Latest Posts

Híres magyar műkereskedők: A Fränkel-történet 1. rész

Kik gyűjtenek ma képet?

„1964. december 5-én vidéki orvosok szabadnapot vettek ki, hogy Budapestre utazzanak, kereskedők és közvetítők gyülekeztek a Kinizsi utcában, vidéki és budapesti gyűjtők léptek egymás lábára; mind a képek szerelmesei. Ezen a napon a BÁV a 11. Képaukciójához kapcsolódó árverési kiállításának megnyitására készült.”

A kiállítás kínálata jól tükrözi a BÁV ekkori festménybecsüsének, képszakértőjének ízlését és szaktudását. Az ekkor közel 60. életévében járó Fränkel József az, aki szakmai munkájával a BÁV képaukcióinak 60-as, 70-es években elért sikereinek szakmai hátterét adta.

Kik gyűjtenek ma képet? — A társadalomnak szinte minden rétegében akadnak szerelmesei a képeknek. Még aki azért kezdi, hogy spekuláljon, pénzét fektesse be, menetközben többnyire az is „megvadul”, beleszeret a képbe, s nem ad el semmi áron” — mondta Fränkel József képszakértő.

Ki is volt Fränkel József? Honnan ered ez a magától értetődő biztos értékítélet? Kitől tanulta a becsüsszakmát? Hogyan vált Magyarország első ismert képszakértőjévé?

A magyarországi műgyűjtés és műkereskedelem történetének feldolgozása a mai napig várat magára. A honi műtárgyakkal való kereskedésről és műgyűjtésről a 18. század előtti időszakban kár beszélni. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés a polgárosodó társadalom számára meghozta az addig csak az arisztokrácia számára elérhető műtárgygyűjtési kedvet, és egyre másra alakultak a félamatőr műpártoló egyesületek. Ebben az időszakban nincsenek tőkeerős magángalériák, műkereskedelmi szakemberek, akik meghatároznák a galéria profilját, hitelét, klientúráját. A magyarországi műkereskedelem első jelentős nyíltüzletű galériái az első világháborút követően jelennek meg Budapesten. Az első modern képszalont 1903-ban nyitotta meg a Könyves Kálmán Céh, majd 1910-től a Szent-György-Czéh rendszeres művészeti árveréseket tartott. Singer és Wolfner kiadó kialakította az első szerződéses művészmenedzselési viszonyt Mednyánszky Lászlóval 1910-ben. 1912-ben megnyitotta kapuit az Ernst Múzeum. A korszak pezsgő műkereskedelmi életére jó példa, hogy a Művészház 1912-ben és 1913-ban is rendezett értékesítéssel egybekötött Gustav Klimt, Egon Schiele vagy Oscar Kokoschka kiállításokat. A Postatakarékpénztár árverésein is felbukkantak időnként modern külföldi műalkotások. Nemzetközi hírű műgyűjtőink Nemes, Hatvany, Neményi külföldi modern és antik anyaguk nagy részét azonban bizonyára külföldön szerezték be. Pl.: Neményi Bertalan a berlini Thannhauser-galériában Eugène Carrière, Marc Chagall, Paul Gauguin, Jules Pascin, Pablo Picasso, Pierre-Auguste Renoir és Maurice de Vlaminck alkotásaiból vásárolt.

A két világháború közötti időszak három legerősebb magánerőből létrehozott műkereskedése Tamás Henrik (Tamás Galéria), a már korábban említett Ernst Lajos (Ernst Galéria) és Fränkel Ernő, Fränkel József apja (Fränkel-Szalon). Mindhárom galéria 1945-re tönkrement vagy megszűnt, ennek fő okai elsősorban a 20. század első felének nagy világégései és gazdasági hullámvasútjai voltak. Az első világháború okozta károk és a Trianoni békeszerződés, majd az országot felforgató Tanácsköztársaság teljes belpolitikai és gazdasági bizonytalansága nem kedvezett a műkereskedéseknek. A Horthy-rendszer nagymértékű inflációval indult, a koronát 1927-ben felváltja a pengő, majd a nagy világválság évei és okai a kötött devizagazdálkodás, ami által hazánk kizáródik a nemzetközi műkereskedelmi életből. Az 1931-38-ig tartó konszolidáltabb, kiegyensúlyozottabb időszak végére megszületnek az első zsidótörvények, amelyek kikezdik a hazai pénzügyi, ipari, kereskedelmi élet alapjait.

