Latest Posts

A művész, aki csempézni is tud!

A hónap műtárgya – Simon Mullan: Installáció. Art + Text Budapest

Ha az Art+Text Galéria aktuális, feltörekvő bécsi művészeket felvonultató Transitioning Spaces című kiállítást csak fényképekről ismerjük, elsőre talán fel sem tűnik, hogy Simon Mullen alkotása láthatósági mellényekből készült. Annyira erős hatást vált ki a fehér térben elhelyezett neonsárga, különféle irányokban csíkozódó, összevarrt anyag, hogy elfeledkezünk a legfontosabbról: tulajdonképpen mit is látunk? A láthatósági anyaggal mindenki találkozott már élete során, hiszen tíz évvel ezelőtt az EU kötelezővé tette, hogy tartsunk az autónkban láthatósági mellényt. Egy műtárgy esetén azonban mégis szokatlannak hat ez az anyag.

Simon Mullan a galéria Reneszánsz Termében fellógatott installációja olyan láthatósági anyagból készült, amit biztonsági mellényként hordanak városszerte a gyalogosok, kerékpárosok és az építkezési dolgozók. Az erkélyhez közel, függönyszerűen felakasztott alkotás napjaink egyszerre kényszeres és önelégült biztonsági intézkedéseire hívja fel a figyelmet. A rikító sárga anyagból és ezüstös fényvisszaverő sávokból készített installáció nekünk szegezi a nagyon is időszerű kérdést: mi a biztonság?
Simon Mullan 1981-ben a németországi Kielben született, de Bécsben nőtt fel. Mindig is érdekelte a kétkezi alkotás, a munka és a munkásosztály. Édesapja évekig óvta a felsőoktatástól, mert szerinte azt nem Simonnak találták ki. Dacból jobbnál jobb iskolákat végzett el.  2001 – 2007 között a bécsi Iparművészeti Egyetemen, majd a 2008 – 2009-es szemeszterben a stockholmi Királyi Akadémián tanult. Egyéni kiállításai voltak Bécsben, Stockholmban és Londonban. Az egyetem elvégzése után sokat dolgozott építkezéseken, még csempézni is megtanult. Később ezt a motívumot több alkotásánál is felhasználta.

Simon Mullan installációja. Fotó: Zana Krisztián, az Art+Text Budapest jóvoltából

Mullan saját bevallása szerint nem rendelkezik fix társadalmi státusszal: a munkásosztály és az elit között mozog. Alkotásairól utál filozofikus szövegeket írni.  A Kartell Magazinnak adott interjúban beszélt arról, hogy: “Bizonyos értelemben antiintellektuális műveket készít.  Az alkotásai csak csempék, amiket hol így, hol úgy vág el. De az embereknek rendszerint ez nem elég, és akkor elkezdenek mesélni a munkásosztályhoz fűződő fiatalkori viszonyáról, hogy burkolóként kereste egykor a pénzt…”
Amikor Norvégiában és Svédországban dolgozott, felfigyelt arra, hogy mennyire különösen hatnak a védőüveges sisakot viselő és tetőtől talpig neon láthatósági ruhába bugyolált munkások. Korábbi installációjánál, a Quebec-nél a bomberdzseki anyagát használta fel. Tulajdonképpen ekkor jutott eszébe, hogy következő installációjánál a láthatósági mellény anyagával fog foglalkozni. A bomberdzsekihez hasonlóan a láthatósági mellény is egy “felvett bőr”. Viselőjét egy egyszerű ruhadarab alapján ítéljük meg. Simon Mullan ekkor kapta a felkérést az ART+Text Budapesttől, hogy Hugo Canoilassal és Christoph Meierrel közösen olyan helyspecifikus műtárgyakat készítsenek, amelyek – megbirkózva a galéria térbeli elhelyezkedésével és történeti aurájával – segítenek átformálni a korábbi lakóotthont a friss kortárs művészet létrehozására és bemutatására szolgáló nyilvános térré.

Az Art+Text Budapest jóvoltából

A kiállítást január 15-ig megtekinthető az Art+Text Budapestben!

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

10 kiállítás, amiért megéri nyakunkba venni a várost!

