Latest Posts

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek.

2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban.

Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons legismertebb alkotásai közé tartozik. Összesen négy példány készült belőle, ez a példány a 2. számot viseli és még sosem szerepelt aukción. Először a New York-i Sonnabend Gallery kiállításán bukkant fel nem sokkal elkészülte után és innen került első tulajdonosához. 1992-ben aztán a Gagosian Gallery közreműködésével az egyik legnagyobb amerikai médiabirodalom tulajdonosa, a 2017-ben elhunyt ifj. Samuel Iriving Newhouse vásárolta meg. A gyűjtemény 11 darabját Newhouse örökösei most dobták piacra, a várakozást jócskán meghaladó, 216 millió dolláros forgalmat generálva.

Jeff Koons: Nyúl, 1986, rozsdamentes acél, 104,1 x 48,3 x 30,5 cm, © Christie’s Ltd. 2019

A Christie’s-nek a műhöz csatolt tanulmánya sem csinál titkot abból, hogy Koons egész munkásságának, és ezen belül a lufi-szobroknak a megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Amit sokan a XX. század utolsó negyedének korszakalkotó remekművei közé sorolnak, az mások szemében esetenként arra sem tűnik méltónak, hogy művészetnek nevezzék. A nagyközönség és a legtehetősebb gyűjtők egy része azonban hosszú időn keresztül, egészen 2013-ig Koons mellett állt, és paradox módon éppen a már említett 2013-as rekord volt az, ami után sokan gondolkodóba estek: valóban ezek a munkák az utóbbi évtizedek legnagyobb csúcsteljesítményei a képzőművészetben? A válasz erre legalábbis erősen bizonytalan volt és innentől kezdve a művész keresettsége csökkenni kezdett. Míg a csúcsévének számító 2013-ban az aukciós piacon 75 millió dolláros összforgalmat produkált, aminél csak 2 élő művész, Gerhard Richter és Zeng Fanzhi ért el jobb eredményt, addig öt évvel később már csak 38 millió dollárt adtak munkáiért és ez már az élő művészek között is csupán a 14. helyhez volt elég.

Arra ugyan számítani lehetett, hogy a Nyúl újra megdobogtatja a Koons-hívők szívét, de még a mű 50-70 milliós becsértéke is azt jelzi, hogy maga az aukcióház is legfeljebb életműrekordban és semmiképp sem a legdrágább élő művész címének visszahódításában reménykedett. A jó proveniencia mellett az is sokat nyomhatott a latban, hogy a művet vélhetően valamennyi Koons-fan látta már élőben is; egy másik példánya ugyanis gyakorlatilag folyamatosan járta a kiállításokat, az amerikai és európai nagyvárosok mellett még Mexikóban és Ausztráliában is megfordult. A mű új tulajdonosáról hivatalos információ nem látott napvilágot, a The New York Times azonban úgy tudja, hogy a vevő Robert E. Mnuchin műkereskedő, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter édesapja.

A mostani eredmény önmagában is előkelő helyezést biztosít Koons számára az idei ranglistákon és újra fellendíti a művei iránti érdeklődést. Hogy mennyire tartósan, azt az idő dönti majd el, mindenesetre úgy tűnik, hogy – sok jóslattal ellentétben – egyelőre mégsem pukkant ki a lufi.

A Christie’s New York-i árverése Koons rekordján kívül is számos kiugró eredményt hozott; életmű-rekordot ért el többek között Robert Rauschenberg, Frank Stella és Daniel Buren is; az összforgalom megközelítette az 539 millió dollárt.

A cikk 2019. május 16-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Íme, a BÁV 74. Művészeti aukciójának legdrágább tételei | 2. rész

Az aukció második napján 276 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 78%-ára érkezett sikeres licit. Az ékszereket és ezüst tárgyakat felvonultató árverés végén az összleütés 96 193 000 forint lett.

Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 17 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen 8 tétel került online licitálóhoz, a licitek összértéke több mint 800 ezer forint volt.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 700 ezer forint értékben, összesen 3 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé.

Érdekesség:

Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett kelt el. A fehérarany art deco karkötő kikiáltási ára kétszereséért, 1,5 millió forintért talált gazdára.

Fehérarany 585, szabályozható, milanéz típusú karpánt középrészén tagolt, áttört ékszerbetét, 7 nagyobb, azsúr foglalt régi csiszolású briliáns cca. 2,00 ct (R2TCrVs) és 32 apró, különböző csiszolású

A katalógus tételei közül érdemes kiemelni a 86 apró briliánssal díszített karkötőt, aminek a kikiáltási ára 350 ezer forint volt és az élénk licitharcot követően 1 millió forintért cserélt gazdát.

Fehérarany 585, keskeny, szelvényezett pánt, 186 apró briliáns cca. 3,00 ct (MCrSi), biztonsági zárral, 14,8 g,hossz: 18 cm

A Roberto Coin karkötő kikiáltási ára 2 millió forint volt, végül 2,4 millió forintnál ütötték le a tételt.

Fehérarany 750, széles, fonást mintázó pánt, kétoldalt nyomó patentzáras csatján 3 sorban 61 pave foglalt briliáns cca. 0,60 ct (MTCrVs), 3 apró rubin márka védjeggyel, jelzett Roberto Coin, 140,6 g,

Íme, a három legmagasabb leütési ár:

1, Karkötő – arany 750, 20 buton foglalt, régi csiszolású briliáns
Kikiáltási ár: 4 500 000 Ft
Leütési ár: 4 600 000 Ft
2, Melltű – fehérarany 750, stilizált szalagcsokorral díszített virágforma
Kikiáltási ár: 4 500 000 Ft
Leütési ár: 4 500 000 Ft
3, Magyar art deco asztali doboz – Ezüst, 8231 g. Pest, 1929.
Kikiáltási ár: 2 500 000 Ft
Leütési ár: 3 400 000 Ft

A feltüntetett árak nem tartalmazzák az árverési jutalékot!

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Rekordáron, több mint 110 millió dollárért kelt el Monet Kazla

Rekordáron, 110,7 millió dollárért (32 milliárd forint) kelt el Claude Monet Kazlak című festménye egy kedd esti New York-i árverésen.

Ez a világon legdrágábban elárverezett képe a francia impresszionista művésznek (1840-1926), egyben az első impresszionista alkotás, melyért több mint 100 millió dollárt adtak. A festményt, mely otthona, Normandia vidékét ábrázolja, 1890-ben fejezte be Monet.

A leütési ár kétszeres csúcs: a legmagasabb összeg, amelyet aukción egy Monet-festményért fizettek, és az első eset, hogy egy impresszionista műalkotás 100 millió dollárnál magasabb árat ért el árverésen.
Fotó: MTI/AP

Amikor 1986-ban utoljára elárverezték, mindössze 2,53 millió dollárért cserélt gazdát, addig majdnem egy évszázadon át egyetlen család birtokában volt, akik közvetlenül a művész ügynökétől vásárolták meg.

Fotó: Sotheby’s

Monet Kazlak-sorozata 25 képből áll, többségük galériák tulajdonában áll szerte a világon. A kép a negyedik Monet-alkotás, melyet ebben a században elárvereztek. A művész korábbi rekordját a 2018 májusában 84,7 millió dollárért elárverezett Tavirózsák című alkotása tartotta.

A licitharcról készült videó megtekinthető itt.

Először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő képe hazai aukción

Hazai aukciók során először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő alkotása: Dénes Valéria több mint száz év lappangás után előkerült, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét 110 millió forintnál ütötték le a Virág Judit Galéria szerda esti árverésén. 