Fränkel József műkereskedelmi pályafutása édesapja mellett, annak műkereskedéssel foglalkozó boltjában kezdődött. 1902-ben született és fiatal tizenéves kamaszfiú volt mikor édesapja, Fränkel Ernő 1917. május 5-én kiváltotta iparengedélyét, és megalapította a Fränkel-féle műkereskedelmi részvénytársaságot.

Ezen részvénytársaság „az 1917. évi április hó 1. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Budapest. A vállalat tárgya: Fränkel Ernő budapesti műkereskedési üzletének folytatása, vagyis képzőművészeti és műipari termékeknek, műtárgyaknak, ún. olajfestményeknek, pasztelleknek, akvarelleknek, grafikai műveknek, szobroknak, porczellánoknak, szőnyegeknek, régiségeknek és antik műipari bútoroknak forgalomba hozatala. Alaptőkéje: 200.000 korona, mely 200 darab, egyenként 1000 korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az igazgatóság 3 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: Kellner Adolfot, Iványi-Grünwald Bélát és Fränkel Ernőt.

Igen, jól olvashatjuk: Iványi Grünwald Béla festőművész is alapítója volt a gazdasági társaságnak. Erről a műkereskedelmi boltról nem sok maradt fenn. Kutatásaim alapján több helyen is lehetett bolt 1917-től: a Váci utcában, vagy később a Dorottya utcában . A bolt értékesítési koncepciója merőben eltért az addigi szokásoktól, egyenesen korszakalkotónak nevezhetjük: az élő magyar művészekkel foglalkozott. Elsősorban Iványi mennyiségi festészeti teljesítményére alapozott, de élő szerződése volt Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal is. Az üzleti koncepció része volt az egyedi képzőművészeti alkotások forgalmazása mellett a sokszorosított grafikai technikával készülő alkotások értékesítése is. Ez a szintén korszakalkotó ötlet a fiatal Fränkel Józsefnek tulajdonítható, aki maga így vall erről:

Már gimnazista koromban ott tébláboltam a képek között, és beleszóltam mindenbe, ha kellett, ha nem. Úgy 23-24 éves lehettem, amikor megcsináltam az első saját vállalkozásomat. Támadt ugyanis egy ötletem. Mi lenne mármost, ha én a festőktől megvenném a jogot, és csináltatnék egy csomó olcsó rézkarcot a képeikről? Apám csak legyintett rá. Az egész egy nagy hülyeség, mondta, de azért adott rá pénzt. Én pedig vettem Fényestől, Glatztól, Csáktól három-három képre sokszorosítási jogot, darabonként háromszáz pengőért. Csináltattam mindegyikről rézkarcot, és kétszázötven nyomatot egy jó bécsi nyomdával, aztán felfogadtam pár ügynököt. Fényesen beütött az üzlet! Rövidesen több pénzem volt, mint apámnak; számlám volt Zürichben, Londonban, Amszterdamban“.

El Greco: idehaza először látható átfogó életműkiállítás

Első alkalommal láthat a magyar nagyközönség az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten. Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.

A tárlat áttekintést ad El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. A Szépművészeti Múzeum őrzi a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét, benne többek között Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festménnyel. E művek mellett a tárlatra több mint negyven magán- és közgyűjtemény, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre és a londoni National Gallery kölcsönzött alkotásokat.


El Greco (Domenikosz Theotokopulosz)
Kandia (Kréta), 1541 – Toledo, 1614

Olyan kiemelkedő művek érkeztek Budapestre, mint például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a  toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el a várost.

A február közepéig nyitva tartó tárlat hét tematikus szekcióban és kronológiai sorrendben mutatja be a kiállított műveket. A félszáz, saját kezű remekmű a művész korai, itáliai éveiben, a bizánci ikonfestészet hagyományait még erősen magukon hordozó, kis méretű fatáblákra festett képeitől indulva a már Spanyolországban készült, nagy méretű oltárképeken, a magánáhítatot szolgáló, közvetlenebb vallásos ábrázolásokon, valamint világi portrékon át, egészen utolsó korszakának látomásszerű alkotásaiig mutatja be munkásságát és páratlan stílusfejlődését, köztük több emblematikus, már El Greco életében nagy népszerűségnek örvendő kompozícióval.


El Greco (Domenikosz Theotokopulosz)
Kandia (Kréta), 1541 – Toledo, 1614

A kiállítás különlegessége, hogy szerepel rajta a krétai-spanyol mester életművéből fennmaradt összesen négy rajzból kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotás is.