A január aukciók szempontjából csendes hónapnak számít, aggodalomra azonban semmi okunk, ugyanis a hazai és a külföldi múzeumok jobbnál jobb kiállításokkal, programokkal várják a látogatókat. Válogatásunkban igyekeztünk olyan kiállítások közül szemezgetni, amelyek igazi kuriózumnak számítanak, új perspektívából közelítenek meg egy-egy témát vagy életművet. Cikkükben 5 budapesti, 2 vidéki és 3 külföldi tárlatot mutatunk be Önöknek!

BUDAPEST

#Bartók
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2017. január 29-ig

Ravasz András: Music Puzzle, 2016. Interaktív hanginstalláció. A Ludwig Múzeum jóvoltából

A Ludwig Múzeum a Bartók-emlékév kapcsán egy nem mindennapi kiállítással készült. A CAFe Budapest fesztiválra rendezett nemzetközi tárlat a kortárs képzőművészet eszközeivel fordul a bartóki örökséghez. Bartók Béla munkássága számos kapcsolódási pontot kínál vizuális és hangművészeti reflexiók, értelmezések számára. A #Bartók a Bartókról kialakult képet, mint folyamatosan jelen lévő, átörökített kulturális toposzt bontja ki, és értelmezi tovább. A kiállítás azok számára is érdekes lehet, akik ódzkodnak a kortárs művészettől, ugyanis a kurátorok a zenei örökség áttekintése mellett a kultúrantropológiai, médiatörténeti és a zeneszerzőhöz kötődő személyes anyagok feldolgozása révén jelölnek ki különböző nézőpontokat az életmű tanulmányozásához, felmérve egyben Bartók saját korára és napjainkra gyakorolt hatását is.

Rippl Rónaitól Vajdáig/ Modern magyar rajzok Gombosi György gyűjteményéből
Magyar Nemzeti Galéria, 2017. március 19-ig

Vaszary János: Három akttanulmány (1911), a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából

A 20. század első felében alkotó legjelentősebb magyar képzőművészek Gombosi György művészettörténész által összegyűjtött rajzaiból nyílt kiállítás Rippl-Rónaitól Vajdáig címmel a Magyar Nemzeti Galériában. Az 1945-ben, 41 évesen a holokauszt áldozatául esett Gombosi György a 20. század egyik legnagyobb művészettörténésze volt. Pályája során számos alkotóval szoros barátságot ápolt, vásárlásokkal segítette a nehéz helyzetben élő képzőművészeket. A negyvenes évek elejétől tervszerűen gyűjtötte a rajzművészet alkotásait, a történeti áttekintés mellett Gombosi arra is törekedett, hogy az anyag jól reprezentálja a rajzművészet műfaji gazdagságát és változatosságát. A nyolcvan lapból álló gyűjteményben olyan alkotók grafikái szerepelnek, mint Berény Róbert, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Kernstok Károly, Perlrott-Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József és Uitz Béla festők, valamint Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Vedres Márk és Vilt Tibor szobrászok.

Gyerek/Kor/Kép – Gyermek a magyar képzőművészetben
Budapest Történeti Múzeum – Vármúzeum, 2017. február 19-ig

A kiállítás enteriőr képe. Bakos Ágnes és Tihanyi Bence felvétele. A Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából

A magyar képzőművészet szebbnél szebb gyermekábrázolásokkal dicsekedhet, ennek ellenére utoljára az 1940-ben volt olyan kiállítás, amely a gyermeket, gyermekkort bemutató műalkotásokkal foglalkozik. Ezt a hiányt igyekszik betölteni a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának új tárlata, amely négy évszázad távlatában mintegy 200 művet tár a közönség elé. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videó-munkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. Minden terem egy-egy gondolatkört jár be egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, játékról, iskoláról, szegénységről, háborúról és a felnőttek nosztalgikus visszatekintéséről. Révész Emese, a kiállítás kurátora kiváló munkájának köszönhetően üdítően friss megközelítésből ismerhetjük meg a gyermekábrázolásokat, egy hiánypótló kiállítást bontakozik ki a nézők szeme láttára.

