Zona Maco, Mexikóváros
Latin-Amerika legnagyobb nemzetközi modern és kortárs művészeti, valamint designvásárát, a Zona Macót idén 16. alkalommal rendezték meg február második hetében Mexikóváros nyugati részén, a Centro Citibanamex konferencia- és kiállítóközpont épületében. A professzionálisan szervezett, de könnyed hangulatú eseményt a biztonságra törekvés, a megállapodottság jellemezte; a kísérletező szellem, a nagy felfedezések lehetősége kissé háttérbe szorult. A jelentős érdeklődést nemcsak a helyi és nemzetközi látogatók 62 ezres száma, hanem az értékesítések mennyisége is jól mutatta.
Az idei Zona Macóra 180 kiállító érkezett három kontinensről, a legtöbbük – a résztvevők egyharmada – természetesen belföldi volt. A szomszédos Egyesült Államokból idén kevesebben jöttek, valószínűleg a szinte ugyanakkor debütáló Frieze Los Angeles vásár miatt, de így is több mint 30 galéria mutatkozott be Észak-Amerikából. Az európai kiállítók közül a legtöbb, 21 érkezett Spanyolországból, a britek, az olaszok és a franciák hasonló számban, egyaránt 10-11 kiállítóval vettek részt a rendezvényen, de akadt három német és egy-egy galéria más országokból is. Ma már minden latin-amerikai ország szervez kisebb-nagyobb helyi kortárs művészeti vásárt, ezért a térségből mindössze 18 kiállító jött el Mexikóba, közülük Kolumbiából a legtöbben.
A kiállítást a műfaji sokszínűség jellemezte: festmény, szobor, installáció, fotó, videó, performansz egyaránt megtalálható volt a standokon. A modern és a kortárs művészet mellett helyet kapott a design is. A fő szekcióban 89 galéria mutatta be művészeit. Az ismertebb mexikóiak között ott volt az OMR, melynek standján a helyi Jorge Méndez Blake installációja, valamint Jose Dávila geometrikus és szerves formákból komponált szobrai, továbbá külföldi alkotók munkái szerepeltek. Megtekinthetők voltak itt többek közt a német Candida Höfer és Thomas Ruff fotói vagy az amerikai James Turrell művei. A Hilario Galguera galéria a francia Daniel Buren installációját és a mexikói Cristóbal Gracia festményeit hozta el. Helyi, de New Yorkban is tart fenn kiállítóteret a Kurimanzutto galéria, mely a vásár három szekciójában is jelen volt. A lengyel Wilhelm Sasnal figuratív festménye mellett két mexikói művész, Damián Ortega és Gabriel Orozco munkáit mutatta be. Szintén helyi szereplő a Proyectosmonclova, ők a mexikói Yoshua Okón Parking Lotus (2001) című háromcsatornás videóját tárták a közönség elé, mely három, lótuszülésben levitáló biztonsági őrt ábrázolt. A szellemes, groteszk jelenet ironikus mű, mely az alacsony jövedelmű alkalmazottak rossz munkakörülményeire hívja fel a figyelmet.
A külföldiek között jelentős galériák is felvonultak. Az eredetileg olasz Continua nagyágyúkkal érkezett: Anish Kapoor, Michelangelo Pistoletto, Jannis Kounellis, Pascale Marthine Tayou szobrai és installációi voltak láthatók a standján. A New York-i Marc Straus a bécsi akcionista Hermann Nitsch fehér alapon sárgával festett, nagy méretű munkáit állította ki. A Los Angeles-i Nicodim a kolozsvári sztár, Adrian Ghenie és az amerikai Robert Yarber szürreális festményeit kínálta.
A kolumbiai Fernando Botero mellett a spanyol Manolo Valdés is nagyon népszerűnek bizonyult a vásáron. Több festmény és szobor is szerepelt tőlük, többek közt a venezuelai Freites, a madridi Hispanica vagy a 12 nagyvárosban működő Opera galéria standján. Más ismertebb külföldi kiállítóhelyek igyekeztek frissebb műveket is bemutatni, így a New York-i Kasmin vagy a Sean Kelley, az európaiak közül a zürichi Mai 36, valamint a Stockholmban, Berlinben és már Mexikóvárosban is kiállítóteret nyitott Nordenhake.
A Modern Art szekcióban 21 galéria vett részt, ezek főleg a XX. század művészetét képviselték. A houstoni Art of the World a latin-amerikai geometrikus művészek és Victor Vasarely munkáit állította ki, de más kiállítók is szerepeltették a konstruktív irányzat térségbeli képviselőit: Jesús Rafael Sotót és Carlos Cruz-Diezt.
Az újdonságok – New Proposals – szekcióban a határokat feszegető, kísérletező művészeket mutatott be 29 galéria. A Sao Pauló-iCentral például a brazil Mano Penalva szálakra szedett nemzeti zászlóit állította ki – ezzel az országhatárok viszonylagosságára felhíva a figyelmet.
A Zona Sur szekcióban főleg kisebb, fiatalabb galériák mutatkozhattak be – általában kisebb méretű standokon. A helyi Maia az El Salvador élő Simon Vega talált anyagokból – műanyag, keménypapír, fadarabok – készült ironikus űrhajós-installációját kínálta. Az északír születésű Ryan Brown limai emlékeit elevenítette fel textilből formált, kitömött, heverésző „kóbor kutya”-installációival, melyek nemcsak az OMR és a New York-i Y galéria közös standján, de a rendezvény számos pontján felbukkantak.
A vásártér szélén sorakozott fel a Diseno szekció 30 nemzetközi kiállítója. Standjaikon 1960-tól egészen napjainkig volt megtekinthető érdekes válogatás az elmúlt több mint fél évszázad bútorainak, ruháinak, ékszereinek, kerámiáinak, szőnyegeinek jellegzetes példányaiból.
Szerző: Bagyó Anna
