A Magyar Nemzeti Múzeumba kerül a BÁV Centenáriumi aukciójának egyik különlegessége, a magyar koronázási palást töredéke. A történelmi ereklyét 21,25 millió forintért vásárolta meg a Múzeum, amely a Szent István király által adományozott miseruhából készült palástot is őrzi. Az új szerzeményt szombaton, a Múzeumok éjszakáján láthatta először a közönség.
Az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni a BÁV Centenáriumi aukcióján, június 22-én. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy Axioart-os online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült.
Az árverésre került koronázási palást darabja és a hozzá tartozó dokumentáció
Honnan származik a palásttöredék?
Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint – III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét. További információk a palástról itt!
„A BÁV 100 éves aukciós története során talán még soha nem bukkant fel olyan különleges történelmi ereklye, mint a koronázási palást töredéke. Örömmel tölt el, hogy méltó helyre, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerül, ahol magát a palástot is őrzik”
– fejtette ki a BÁV művészeti igazgatója, Fertőszögi Péter.
Mik azok a védett tárgyak?
Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.
A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának második napján, június 9-én bútorokra, szőnyegre és műtárgyakra licitálhattak a gyűjtők. A második napon 472 tétel került kalapács alá és a tárgyak 60%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház közel 60 millió Ft összleütéssel zárta a szerdai eseményt.
Az aukción összesen 84 Live regisztrációt hagytunk jóvá. 4,6 millió forint értékű műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 12%-a került online licitálóhoz.
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 3,1 millió Ft értékben, összesen 17 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 35%-a lett sikeres.
Nagy licitharcok
A bútorok közül szép áremelkedést tudhat maga mögött az az osztrák 19. századi fenyőfa alapon topolyafa borítással, faragott, aranyozott, tusfestett, felsőrészén a különböző csillagjegyek ábrázolásával díszített női írószekreter, ami a 440 ezer forintos kikiáltási ár után 1,1 millió forintért lett egy online licitáló. A kikiáltási ár négyszereséért, 1,6 millió forintért cserélt gazdát egy 1900 körüli osztrák három darabos szalongarnitúra (tölgyfa alapon mahagóni borítással és tömör mahagóni, jávorfa intarziával, öntött bronz veretekkel, griffmadaras díszítéssel).
A műtárgyak közül érdemes kiemelni azt a gazdag lepkés-virágos díszítéssel ellátott Zsolnay festett posztamenst és kaspót, amit az élénk licitharcot követően közel 1 millió forintért ütöttek le.
A szőnyeg szekcióban a legmagasabb áremelkedést egy 20. század eleji, szenné csomózású iráni szőnyeg érte el. A tétel kikiáltási ára 420 ezer forint volt és 700 ezer forintért kelt el.
A három legdrágábban aukcionált tétel a 267. aukció második napján:
1, Papagáj váza – Zsolnay gyár, Pécs, Nikelszky Géza terve(?), 1900 körül, enyhén domborodó dekor, transzparens mázakkal, festett porcelánfajansz, négy papagáj tollazatán és a leveleken fémszínű eozinmázakkal díszített, talpán domború körpecséttel és 5919-es formaszámmal, permen és talpon apró restaurálással, m: 28 cm Kikiáltási ár: 400 000 Ft Leütési ár: 2 400 000 Ft
2, Képóra – magyar, 19. sz. második fele, negyedütős szerkezet, olaj, fémlemez, a Világosi fegyverletétel ábrázolásával, aranyozott blondelmassza díszítésű kerete sérült, zeneszerkezet, j.n., felhúzókulccsal, 112*109 cm Kikiáltási ár: 650 000 Ft Leütési ár: 2 200 000 Ft
3, Boulle kandalló óra – magyar, 19. sz. második fele, jelzett: Lechner József Budapesten”, fekete lakkfestett fa tok, sárgaréz intarziával, öntött, aranyozott sárgaréz veretekkel, figurális sarokdíszekkel, zománcozott, római számos zománcozott számlappal, Proveniencia: Kékedi Árpád gyűjteményéből, működőképes, ingával és kulccsal, m: 72 cm” Kikiáltási ár: 850 000 Ft Leütési ár: 1 700 000 Ft
A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.