Gádor 125 – Galériák és gyűjtők tisztelgése
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2017. január 29-ig

Gádor 125 – kiállítás meghívó, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából

Gádor István kivételes életműve, mely hosszú alkotó éveket ölel fel, kivételes szeletét mutatja a magyar iparművészet történetének. A fiatal Gádor a szecesszió mestereinél indult a századfordulón, első kerámiáit is a szecesszió meghatározó alakja, Maróti Géza műtermében készítette. A patina, ami Gádor István műveire rakódott különösen szépen csillog ma is. Az a tény, hogy ezek a művek magángyűjtemények darabjai, azt is mutatja, hogy Gádor István művészete túlélte a történelmi viharokat. Megmaradtak úgy is, hogy Gádor életének második felében a „műkincspiac” nem is létezett. Ma árveréseken, műgyűjteményekben cserélnek gazdát ezek a tárgyak, Gádor István „brandje” 30 évvel halála után is él. A design ugyanis múlandó, változnak a trendek, a formák lecserélődnek, a tárgyak eltörnek és kidobják őket. A művészet azonban örök: az idő a művészet barátja, és ezen a tárlaton azt láthatjuk, hogy Gádor István művészete képes évtizedeken átnyúlva hatni mind az őt csodáló műgyűjtőre, mind a szemlélő, sőt az kortárs alkotókra is.

Czigány Ákos: Földek
Várfok Galéria, 2017. január 21-ig

CZIGÁNY Ákos: Gazdaság (2016) 60 x 90,3cm, a Várfok Galéria jóvoltából

A Várfok Galériában Czigány Ákos: Földek című kiállításának köszönhetően ismét a fotográfiáé a főszerep. A Várfok Project Roomban 2014-ben megrendezett kisebb lélegzetvételű bemutatkozás után a látogatók ezúttal egy igazán monumentális tárlatra számíthatnak, mely Czigány több, túlnyomórészt új sorozatát vonultatja fel. Czigány Ákost a magyar kortárs fotográfiai színtér egyik meghatározó alakjaként tartják számon, aki 2010-ben azzal hívta fel magára a szakma figyelmét, hogy szinte még alig ismert alkotóként megnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi elismerést, a Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjat. Czigány Ákos művészetének alappilléreit a magyar konstruktivista hagyományok, a Bauhaus térélménye és a konceptualizmus szellemi háttere adják. A mostani kiállításon a művész több sorozata kerül bemutatásra, melyek, nézzenek az ég, a föld vagy a láthatár felé, ugyanazt a témát, az ember földi jelenlétét járják körül az építészeti lábnyomokat követve.

VIDÉK

A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944
Magyar Ispita, Győr, 2017. március 31-ig

A kiállítás egyik plakátja, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum jóvoltából

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállításával a filmrajongó közönségnek kíván kedveskedni. A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című tárlat az első hangosfilmek plakátjain keresztül mutatja be a magyar filmkészítés aranykorát, illetve azt, hogy annak idején mivel is csalogatták be a közönséget a mozikba. A tárlat a filmtörténet szempontjából mindenképp egy érdekes időszakra fókuszál, 1931 és 1944 között mintegy 360 film készült hzaánkban. A kiállításon a látogatók kronologikus sorrendben, több teremen keresztül ismerhetik meg, hogy a filmkészítők és a korabeli plakátkészítő művészek hogyan kívántak kedvet csinálni egy-egy filmhez.  A tárlat aHyppolit, a lakáj filmplakátjával kezdődik és összesen 160 plakátot mutat be. A plakátok mellett szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hisz az 1939-es zsidótörvények komoly törést hoztak az addig virágzó filmiparnak is, sok színész jó darabig nem áállhatott kamera elé. A kiállítás egy külön teremben foglalkozik az egyetlen Győrben forgatott hangosfilmmel Kettesben-nel is.

Jelet hagyni – Kondor Béla gyűjteményes kiállítása
Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum, 2017. február 12-ig

Kondor Béla: Darázskirály (1963) olaj,vászon. A Tornyai János Múzeum jóvoltából

A huszadik század egyik legösszetettebb és legnagyobb hatású magyar művészegyénisége, Kondor Béla alkotásaiból nyílt gyűjteményes kiállítás a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban. Kondor Béla életműve alig több, mint másfél évtizedet ölel át, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A 180 alkotást bemutató kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban.