A kiállítás El Greco életművének átfogó bemutatásán túl kitér a különböző művészeti közegekre is, amelyekben élt és tanult. Bemutatja, miként sajátította el és építette be saját alkotásaiba több velencei és római mester tanításait és a tőlük átvett mintaképeket; továbbá ismerteti két, biztos attribúciójú művekkel rendelkező tanítványa, Luis Tristán, illetve fia, Jorge Manuel Theotokopuli munkáit is.

A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban február 19-ig látható.

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Online Zoom Webinárium
Téma: Fotóművészet & Műkereskedelem
Dátum: 2022. november 3. 17:00-tól

Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide!

A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk.

Panelisták:

Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója.

Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese.

Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek.

Moderátor:

Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi rendezvényeken.

A webinárium témája:

Kik és hogyan tették világhírűvé a magyar fotógráfiát? Világhírű a magyar fotógráfia? Hogyan kell fotót gyűjteni? Milyen kockázatokat rejt a fotógyűjtés? Mennyire számít nemzetközi műtárgynak egy magyar fotós műve? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket járnak körbe a kerekasztal beszélgetés résztvevői, emellett a nézők a beszélgetés alatt az online chat felületen élőben is feltehetik kérdéseiket.

A részvétel – mint mindig – ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött. Az online kerekasztal beszélgetés a Zoomon keresztül történik, amelyhez az érdeklődők az következő linken keresztül csatlakozhatnak:

https://us02web.zoom.us/webinar/register/WN_pDTd-Z1xTSaipLugtDMWsA

Várunk szeretettel minden érdeklődőt!

Amennyiben kérdése van, vagy bármilyen technikai problémába ütközött az alábbi címre írhat: support@axioart.com

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon.

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv

Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva.

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv, részlet a sorozatból © Móricz-Sabján Simon

A fotóst idézve:

Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását is. Az iskolák bezárása már elég korán elmozdítja a fiatalokat illetve szüleiket, a kisüzletek, a kocsmák vagy a közösségi terek megszűnése pedig lassan megpecsételheti a települések sorsát is. Az itt élők nehezen tudják előrevetíteni, hogy milyen jövő előtt állnak, de a tanulmányok szerint a következő évtizedekben a magyarság akár egytizede eltűnhet és a magyarok négyötöde városokban él majd. A fiatalokat leszámítva kevés ember sorsa változik meg gyökeresen rövid időn belül, a térségek döntő többsége viszont már nem biztos, hogy ugyanazon pályán fog mozogni, mint eddig.

A vidéki emberekben és közösségekben rengeteg erő van. Ellenálló képességük az erős identitás- és hovatartozás-érzésből fakad, ami helyben tartja őket. A vidéki ember attól erős, hogy mindig tudta: mindegy hol a hatalom, a világ közepe ott van, ahol ő él. Az idősebb generációt semmilyen probléma nem tudja elűzni a szülőföldjéről, még úgy sem, hogy a gyermekek és unokák elköltözése miatt gyakran az elmagányosodás vár rájuk.

A világ viszont gyorsan változik, még ha sokak változatlanul is élnek benne. 2022 meghatározó év és rendkívül nehéz körülményeket teremt. Most kerültek előtérbe a megváltozó időjárás és a világválság hatásai. A települések és lakóik komplikált és rendkívül árnyalt helyzetbe kerültek a perzselő aszályok, a rendszeres bozót- és erdőtüzek, a válság miatti súlyos áremelkedések és az infláció miatt. Az Alföldön élőknek a jövőben valószínűleg sok mindent újra kell értelmezni, miközben a kérdések egyelőre válaszok nélkül sokasodnak. Gyermekkorom alföldi nyarai után bennem is él egy határozott vidéki kép, így a fő kérdés abszolút személyes is: a sorsszerű változások mivé alakítják az Alföld településeit és hogyan alakul az itt élők jövőképe?

https://punkt.hu/2022/10/20/moricz-sabjan-simon-arnyeksav-cimu-sorozataval-nyerte-el-az-idei-capa-nagydijat/

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv, részlet a sorozatból © Móricz-Sabján Simon

A Capa Központ az ösztöndíjak és a díj odaítélésével hangsúlyozni szeretné elkötelezettségét a társadalmat gazdagító kreatív művek elkészülése mellett. Az ösztöndíjak és a díj az alkotók további fejlődését és jövőbeni kísérletezésének előmozdítását szolgálja.

A fotók elérhetőek: https://blog.capacenter.hu/2022/10/20/a-capa-nagydij-2022-nyertese-moricz-sabjan-simon/?fbclid=IwAR3EUTUIqQW94KaGcA4OelUyjnXiPwvJkOWgD6z7vGy-MFw8BCQQBhH6GZI