A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának első napján, június 8–án egy budapesti magángyűjtemény festményeire és műtárgyaira licitálhattak a gyűjtők. Az első napon 422 tétel került kalapács alá és a tárgyak 51%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház közel 28 millió Ft összleütéssel zárta a keddi eseményt.
Az aukción összesen 119 Live regisztrációt hagytunk jóvá, közel 4 millió forint értékű műalkotást és műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 17%-a került online licitálóhoz.
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 4,1 millió Ft értékben, összesen 43 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 21%-a lett sikeres.
Nagy licitharcok
Élénk érdeklődés övezte egy 20. századi francia festő Mars, Vénusz és Ámor című olajképét és egy 19. századi magyar festő Zrínyi kirohanása című alkotását. Előbbi 140 ezer forintos kikiáltási árról indult és 440 forintért ütötték le, utóbbi a kikiáltási ár kétszereséért, 420 ezer forintért cserélt gazdát.
A kikiáltási ár kétszereséért egy online licitálónál ütötték le Börtsök Samu Szénaboglya című olajképét. Szintén online licitálónál a kikiáltási ár háromszorosáért, 180 ezer forintért ütötték le egy 18. sz. végi pisztolyt (faragott fa ágyazat, acél cső próbajelzettel, csappantyús szerkezet).
A festmények mellett több grafika is szép áremelkedést tudhat maga mögött: a 17. században német metsző által megörökített Buda látképe 28 ezer forintos kikiáltási ár után 100 ezer forintért cserélt gazdát. Szintén szép áremelkedést ért el a F. V. monogrammal jelölt A golfjátékos című grafit rajz, amit a kikiáltási ár négyszereséért 120 ezer forintért ütöttek le.
A három legdrágábban aukcionált tétel a 267. aukció első napján
1, Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844 – Dolány, 1920): Weiss Manfréd portréja Kikiáltási ár: 180 000 Ft Leütési ár: 900 000 Ft
2, Szepesi Kuszka Jenő (Igló, 1885 – 1948): Tátrai táj derengő napfényben Kikiáltási ár: 340 000 Ft Leütési ár: 460 000 Ft
3, Lombard festő, 18. sz.: Borospincében Kikiáltási ár: 460 000 Ft Leütési ár: 460 000 Ft
A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.
A BÁV 100 éves aukciós évfordulója alkalmából rendezett háromnapos Centenáriumi árverés az órákkal veszi kezdetét. A közel 80 tétel igazi ritkaságokat vonultat fel, köztük egy rejtélyes órát is, amelynek még megmaradt darabjait a világ nagy múzeumai őrzik. A legendás óra nevét rejtélyes szerkezetéről kapta, amely kívülről úgy tűnik, mintha nem működne. Az 1880 körül készült rafinált zsebóra 240 ezer forintos kikiáltási árával biztosan sok gyűjtő szívét megdobogtatja majd. A különleges szerkezetek sora itt nem ér véget, az ünnepi kollekcióban szerepel többek között a svájci Vacheron Constantinkülönleges egymutatós, Regulator karórája, amely 3,4 millió forintról várja a liciteket. A Breguet óramárka az évszázadok alatt számos találmányával segítette elő a tengeri navigáció fejlődését. Ezt a hagyományt viszi tovább a Breguet Marine, amely technikai kifinomultságával és elegáns megjelenésével a 21. századi felfedezők karórája. Az aukción olyan különlegességekre is licitálhatnak, mint a Patek Philippe 19. század végén készült arany zsebórája,amely dobozával, és a korabeli megrendelés dokumentumaival együtt igazi óratörténeti ritkaságnak számít. A BÁV-nál korábban rekordot döntő Jaeger-LeCoultre örökmozgó Atmos asztali órájaebből az alkalomból egy exkluzív, lápisz lazuli drágakő-számlapos kiadással kerül aukcióra. Az óraárverés csúcspontja a Rolex Cosmograph Daytonakülönleges kiadású arany karórája. Az autóversenyzők 9 millió forintról induló időmérője 1963-ban, a híres floridai Daytona versenypályáról kapta a nevét. A hagyományos 24 órás versenyek fődíjaként megnyerhető Rolexet többek között Paul Newman, amerikai színész is birtokolta, akinek Daytonája 17,8 millió dolláros (kb. 5 milliárd forintos) árával tartja a legdrágábban eladott óra rekordját.