KÜLFÖLD

Modenist Photography from the Sir Elton John Collection
London, Tate Modern, 2017. június 7-ig

Man Ray: Glass Tears (1932). A Tate Modern jóvoltából

A Tate Modern tárlata nemcsak az Elton John rajongók körében számít igazi ínyencségnek, hanem a fotográfia szerelmeseinek is maradandó élményt nyújt. Elton John zenéjét rengetegen hallgatják, a mai napig teltházas koncerteket ad, neve már-már fogalommá vált.  Azonban kevesen tudják az előadóművészről, hogy a világ egyik legnagyobb fotográfiai magángyűjteményével rendelkezik. A Modenist Photography from the Sir Elton John Collection című kiállítás közel 60 művész munkásságába ad betekintés, több mint 200 fotográfiát láthatnak a látogatók. A 1920 – 1950-es évek legkiválóbb fotográfusai szerepelnek a tárlaton. Olyan nevekkel találkozhatunk, mint Berenice Abbott, André Kertész, Man Ray, Alexandr Rodchenko és Edward Steichen. A gyűjtemény mélysége és minősége megengedi, hogy a kiállítás az angol modernista fényképészet történetét is bemutassa, így az angol fotográfia egy kevésbé ismert és feldolgozott történetével is megismerkedhet a látogató.

Sex in Wien. Lust. Kontrolle. Ungehorsam.
Bécs, Wien Museum, 2017. január 22-ig

Laufhaus „Kontaktzone“, Raaber-Bahn-Gasse (2016). A Wien Museum jóvoltából

A Wien Musemban rendezett kiállítás Bécs kevésbé ismert arcát kívánja bemutatni. A Sex in Wien című tárlat a szexualitás és város kapcsolatára fókuszál.  A 19. század végétől napjainkig sorra veszi a formai és képi átalakulásokat, az urbanizációval járó fogalmi változások okait és hatásait. A modern nagyváros nyitottsága lehetőséget ad a névtelenségre, sokkal szabadabban közlekedünk, úgy érezzük, van kiút a szociális kötöttségek alól, szexuális fantáziánkról is szabadabban beszélünk. A látogató a kiállításon nyomon követheti, hogyan jutottak el egykor és ma az első, kacér pillantástól az aktus utáni cigarettáig. A Wien Museum legújabb kiállításának nem titkolt célja, hogy 550 látványos tárgy és műalkotás segítségével a szexuális avantgárd egyik központjaként mutassa be a császárvárost.

Álom x valóság/ Művészet & propaganda 1939-1945
Pozsony, Slovenská Národná Galéria, 2017. február 26-ig

Propagandaplakát 1940-ből. A Slovenská Národná Galéria jóvoltából

A Szlovák Nemzeti Galéria idei legigényesebb  Álom x valóság című kiállítása az 1939–1945 között született művészeti alkotásokat prezentálja, de azt is bemutatja, hogy az első Szlovák Köztársaság idején milyen szerepet töltött be a propaganda. A tárlat azt térképezi fel, hogyan változott a vizuális kultúra, valamint a propaganda szerepe és funkciója a szlovák állam fennállása alatt. A művészet formai változásait követi nyomon, feltárva azt is, hogy a vizuális kultúra ebben az ellentmondásos időszakban mennyiben tudott független maradni, és milyen mértékben állt az államhatalom és propagandája szolgálatába. A művészeti és muzeális anyagot is felvonultató, esztétikai jellegű kiállítással a galéria munkatársai igyekeznek kérdéseket feltenni és ismereteinket bővíteni.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

AXIOART / Műkereskedelem az interneten

A www.axioart.com webfelületén keresztül vásárolhat az ország szinte valamennyi műtárgy és könyvárverésén! Mi feltöltjük az axioart.com-ra az aukciós katalógusokat, Ön pedig válogathat az árverési tételek között, és megveheti az egyes tárgyakat az alábbi módokon:

  1. Vételi megbízást ad.
  2. Online licitál élőben közvetített árverésen.
  3. Online licitál online megrendezett árverésen.
  4. Az AXIOART PIACTÉR felületén aukción kívül, azonnal is beszerezheti kedvenc régiségeit, műtárgyait, antikvár darabjait.

Ismét a régi lendület a műtárgypiacon!

Az év végi vásárlási kedvet kihasználva a legtöbb aukciósház nívós műtárgyakat kínált, nem volt ez másként a két legjelentősebb galéria a Virág Judit és Kieselbach esetében sem. A két galéria kiemelt műtárgyai között olyan alkotók szerepeltek, mint Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Boromissza Tibor, Márffy Ödön, Perlai Petrich Soma, Ország Lili, Patkó Károly, Rippl-Rónai József és Szőnyi István. A katalógusok kínálatának kialakításánál ügyeltek arra, hogy a komoly befektetési lehetőségeket keresőket éppúgy megszólítsák, mint a nívós karácsonyi ajándékra vágyókat.