Dénes Valéria (1877-1915): Bruges, 1912-1913

Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az árverés után az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ilyen magas áron még soha nem kelt el magyar festőnő képe hazai árverésen. Tavaly ősszel a galéria aukcióján a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Judit egyik alkotása, a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című festmény 36 millióról indulva végül 65 millió forintért cserélt gazdát – mondta. 

Dénes Valéria 107 év lappangás után előkerült kubista remekművének kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festményt ismernek a szakértők. Ritkán felbukkanó művei a műkereskedelemben eddig 30 és 50 millió forint közötti összegért cseréltek gazdát. A belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény az életmű legkiemelkedőbb darabjának számít, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre és a legnagyobb magyar kubista képként tartják számon a szakértők.

Az aukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Vaszary János Virágcsendélete volt. Az 1930-as években készült festmény kikiáltási ára 40 millió forint volt, majd több licit érkezése után a kép árát végül 70 millió forintnál ütötték le. Alig maradt el tőle Kádár Béla Nő macskával című festménye, amely 65 millió forintért cserélt gazdát, kikiáltási ára 30 millió forint volt. Az 1920-as években Berlinben készült, a Bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit hordozó olajkép közel 100 év után került vissza Magyarországra. 

Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet (Virágok kosárban), 1930-as évek második fele
Kádár Béla (1877-1956): Nő macskával, 1926 körül

Jól szerepelt az árverésen Scheiber Hugó ugyancsak Berlinben festett, a nagyvárosok dinamizmusát bemutató sorozatának Stadion című darabja, amely 28 millió forintért kelt el, míg a Gulácsy Lajos korai korszakában készült Várakozás című védett festmény 20 millió forintért cserélt gazdát. 

Scheiber Hugó (1873-1950): Sportaréna (Stadion), 1926 körül
Gulácsy Lajos (1882-1932): Várakozás I. (Schubert-dal?), 1905

 Élénk licitharc mellett talált új gazdára Kontuly Béla Dunai hidak romokban című olajképe, amely kikiáltási árának kétszereséért, 14 millió forintért kelt el, míg Járitz Józsa Három fa című képének az árát 3 millió forintnál ütötték le, az alkotás kikiáltási ára 750 ezer forint volt. 

Kontuly Béla (1904-1983): Dunai hidak romokban (Romba dőlt dunai hidak), 1947
Járitz Józsa (1893-1986): Három fa (Trois arbres)

Mednyánszky László Alkonyat című alkotását 12 millió forintért, a Nyolcak tagjának, Márffy Ödönnek Vörös ruhás nő című festménye 9 millió 500 ezer forintért, Perlrott Csaba Vilmos Párizsi csendélet című alkotása 9 millió forintért talált új gazdára, Czóbel Béla Gros Rouvre című művét 8 millió 500 ezer forintért vásárolták meg. 

Mednyánszky László (1852-1919): Alkonyat, 1911-1913 körül
Márffy Ödön (1878-1959): Vörös ruhás nő, 1922
Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Párizsi csendélet, 1927
Czóbel Béla (1883-1976): Gros Rouvre, 1926

A Virág Judit aukcióján 50 kortárs tétel szerepelt, amelyek közül többnél is élénk telefonos licitharc bontakozott ki. Az Iparterv-csoport tagjainak művei kiemelkedően szerepeltek az aukción: Nádler István Háromszög A/2 című 1995-ös festménye 7 millió 500 ezer forintért, Jovánovics György 1994-es gipsz reliefje 6 millió 500 ezer forintért, Keserü Ilona 1969-es Madzagírás című alkotása 6 millióért, míg Bak Imre Clean, Pure című 1972-ben készült alkotása 2 millió 600 ezer forintért cserélt gazdát.

Nádler István (1938): Háromszög A/2, 1995
Jovánovics György (1939): Relief 90 mal 97 I., 1994
Keserü Ilona (1933): Madzagírás, 1969
Bak Imre (1939): Clean, Pure, 1972