A BÁV árveréseinek 100 évét végigkísérték az ékszerek, habár az első, kifejezetten ékszeraukcióra egészen 1981-ig kellett várni. A 40 évvel ezelőtti, 32 tárgyat felsorakoztató szerény aukció után mára már évenként dőlnek meg a több tízmilliós ékszerrekordok. Az ünnepi árverés alkalmából a megszokott nagy márkák és az egyedi, finom kidolgozású ékszerek mellett most is pazar ékszercsodákat vonultatnak fel a BÁV szakértői. Ilyen egy 19. századi, 255 darab, összesen 14 karátnyi briliánssal díszített ún. szerelhető ékszer. A 3,2 millió forintról induló sokoldalú darabot melltűként és függőként is használhatja új tulajdonosa.
Igazi extravagáns esküvői ajándék lehet az ún.Szerelem-garnitúra, amely szív alakúra csiszolt hatalmas rubinjaival csábít. A piros drágakövek tüzes színét a több mint 900, különböző csiszolású briliáns emeli ki. Az 5 millió forintról induló ékszer akár a befektetők szívét is megdobogtathatja.
A BÁV saját gyűjteményéből egy tenyérnyi nagyságú virágcsokor melltűis kalapács alá kerül. Az 5,5 millió forintos kikiáltási árról induló ékszert 21 karátnyi briliánssal, 8 karátnyi smaragddal, 10 karátnyi rubinnal és további ametisztekkel ékítették. A virág porzói ún. rezgőtűvel készültek, hogy követhessék viselőjük mozgását.
A BÁV 100 éves árveréseinek sorában a valaha volt legdrágább ékszer is kalapács alá kerül. A “Creations Boris, Lausanne” brilliáns nyakék kollekcióbana bőkezűen felhasznált 18 karátos arany foglalatok, a több mint 60 karátnyi briliáns a tökéletes ékszerészmunkával párosítva alkotják a tökéletes ékszert. A magyar származású, Svájcban élt ékszerész Creation Boris márkanévvel készített exkluzív ékszereket, vevőköre a különlegességekre vágyó gyűjtők és a Svájcban gyakran megforduló uralkodócsaládok tagjaiból állt. Egy szokatlan aszimmetrikus mintát választott, amelyben a válogatott, különböző csiszolású trapéz, navett és kerek alakú briliánsok egy tekeredő szalag-virág motívummá fonódnak össze. A mozgalmas, extravagáns készlet 11 millió forintról indulva ostromolja a jelenlegi ékszerrekordot.
Az anyagban egy kifejezetten befektetési célú érmekollekció is helyett kapott. A limitált kiadású, színarany és -ezüst érmék többek között a magyar 1 és 2 forintosnak, vagy a BÁV jelképének számító Milói Vénusz szobornak állítanak emléket. A legdrágább, 1,4 millió forintról induló emlékérem-pár az új-zélandi Maui és a hal legendáját eleveníti fel.
A nap zárótétele egy történelmi kuriózum: kalapács alá kerül a magyar koronázási palást egy töredéke. A palást alapjául szolgáló, arannyal gazdagon hímzett miseruhát Szent István, az első magyar király és Gizella királyné adományozta a Szűz Mária Egyháznak, 1031-ben. Ezt alakították át a 11. században palásttá, amelyet innentől a magyar királyok viseltek a koronázások alkalmával. A palástot az 1849-es forradalom leverése után a többi koronázási jelvénnyel együtt egy ládában elásták. Mivel innen csak évekkel később, igen rossz állapotban került elő, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős javításokat kellett elvégezni rajta. A munkával Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg, aki segédeivel, közte Szentey Sándorral új életet lehelt a megviselt palástba. Szentey a palást átalakítása során kivett kisméretű arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot megőrizte, majd halála után családjára hagyta a restaurálás jegyzeteivel együtt. Az aukcióra kerülő palástdarabot az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg. Az anyagvizsgálat, a technikai eljárások és a történeti körülmények alapján a töredék eredetiségéhez nem férhet kétség. Ez a darabka történelem 1,8 millió forinttért kerül kalapács alá a BÁV Centenáriumi árverésén
Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően online is licitálhat, itt jelentkezhet az eseményre.