Virág Judit Galéria és Aukciósház – 2016. december 18. Budapest, Kongresszusi Központ

Boromisza Tibor Rőzsehordók a ligetben című képe kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria vasárnap esti karácsonyi aukcióján. A festmény kikiáltási ára 42 millió forint volt, majd több licit érkezése után a magyar fauve festészet egyik legkiemelkedőbb darabja 87 millió forintért kelt el. Boromisza 1908 körüli Nagybányán készült alkotását 1911 óta nem láthatta a közönség. A festmény felfokozott színvilágával és dekorativitásával olyan nemzetközi alkotók munkáival állítható párhuzamba, mint Henri Matisse, Vincent van Gogh vagy Paul Gauguin.

Boromissza Tibor: Rőzsehordók (1908 körül) Olaj, vászon, 100×116 cm. A Virág Judit Galéria jóvoltából

Kikiáltási árának több mint kétszereséért cserélt gazdát Rippl-Rónai József Társaság a kastélyparkban című 1907-es olajfestménye. A kép kikiáltási ára 34 millió forint volt, végül 80 millió forintért kelt el. A Társaság a kastélyparkban abban az időszakban keletkezett – 1906 és 1908 között – amikor Rippl-Rónai kritikai és anyagi szempontból is sikeres, befutott művésszé vált, akinek vásárolják a képeit, aki elegáns műtermet bérel Budapesten és aki Kaposváron főúri villát vásárol magának.

Rippl-Rónai József: Társaság a kastélyparkban (1907) Olaj, karton vásznon, 50 x 70 cm. A Virág Judit Galéria jóvoltából

A csaknem 230 tételt felvonultató aukciós anyag egyik legizgalmasabb tétele, Munkácsy Mihály Amerikából hazakerült Naplemente című festménye volt, amely egykor Andrássy Gyula világhírű gyűjteményének egyik legkiemelkedőbb darabja volt. A nagy becsben tartott képet Andrássy a híres angol festő, William Turner Velencei részlete mellett állította ki saját palotájában. A Naplemente az életmű egyik legkülönlegesebb, stíluspalettájának egyik legmesszebbre merészkedő darabja, olyan kép, melyet Munkácsy legbelsőbb meggyőződéséből, a maga örömére alkotott. Az 1873-ra datált mű kikiáltási ára 40 millió forint volt, végül 50 millió forintért talált új gazdára.

Munkácsy Mihály: Naplemente (1873) Olaj, fa, 64,5 x 99,5 cm. A Virág Judit Galéria jóvoltából

Több mű is becsértékének felső határát túlszárnyalva kelt el az árverésén. Kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 29 millió forintért vásárolták meg Szőnyi István Ponte Cestio című tájképe. Munkácsy Mihály vázlata, amelyet a Krisztus Pilátus előtt című képéhez készített 1,2 millió forintért kelt el, jóval meghaladva becsértékének 700 ezres határát. A festő Kajafást ábrázoló vázlata ugyancsak 700 ezer forintos becsértéke felett végül 1,1 millió forintért cserélt gazdát.

Szőnyi István: Ponte Cessio, Olaj, vászon, 54 x 67,5 cm. A Virág Judit Galéria jóvoltából

A Zsolnay-kollekció múzeumi rangú darabjának számít az a historikus óriás váza, amelyet Zsolnay Teréz férje, Sikorski Tádé tervezett 1886-ban. A csaknem kétméteres stilizált levél- és indamotívumokkal, valamint Bourbon-liliomokkal díszített váza kikiáltási ára 3 millió forint volt, majd élénk licitemelkedés után végül 16 millió forintért kelt el. A Zsolnay-kollekció másik kiemelkedő darabja volt, a Nőalak hódoló párduccal elnevezésű porcelánfajansz. A Mack Lajos tervei alapján készült váza kikiáltási árának majdnem a kétszereséért, 7 millió forintért kelt el.

