London, David Kovats
Galériát nyitni a Brexit és a koronavírus évében Londonban talán őrültségnek tűnik. Kováts Dávid műkereskedő azonban határozott döntés hozott, és 2020 decemberében megnyitotta magyar, illetve – tervei szerint – kelet-európai kortárs művészeti fókuszú galériáját a Covent Gardenben. Pályáját ismerve és érveit meghallgatva azonban mégis lehet ráció abban, hogy Kováts egy több szempontból terhelt évben és helyszínen nyitott műkereskedést.
Támogatta elhatározását, hogy hazánktól eltérően Nagy-Britanniában a műtárgypiac jelentősége miatt a válsághelyzet sem gördíthet számottevő akadályt a gyűjtők, vásárlók elé, illetve gazdasági szinten is olyan fontos a szektor a szigetország számára, hogy a kormány ilyenkor sem hagyhatja ellehetetlenülni. A galerista igyekezett kihasználni a válság okozta pozitívumokat is, így sikerült kedvező áron hozzájutnia egy olyan, a műkereskedelem szempontjából frekventált helyen lévő üzlethelyiséghez, amire normál körülmények között nem sok esélye lett volna. Merész lépése a nemzetközi szaksajtó figyelmét is felkeltette, így több jelentős lap és portál adott hírt a galériáról – erre szintén csekély esélye lett volna, ha nem egy ilyen rendkívüli időszakban vág bele a munkába. A David Kovatsról egyebek mellett a brit műkereskedelmi piac egyik legjelentősebb hetilapja, az Antiques Trade Gazette hasábjain olvashatunk, de a The Design Edit, az artdaily.com és a Rise Art is beszámol a galérianyitásról és az első kiállításról, a Horror Pista művésznéven ismert Máriás István Year of the Rat című anyagáról.
Kovátstól egyébiránt sem áll távol a kockázatvállalás. 2009-ben, az akkori gazdasági válság idején határozta el, hogy elhelyezkedik a Sotheby’snél, amikor pedig tudvalevő volt, hogy az aukciósháznál nincs munkaerő-felvétel. Ennek ellenére sikerrel járt, diplomát szerzett a Sotheby’s Institute of Artban, majd szakmai pályáját megalapozva több évig dolgozott az intézményben. E szakasz jelentős állomása volt a testvérével, Kováts Nórával közösen alapított budapesti székhelyű Dobossy Aukciósház létrehozása, majd a Dobossyval való kilépése a londoni aukciós színtérre, és ebbe a sorba illeszkedik a David Kovats galéria megnyitása is. Karrierjének építése azonban már jóval ezelőtt megkezdődött: az édesapja, Kováts Lajos által alapított MEO-ban kezdte pályáját, majd 2006-ban kortárs, valamint XX. századi magyar és nemzetközi alkotók munkáival létrehozta a Galeria White nevű kereskedést és aukciósházat Budapesten. Egyik legjelentősebb rendezvénye a Hermann Nitsch 70. születésnapja alkalmából rendezett tárlat volt, melynek megnyitóján a művész is részt vett.
A tavaly decemberben megnyílt magyar tulajdonú londoni kiállítótér jelentőségét az adja, hogy a brit fővárosban eddig nem volt olyan kortárs galéria, amely kimondottan a magyar, illetve kelet-európai művészek nemzetközi kontextusba helyezésén dolgozott volna.
A nyitó kiállításon a fentebb említett Horror Pistától túlnyomórészt máshol eddig ki nem állított csempemunkákat láthattunk. A galéria falain mágneses megoldással rögzítették a műtárgyak elemeit, ám azok hagyományos csempézési módszerrel a maradandóság élményét erősítve akár be is építhetők a vásárló házába, lakásába. Olyan rendhagyó anyaggal tervezte tehát a nyitást a műkereskedő, amely jó eséllyel felkelti a művészet iránt fogékony közönség érdeklődését.