Az ünnepi árverés második napján minden műtárgytípusból a legkiemelkedőbbeket választották ki a BÁV szakértői. A sokszínű anyag jól reprezentálja a különböző korszakok, stílusok, anyagok és alkotók végtelen kreativitását. A történeti ezüstanyag sztárja az a 280 ezer forintról induló, a budavári palota készletéből származó ragutál, amelyet I. Ferenc József osztrák császár és magyar király monogramja díszít. A készlet ritkaságát mutatja, hogy eddig csupán egyetlen, szintén a BÁV-nál felbukkant, darabját ismertük. Várhatóan a gyűjtők kedvence lesz egy, a szakirodalom által jól ismert, preparált saslábakon álló ezüst gyertyatartó. Az 1820 körül, Rimaszombaton készült híres darabra 200 ezer forintról lehet licitálni. Érdemes lesz figyelni arra a 450 ezer forintról induló, az 1790-es évekből származó francia XVI. Lajos stílusú boroskancsóra is, amely finom díszítéseivel bármelyik gyűjtemény csúcsdarabja lehet. A gazdag ezüstanyagban található még többek között egy Fabergé úti piperekészletet és egy 19. századi, Szent György és a sárkányt ábrázoló aranyozott ezüst ikont is.
A használati tárgyak közül jelentős nemzetközi érdeklődésre számíthat egy 1,2 millió forintról induló Tiffany-lámpa, vagy az 1900 körül készült és rendkívül ritka Koloman Moser bútorgarnitúra, amelyre 1,8 millió forintról lehet licitálni.
A BÁV már évek óta különleges fegyvertörténeti csemegéket is felvonultat az árverésein. Ez alkalommal egy balkáni elöltöltős puska és egy török ezüst buzogány mellett Szemere Miklós, író és diplomata útipisztolyát is megvásárolhatják. A fegyverek szerelmesének számító Szemere saját lövöldét is alapított Budapesten az 1900-as években. A ma Zila Kávéházként működő épület korábban a társadalmi elit kedvenc találkozóhelye volt, sőt nemzetközi versenyeknek is helyet adott.
Az elmaradhatatlan Zsolnay-kollekció sztárja egy 1909-ben készült, hatalmas, 2,8 millió forintról induló papagájos díszváza lesz. Igazi ritkaságnak számít az a Zsolnay baglyos óra, amelynek formatervét Kapás Nagy Mihály készítette, kivitele azonban eltér a megszokottól, a majolikamáz és a tündöklő eozinmáz bravúros összhatását viseli magán.
A BÁV Aukciósház kiemelt figyelmet szentel a modern magyar kerámia népszerűsítésének. Az utóbbi években egyre keresettebbé váltak többek között Gádor István és Magda, illetve Gorka Géza munkái. A rekordleütések az utóbbi mester lányához, Gorka Lívia nevéhez fűződnek. A centenáriumi anyagban eddig soha nem látott térplasztikái méltó módon képviselik a magyar kerámia megújulását. Galamb című monumentális plasztikája 1,2 millió forintos kikiáltási árával is jól mutatja a legújabb gyűjtői trendeket.
A porcelánoknál szintén múlt és jelen találkozásának lehetünk tanúi. Az anyagban éppúgy szerepel egy antik bécsi empire úticsésze, mint a Hollóházi Porcelángyár Vasarely vagy Szász Endre porcelánképei. A szakértők emellett olyan újdonságokat is beválogattak az ünnepi kollekcióba, mint Balázs Irén organikus motívumokat és struktúrákat feldolgozó textilmunkái.