Zsolnay váza, szalagos-virágos mintával. Zsolnay (1903) Fazonszám: 6192, Magasság: 29,5 cm. a Virág Judit Galéria jóvoltából

Kieselbach Galéria és Aukciósház – 2016. december 20. Budapest, Marriott Hotel

A magyar fauve festészet történetében az eddigi legmagasabb áron, 170 millió forintért, a kikiáltási ár ötszöröséért kelt el Tihanyi Lajos Pont St. Michel című 1908-ban készült látképe. 110 év lappangás után, érintetlen állapotban,  közvetlenül az első tulajdonos leszármazottainak gyűjteményéből került elő Tihanyi képe, ami nem csupán egy életmű, egy korszak és egy festészeti irányzat tekintetében hoz kivételes gazdagodást, de lendületet adhat a magyar festészet nemzetközi karrierjének is. Tihanyi Lajos Pont St. Michel című kompozíciója a modernizmus kultikus helyszínén született, művészi színvonala és alakításának bátorsága állja a versenyt a kor legnagyobbjainak világszerte ünnepelt munkáival. Tökéletes témaválasztásában a formai szépség tartalmi sokoldalúsággal párosul.

Tihanyi Lajos: Pont St. Michel (1908) Olaj, vászon, 53,5 x 65 cm. A Kieselbach Galéria jóvoltából

“A festményen az a motívum jelenik meg, amit abból az ablakból festett Tihanyi, amely mellett Matisse lakott” – nyilatkozta Kieselbach Tamás. A galériatulajdonos szerint “egy ugrásszerű váltás történt ezen az aukción, ez a kép mindent megváltoztatott, átrendezte a magyar árakat. A magyar modern festészet az, ami a leginkább összemérhető a nemzetközi színtéren.”
Az aukción Perlrott Csaba Kisváros kék felhőkkel című olajfestménye is szépen szerepelt. Ára 16 millió forintról 22 millió forintra emelkedett. A Kisváros kék felhőkkel Perlrott legszebb fauve korszakában készült, amikor harmonikus egységbe foglalta össze a Mattise-tól ellesett vad színkontrasztokat, Gauguin hajlékony kontúrjait és a nagybányai neósok tájfestő kísérleteinek összes eredményét. A Pesti Napló újságírója külön megemlékezett arról, hogy a művésztelep lakói közül Perlrott dolgozott a legtöbbet a városban en plein air: „Jár be a város utcáiba festeni, s nem zavartatja magát, ha a bugaci paraszt ámuldozva nézi képeit.” Az 1910-es évek első felében született művek hosszú sora tanúskodik Kecskemét inspiráló erejéről.

Perlrott Csaba Vilmos: Kisváros kék felhőkkel (1913-14) Olaj, vászon, 86 x 89,5 cm. A Kieselbach Galéria jóvoltából

A 42 millió forintos kikiáltási árt túlszárnyalva végül 60 millió forintért kelt el Patkó Károly Fésülködés című festménye. A kép az életmű egyik legjelentősebb és legszerethetőbb darabja, Aba-Novák Vilmos monumentális kompozíciói mellett a római iskola első korszakának kiemelkedő darabja. A haját fésülő vagy tükör előtt szépítkező nő témája a húszas évek elejétől kezdve nagy népszerűségnek örvendett a klasszikus hagyományt újra piedesztálra emelő Szőnyi-kör művészeinél. Patkó képének egyik legizgalmasabb leleménye az a mód, ahogy sikeresen formál klasszikus szépségű, múzeumi súlyú, időtlen jelenetet két alakjából, miközben néhány részlettel saját korát is beemeli a kép asszociációs terébe.

Patkó Károly: Fésülködés (1929) Olaj, vászon, 140 x 120 cm. A Kieselbach Galéria jóvoltából

Élénk érdeklődés mellett cserélt gazdát Berény Róbert Svédországból hazakerült Mediterrán táj című fauve festménye is, amely kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 17 millió forintért kelt el. Mattis-Teutsch János Zöld-sárga táj című olajképe 28 millió forintért cserélt gazdát. Sárga horizont előtt egymásba hajló, már-már emberszerűen absztrahált fák. A távoli dombok és az egymást ölelő fák hajladozó erővonalakra redukálódnak, a psziché rezdüléseit vetítve ki az erdei tájba. „A kép nem lehet egy természeti motívum visszaadása – írta művészetelméleti összegzésében Mattis Teutsch János – és egy képet éppen ezért nem lehet ama szempontból megítélni, hogy ez a természethez közelebb vagy távolabb áll-e. Nem a természet visszaadása, hanem egy magas érzés dönti el a műalkotás értékét.”

Mattis-Teutsch János:Zöld-sárga táj (1918 körül) Olaj, karton, 49,5 x 50 cm. A Kieselbach Galéria jóvoltából

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!