A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek.
2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban.
Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons legismertebb alkotásai közé tartozik. Összesen négy példány készült belőle, ez a példány a 2. számot viseli és még sosem szerepelt aukción. Először a New York-i Sonnabend Gallery kiállításán bukkant fel nem sokkal elkészülte után és innen került első tulajdonosához. 1992-ben aztán a Gagosian Gallery közreműködésével az egyik legnagyobb amerikai médiabirodalom tulajdonosa, a 2017-ben elhunyt ifj. Samuel Iriving Newhouse vásárolta meg. A gyűjtemény 11 darabját Newhouse örökösei most dobták piacra, a várakozást jócskán meghaladó, 216 millió dolláros forgalmat generálva.
A Christie’s-nek a műhöz csatolt tanulmánya sem csinál titkot abból, hogy Koons egész munkásságának, és ezen belül a lufi-szobroknak a megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Amit sokan a XX. század utolsó negyedének korszakalkotó remekművei közé sorolnak, az mások szemében esetenként arra sem tűnik méltónak, hogy művészetnek nevezzék. A nagyközönség és a legtehetősebb gyűjtők egy része azonban hosszú időn keresztül, egészen 2013-ig Koons mellett állt, és paradox módon éppen a már említett 2013-as rekord volt az, ami után sokan gondolkodóba estek: valóban ezek a munkák az utóbbi évtizedek legnagyobb csúcsteljesítményei a képzőművészetben? A válasz erre legalábbis erősen bizonytalan volt és innentől kezdve a művész keresettsége csökkenni kezdett. Míg a csúcsévének számító 2013-ban az aukciós piacon 75 millió dolláros összforgalmat produkált, aminél csak 2 élő művész, Gerhard Richter és Zeng Fanzhi ért el jobb eredményt, addig öt évvel később már csak 38 millió dollárt adtak munkáiért és ez már az élő művészek között is csupán a 14. helyhez volt elég.
Arra ugyan számítani lehetett, hogy a Nyúl újra megdobogtatja a Koons-hívők szívét, de még a mű 50-70 milliós becsértéke is azt jelzi, hogy maga az aukcióház is legfeljebb életműrekordban és semmiképp sem a legdrágább élő művész címének visszahódításában reménykedett. A jó proveniencia mellett az is sokat nyomhatott a latban, hogy a művet vélhetően valamennyi Koons-fan látta már élőben is; egy másik példánya ugyanis gyakorlatilag folyamatosan járta a kiállításokat, az amerikai és európai nagyvárosok mellett még Mexikóban és Ausztráliában is megfordult. A mű új tulajdonosáról hivatalos információ nem látott napvilágot, a The New York Times azonban úgy tudja, hogy a vevő Robert E. Mnuchin műkereskedő, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter édesapja.
A mostani eredmény önmagában is előkelő helyezést biztosít Koons számára az idei ranglistákon és újra fellendíti a művei iránti érdeklődést. Hogy mennyire tartósan, azt az idő dönti majd el, mindenesetre úgy tűnik, hogy – sok jóslattal ellentétben – egyelőre mégsem pukkant ki a lufi.
A Christie’s New York-i árverése Koons rekordján kívül is számos kiugró eredményt hozott; életmű-rekordot ért el többek között Robert Rauschenberg, Frank Stella és Daniel Buren is; az összforgalom megközelítette az 539 millió dollárt.
A cikk 2019. május 16-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.