A jelentős szoboranyagól kiemelkedik Kisfaludi Strobl Zsigmond Finálé című, 1911-ben készült bronzszobra. A műtárgynap fénypontja azonban egy nemzetközi szempontból is kiemelkedő, igazi művészettörténeti ritkaság lesz Camille Claudel A könyörgő (L’Implorant) című szobra. Camille 19 évesen lett a nála 24 évvel idősebb Auguste Rodin tanítványa, majd később szeretője és múzsája, aki számos alkotását inspirálta. A kapcsolat már a kezdetektől egy szerelmi háromszög viszontagságai között vergődött, hiszen Rodin egész életét Rose Beurettel, egy egyszerű varrónővel osztotta meg. A most árverésre kerülő szobor Claudel és Rodin 10 éves viharos kapcsolatának felbomlása után készült, eredetileg Az érett kor című szoborcsoportjának része volt. A megrázó erejű alkotásban Camille térden állva, reménytelenül könyörög szerelmének, akit idősebb társa elragad tőle. Rodin vissza sem tekintve lép tovább, így Camille epekedő kezei már nem érhetik el. A szerelmi háromszögből és a szoborcsoportból kiváló könyörgő már az elhagyott, önálló nőt és művészt testesíti meg. Bár az elválás megtörtént, Camille érzelmileg soha nem tudta feldolgozni Rodin elvesztését. Rövid művészi életútját elmegyógyintézetbe kerülése szakította félbe, ahol 30 évig, élete végéig élt. Nem érhette meg művészetének elismerését, pedig szobrait ma már a világ legnagyobb gyűjteményei őrzik. A szoborból mindössze 58 példány készült, magyarországi felbukkanása igazi szenzációnak számít. A 34 millió forintról induló alkotást a Szépművészeti Múzeum kérésére már az árverés előtt levédték, ezért bizonyos, hogy az aukció után valamelyik magyar magán- vagy közgyűjteménybe kerül.
A festménynapon jelentős antik kollekció is kalapács alá kerül, ennek kiemelkedő tétele egy 1520 körül készült toszkán festő Madonna ábrázolása. A magyar műtárgypiacon és árveréseken ritkán felbukkanó korú és állapotú reneszánsz kompozíció Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Alexandriai Szent Katalinnal egy angyal társaságában.
A magyar mesterek közül Id. Markó Károly 1859 körül készült Romantikus táj című festménye Rút és Boáz történetét dolgozza fel. A 3,6 millió forintról induló alkotás Markó életművének egyik legfontosabb és legtöbbször feldolgozott képtípusához tartozik, amely a műkereskedelemben először 1922-ben, az Ernst-Múzeum árverésén tűnt fel.
A kollekció művészettörténeti szempontból is izgalmas alkotása, Rippl-Rónai József első ismert rajza, amelyet 17 évesen a kor színészideáljáról, Blaha Lujzáról készített. A művész korai szárnypróbálgatásait megörökítő alkotások legtöbbje elveszett, így a rajz felbukkanása igazi kuriózumnak számít a műkereskedelemben. A kutatások azt is feltárták, hogy az akkor gimnazista, rajzolni szerető ifjú valószínűleg Kaposváron láthatta a művésznőt. A „nemzet csalogánya” annyira elvarázsolta Ripplt, hogy az emlékei és a Képes Családi Lapokban megjelent litográfiát alapul véve készítette el a rajzot.
Az árverés másik kiemelkedő alkotása Fényes Adolf Szolnoki utca című festménye, amely a magyar plein-air naturalizmus egyik legszebb alkotása. A 16 millió forintról induló festményt szemlélve érezzük a magyar kisvárosi élet hangulatát és karaktereit, s gyönyörködhetünk a természet folyton változó szépségeiben is.
Az ünnepi árverésen licitálhatnak még Barabás Miklós, Lotz Károly, Feszty Árpád, Patkó Károly, Márffy Ödön, Mattis-Teutsch János, Kádár Béla, Aba-Novák Vilmos festményei mellett többek között Perlrott-Csaba Vilmos párizsi Szajna-partjára, vagy Batthány Gyula 1930-as években festett Két hölgyére is. Az olajképére 14 millió forintos kikiáltási árral indul az aukción.
A jelentős kortárs kollekció csúcspontja minden bizonnyal Orosz Gellért Kozmikus tája lesz. A mozgalmas alkotás Hantai Simon absztrakt művészete előtti tisztelgés.