Vannak természetesen olyan galériák az angol fővárosban, amelyek a térség művészeivel, budapesti kötődésű projektekkel is foglalkoznak. A londoni aukciós piacon is látunk magyar sikereket, és nem mehetünk el szó nélkül – az egyébiránt a londoni székhelyű White Cube galéria által képviselt – Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett 2020-as kiállítása mellett sem. Ahhoz azonban, hogy a hazai művészek rövidebb átfutású és egyben hosszabb távú sikereket érjenek el a nemzetközi színtéren, Kováts szerint elengedhetetlen az állandó jelenlét.
A galéria négy művésszel indult. Horror Pista mellett megtalálható a névsorban Nyári István, akivel már a Galeria White-ban is dolgoztak együtt; az ő tárlata 2021 elejére várható. (Az időpont a vírus okozta lezárások és nyitások miatt még kérdéses.) A képviselt művészek között fellelhető továbbá a Kovách Gergő – Combarro Petra házaspár. A szólókiállítások mellett olyan csoportos kiállítás rendezése is szerepel programjában, amely a másodlagos piacról válogat munkákat, illetve gyűjtemények anyagából is tervez tárlatot.
Bár Kováts igyekszik a rendkívüli helyzet pozitívumaira fókuszálni, a művészek piacra vitele számára sem egyszerű, hiszen a galériás működés nagyban épít a személyes kapcsolatok áplolására, s erre a koronavírus okozta helyzetben korlátozottak a lehetőségek. A gyűjtők és vásárlók nagy része ugyan a karanténban töltött hónapok alatt sem vesztette el vásárlókedvét, de a többség csak a személyes ismeretséget és a munkákkal való fizikai találkozást követően képes új művészek mellett elköteleződni. A gyűjtők az interneten inkább a számukra jól ismert művészeket keresik. Épp ezért az online tér az aukciósházaknak jobban kedvez, hiszen a másodlagos piacon elérhető alkotókat már jó eséllyel ismeri a közönség. A jelentős árverezőházak élnek is ezzel a helyzettel, és olyan nagyszabású eseményeket szerveznek, melyek hamar új jelzőt is kaptak: a látványos, szórakoztató jellegű árveréseket a shopping és entertainment szavak ötvözése által létrehozott shoppatainment kifejezéssel illetik.
Kováts aktív online jelenlétet tervez a galéria számára, meglátása szerint ugyanis a hasonló londoni helyek nagy része pozitív tapasztalatokkal és jó eredményekkel gazdagodott az online térbe történő áttérést követően. Ez a hazai közönség számára is jó hír, hiszen az interneten is bejárható kiállítások és a kulisszák mögé betekintést engedő videók révén Magyarországról is könnyebben megismerhetővé válnak a David Kovats eseményei.
A pandémiás helyzettől független kihívást jelent a magyar művészek munkáinak árképzése. Nemcsak Kováts dilemmája ez, hanem mindazon hazai galeristáké is, akik kiléptek a nemzetközi műkereskedelmi színtérre, például művészeti vásárokon történő megjelenéssel. A műtárgypiac hazai és nemzetközi helyzete ugyanis olyan nagy mértékben tér el egymástól, hogy a művek ára magyar árképzés mellett a nyugati színtéren szinte észrevétlen. Míg itthon a kedvezőbb árú műtárgyaknak nagy a jelentősége egy új vásárlói réteg megszólításában, addig Londonban az alacsonyabb ár elbizonytalaníthatja az érdeklődőket: ott ugyanis az ár a műtárgy eszmei értékének is kifejező eszköze. Kováts olyan árakat szab művészeinek, melyek igazodnak a londoni szinthez, de a komoly magyar gyűjtők számára sem válnak elrettentővé. Így alapozhatja meg az alkotók mielőbbi beágyazódását a nemzetközi műtárgypiacon.
Bár jelenleg teljes erőbedobással a David Kovats vezetésére fókuszál, a Dobossy Aukciósház működtetésén is dolgozik testvérével, Kováts Nórával, bízva abban, hogy a tavalyi év online aukcióinak, köztük londoni árverésüknek sikere 2021-ben is kitart és folytatódik.
Szerző: Molnár Zsuzsanna
