Összes cikk Reigl Judit cimkével

Először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő képe hazai aukción

Szerző: MTI

Hazai aukciók során először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő alkotása: Dénes Valéria több mint száz év lappangás után előkerült, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét 110 millió forintnál ütötték le a Virág Judit Galéria szerda esti árverésén.  Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az árverés után az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ilyen magas áron még soha nem kelt el magyar festőnő képe hazai árverésen. Tavaly ősszel a galéria aukcióján a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Judit egyik alkotása, a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című festmény 36 millióról indulva végül 65 millió forintért cserélt gazdát – mondta.  Dénes Valéria 107 év lappangás után előkerült kubista remekművének kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festményt ismernek a szakértők. Ritkán felbukkanó művei a műkereskedelemben eddig 30 és 50 millió forint közötti összegért cseréltek gazdát. A belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény az életmű legkiemelkedőbb darabjának számít, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre és a legnagyobb magyar kubista képként tartják számon a szakértők. Az …

Ezek 2018 legdrágább festményei az aukciós piacon, itthon és külföldön

Szerző: artportal

Jó évet zár az aukciós műkereskedelem. Egy alaposabb elemzéshez még hiányoznak az adatok, de máris mutatjuk, mely alkotásokért fizettek kül- és belföldön a legtöbbet. A nemzetközi piacon Leonardo Salvator Mundijának 450 milliós rekordja nem forgott veszélyben – e mű körül egyébként egyre több a kérdőjel –, 100 millió dollár feletti leütésből azonban kettő is akadt és jó néhány életmű-rekord is született. Lássuk a TOP 10-et: 1.  Amedeo Modigliani: Fekvő akt, Sotheby’s, New York, május 14., 157 millió dollár Ez a festmény Modigliani legnagyobb és jelenleg második legdrágább női aktja. Ára 13 millió dollárral marad el az életmű-rekordtól, de ahhoz elég volt, hogy az idei toplista élére kerüljön. 2. Pablo Picasso: Lányka virágcsokorral, Christie’s, New York, május 8., 115 millió dollár Picasso nélkül régóta nincs és minden bizonnyal még sokáig nem lesz toplista. Idei legjobb árát ez a Rockefeller Gyűjteményből kalapács alá került 1905-ös festménye érte el, ami jelenleg a párizsi Musée d’Orsay nagyszabású, Picasso kék és rózsaszín korszakának szentelt kiállításán látható. 3. Edward Hopper: Chop Suey, Christie’s, New York, november 13., 91,9 millió dollár Hopper …

Itthon és külföldön is átírták a kortárs nőművészek aukciós toplistáját

Szerző: artportal

Az új globális rekordot a brit Jenny Saville állította fel, a hazai csúcsot Reigl Judit. A véletlen műve, de mindkét rekord ugyanazon a napon, október 5-én dőlt meg. Londonban ezen a napon a Sotheby’s a 2014-ben elhunyt neves műgyűjtő és mecénás, a világ több jeles múzeumának vezető testületeiben is tisztséget vállalt David Teiger kollekcióját árverezte, hogy annak bevétele a kortárs művészetek támogatására létrehozott alapítványának munkáját segítse. A csaknem 36 millió fontos forgalommal zárult aukció egyik sztárjának Jenny Saville bizonyult, akinek Propped (Kitámasztva) című nagyméretű, közel kétszer két méteres vászna a 3-4 millió fontos becsérték triplájáért, 9,537 millió fontért került egy inkognitóját egyelőre őrző vevő birtokába. Saville elsősorban intenzív portréival vált ismertté, melyek a nyugati művészet női aktjainak feminista kritikáját tükrözik. A 48 éves, Glasgow-ban és Cincinnatiban tanult művész a Young British Artists tagjaként Charles Saatchi felfedezettje volt, mentorához hosszabb ideig szerződés is kötötte. Fő témája a kezdetektől a női test volt – pályájának első szakaszában többnyire a saját teste. Művei, melyek megkérdőjelezik a női test szépségéről alkotott klasszikus elképzeléseket és elutasítják a korpulens alkattal szembeni …

Nő festette? Ne haragudj, akkor csak feleannyit ér!

Szerző: artportal

Azt a vélekedést, hogy a nőművészeket alkotásaik beárazásánál is hátrányos megkülönböztetés éri, néhány szakember számokkal is igyekszik bizonyítani. Figyelemreméltó és nehezen komolyan vehető eredmények egyaránt születnek. A művészeti szcénában (is) kirobbant zaklatási botrányok kapcsán gyakran megfogalmazódott az a vélemény, hogy a jelenség nem függetleníthető a színtér női szereplőivel szembeni, számos területen tapasztalható hátrányos megkülönböztetéstől. Utóbbinak egyik markáns jele, hogy ebben a közegben sem érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve, csak épp számokkal itt ez nehezebben bizonyítható, tekintettel arra, hogy egy műalkotás értékének megítéléséhez nincsenek objektív kritériumok. Mint ahogy arról a hyperallergic.com a napokban beszámolt, egy, a University of Luxembourgégisze alatt létrejött, helyi, valamint ausztrál, holland és olasz szakemberekből álló kutatócsoport most kísérletet tett a hátrányos megkülönböztetés tényszerű bizonyítására és az eredmény akkor is meggyőző, ha megállapításaik tanulmányozása közben sem feledkezhetünk meg az objektív kritériumok fentebb említett hiányáról és ebből adódóan a számok megkérdőjelezhetőségéről. A kutatás másfél millió, 1970 és 2013 között született aukciós eredményt dolgozott fel. A művek összesen 62.665 alkotója között 83,1% a férfiak és 16,9% a nők aránya, ugyanakkor a kalapács alá …