni a kiállítást. Az alábbi oldalon gyűjtötték össze a kiállításhoz kapsolódó videós tartalmakat.

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük