Latest Posts

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 3. rész Jean Cocteau

Íme a ház, amiben 12 évig vendégeskedett a francia polihisztor!

Cocteau-t úgy is bemutathatnám, mint az embert, akinek 5 neve (Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) és 8 hivatása (költő, író, festő, szobrász, mozaikművész, zeneszerző, színész, filmrendező) volt. A francia művész talán az utolsó polihisztorok egyike lehetett, de terjedelmes életműve helyett most azt az otthont szeretnénk bemutatni Önöknek, amiben Cocteau-t 12 évig vendégeskedett!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

1950-ben Francine Weisweiller párizsi mecénás meghívta Jean Cocteau-t a Cap-Ferrat-i villájába vacsorára. Végül 12 évig maradt ott, tetőtől-talpig beborítva lélegzetelállító freskókkal a házat.
Cocteau nemcsak a Villa Santo Sospir-t festett ki, hanem a mentori városházát, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnát, valamint a Milly-la-Forét-i templomot is. A freskók befejezése után 74 évesen halt meg, a kápolnát pedig fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Az 50-es években a ház Weiswiller párizsi mecénás otthonában vendégeskedett minden nyáron Yves Saint Laurent is. Weisweiller unokatestvérén, Nicole Stéphane színésznőn keresztül ismerkedett meg Cousteau-val.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

A mediterrán tájra néző villa formája és fehér színe is belesimul a francia Riviéra építészetébe.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

A ház dekorálása akkor kezdődött, amikor Cocteau megkérdezte a házvezetőnőt, hogy a kandalló felé rajzolhat-e egy Apolló alakot. Végül a görög istenről készítettet rajz annyira megtetszett az ott lakóknak, hogy Cocteu folytatta a dekorálást!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Cocteau szerint a város atmoszférája, a zafírkék tenger és a sziklás part adta az inspirációt ahhoz, hogy az égei és görög művészet motívumkincséhez nyúljon. A villában lépten-nyomon a görög mitológiai alakjaiba botolhatunk: Dionüszosz, Diana, Nárcisz és a nimfák pedig visszatérő szereplők lettek.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Cocteau vázlatok nélkül festett a falakra, ha valami eszébe jutott nem gondolkodott, hanem cselekedett. Előfordult, hogy az ágyon feküdt és a hozzá legközelebb eső tárgyra, a lámpára alkotott.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Faszénnel, temperával, pigmentekkel és mésztejjel is festett, amikor a falra már nem lehetett alkotni a helyhiány miatt, akkor a szekrények belsejét és a függönyöket is megfestette.
“Ha nem tudtuk hova rakni a festményeket, akkor a kertben lévő fákra lógattuk őket.” – mesélte Cocteau.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

1952-ben rendezte meg Cocteau a La villa Santo Sospir című filmjét, amiben a szereplők meglátogatták a freskókkal díszített villát is. A villa egy másik világ szimbólumként jelent meg, a  Santo Sospir a boldogság szigete, ahol elfelejthetjük azt a világot, amiben élünk.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

“Elég volt a felhőkből, a hullámokból és az akváriumokból, elég volt a sellőkből és a lágy fuvalmakból, nekünk a föld, a mindennapi élet zenéje kell.”
Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül a Szép és a Szörnyeteg című film mindmáig a legkedveltebb. Jean az események színhelyéül egy csodálatos kastélyt választott. A gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba, a szobrok megelevenednek. Ahogy a Szép és a szörnyetegben átalakulnak a tárgyak, úgy a Villa Santo Sospir-ben is a metamorfózis tanú lehetünk. Itt minden vonalnak és szereplőnek jelentése van!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

A II. világháború után hat évvel kezdte dekorálni Cocteau a villát. A festésnél nemcsak a szépet, hanem a velünk élő pusztítást is meg akarta jeleníteni.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
House tour: the tattoo-walled, French Riviera home of artist Jean Cocteau
Jean Cocteau

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 3. rész

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk.
Akik olvasták sorozatunk korábbi cikkeit, amiben a hermelinről és a tengelicéről írtunk, talán már észrevették, hogy a természetből született szimbólumok általánosan jellemző vonása az ambivalencia, ugyanaz az alakzat jó vagy rossz jelentést is hordozhat. Ez alól sorozatunk harmadik főszereplője a nyúl sem lesz kivétel!

A nyúl

Részlet Piero di Cosimo festményéből (1505).

A nyulat a termékenység és újjászületés szimbólumának tekintik, jellegzetesen feminin, lunáris állat, gyakran a holdistenségekhez társítják. A görög-római mitológiában egyrészt fürgesége miatt hírvivő, ezért Hermész (Mercurius) állata, másrészt a termékenység  jelképe, ebben az értelemben Aphrodité (Vénusz) attribútuma. Cupidót is gyakran ábrázolják nyúllal.
Piero di Cosimo 1505-ben készült festményén hamar kiszúrhatjuk Vénusz csípőjénél a fehér állatot, ami a termékenységet szimbolizálja.

Piero di Cosimo: Vénusz, Mars és Cupido (1505). A Wikimédia jóvoltából

A középkori kéziratfestők a gyáva, gyámoltalan, istenfélő embert ábrázolták nyúlként, mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is. Több szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a nyulakon. Egyes középkorászok szerint pontosan ebből a gondolkodásmódból eredhetett a (főként a 13-15. századi) miniatúrákon is fellehető, általában humornak szánt nyúlbosszú, amelynek eredményeként az öntudatukra ébredt állatok élvezettel nyilazzák le a kutyát vagy akasztják fel a rájuk vadászó embert.

Részlet egy középkori miniatúrából

Később a nyúl szimbolikája teljesen átalakult: az állat gyorsasága és félénksége okán az éberség keresztény szimbólumává valamint a bűn és a kísértés elöli menekülés jelképévé vált. A keresztény művészetben Szent Anna ábrázolásain a nyúl a meddőség utáni termékenységet jelzi.
Tiziano Madonnaképei a szabad természetben lejátszódó, hangulatos idillé alakulnak (Madonna nyúllal, Mária a gyermekkel és Szent Katalinnal). A Louvre-ban őrzött képen Szűz Mária mellett megjelenik a fehér nyúl, ami a szüzesség bujaság feletti győzelmére utal.

Tiziano: Madonna nyúllal (1530). A Wikimedia jóvoltából

A nyúl az új élet, a tavaszi termékenység megtestesítője, és ezáltal keresztény értelmezésben a feltámadás eszméjéhez kapcsolódik. Ugyanakkor a szexualitás és a szemérmetlenség jelképe is, valamint a Gyávaság allegorikus alakjának attribútumaként is ábrázolják. Lehet szerelmi zálog, és gyakran látható szerelmespárok ábrázolásain.

Ridolfo Ghirlandaio: Hölgy nyúllal (1508). A Yale University Art Gallery jóvoltából

Tiziano Égi és földi szerelem című képén az ékes ruhába öltözött nőalak mellett látható a nyúl, itt a profán szerelem attribútuma.

Tiziano: Égi és földi szerelem, 1514. A Wikimédia jóvoltából

Amikor a nyúl, csak nyúl

Albrecht Dürer 25×22 centis akvarellje, talán az egyik legismertebb nyúlábrázolás. A közel ötszáz éves kép művészettörténeti szempontból azért jelentős, mert “csak” a nyulat látni a képen, semmi mást. Dürer képéig a nyúl a termékenység és újjászületés szimbóluma volt, itt azonban semmit nem jelképez.

Albrecht Dürer: Mezei nyúl, 1502. A Wikimédia jóvoltából

Mendemondák szerint Dürer egy 1502-es nyári árvízben mentette meg a jószágot a fulladástól, és hazavitte nürnbergi műtermébe. Ha valaki alaposan megvizsgálja a képet, láthatja, hogy a nyúl szemében egy ablak tükröződik, talán épp az alkotó műtermének az ablaka. Mindez azt támasztaná alá, hogy a nyúl a festő “modellje” volt, meghatározható példány, nem pedig Dürer képzeletében élő állat.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Miért ábrázolták a nyulakat a középkorban szadista vadállatokként?
Decoding Animals in Art History, From Immortal Peacocks to Lusty Rabbits
Albrecht Dürer nyula, hopp

Szürreális képek főszereplőjévé vált a világ leghíresebb útja, a Route 66!

Jack Kerouac kultregénye óta az Amerikai Egyesült Államokat átszelő utazás milliónyi ember álmává vált. Már-már klisének számít, amikor valaki az Úton elolvasása után nekikezd a nagy kalandnak. A kontinensen átívelő kiruccanás alatt óhatatlan, hogy közhelyes fotókat készítsenek a modern kor vándorai, ezért is érdemes megismerkednünk Hayley Eichenbaum munkásságával. A képek annyira szürreálisak,  hogy hamarabb eszünkbe juttatja Wes Anderson vagy Stanley Kubrick filmjeit, mint a valós életet.

Fotó: Hayley Eichenbaum

Eichenbaum munkáiban fontos szerepet kap a minimalista építészet,  a formatervezés és a geometria. Az amerikai fotós szerint a képek egy része gondosan eltervezett, de vannak olyan fotók is, amiket egy-egy spontán pihenő alkalmával készített. Hayley Eichenbaum  2013-ban végzett a Milwaukee Institute of Art & Design-ban, majd ottmaradt a városban, hogy barátaival közös stúdiót béreljen. Eichenbaum azonban nem bírt sokáig egy helyben maradni és nekivágott a Chicagóból induló és Santa Monica mólónál véget érő 66-os útnak.

Fotó: Hayley Eichenbaum

A fotós 2015 óta folyamatosan úton van, instagram oldalán, pedig bárki nyomon követheti, mikor merre jár!

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Fotó: Hayley Eichenbaum

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Hayley Eichenbaum on Going Viral, Being Instagram-Famous, and How Photography Almost Saved Her

Basquiat-on túl is van élet: hírek egyenesen New Yorkból!

Összefoglaló a „művészeti piac legnagyobb tesztjéről”, a New York-i aukciós giga-hétről!

A gazdasági válságból kilábaló piac stabilitását féltők izgatottan várták, hogyan hat az amerikai politikai helyzet és a Brexit a műtárgyvásárlási kedvre. Aggodalomra szerencsére úgy tűnik, semmi ok! A májusban New Yorkban megrendezett aukciók vásárlóinak gyűjtőszenvedélyét még a világpolitikai események sem befolyásolták, sőt a három legnagyobb aukciósház (Christie’s, Sotheby’s, Phillips) összesen 1,6 milliárd dolláros eladással zárta az aukciós giga-hetet. Bár a  2015-ös 2,7 milliárd dolláros összeget nem sikerült megközelíteni, még így is eredményes hetet tudhatnak maguk mögött az aukciósházak. Basquiat rekordot döntött, 13 tétel 20 millió dollár fölött és 24 tétel 10 millió dollár fölött talált új gazdára. A művészei piac pezsgése úgy fest, hogy megállíthatatlan!

Most nézzük végig azokat a fejleményeket, amelyek segítségével jobban megérthetjük az aukciós giga-hetet!

Legnagyobb trend: rekord leütési árak

Roy Lichtenstein: Meztelen napozás (1995). Az Artnet jóvoltából

A Christie’s és a Sotheby’s aukciói előtt megdöbbentő  találgatások kaptak szárnyra arról, hogy melyik művész alkotása fog idén dollármilliós rekordot dönteni.  A két legnagyobb aukciósház a kevésbé rizikós utat választotta, ugyanis ezeknél a műveknél az eladás és a hihetetlen magas leütési ár is adott volt. A hét nyertese rekord leütési árak alapján a Sotheby’s lett. Az aukciósház Háború utáni & kortárs művészeti aukciója 319,2 millió dolláros összeggel zárt. Ha ebből kivonjuk a 110,5 millió dolláros Basquiat rekordot és a 20 millió dolláros Roy Lichtenstein eladást, akkor láthatjuk, hogy a két tétel az eladás mintegy 42 %-át tette ki!

_______________________________
A legnagyobb nyertes: a Christie’s

 

Christie’s Háború utáni & kortárs művészeti aukciója. A Christie’s jóvoltából

A giga aukcióshéten a Christie’s négy árverésének végső összege 833,9 millió dollár, míg a nagy rivális a Sotheby’s öt aukciója „csak” 635 millió dollár lett. A Phillips 128,9 millió dollárral zárta a hetet, igaz ők nem rendeztek impresszionista aukciót.

A legnagyobb szívfájdalmak: nagy értékű műtárgyak visszavonása

Egon Schiele: Danaë (1909). A Sotheby’s jóvoltából

A műtárgyak visszavonása sose érinti jól az aukciósházat, amikor pedig az adott tárgy becsértéke meghaladja a 20 millió dollárt, az már komoly kellemetlenség. Öröm az ürömben, hogy idén négy aukciósháznál is visszavontak egy-egy értékes tételt, így mindenki egyformán szerencsétlennek érezhette magát, és a káröröm gondolata fel sem merült. A Phillips kortárs művészeti estjén az eladó kérésére visszavonta Gerhard Richter Absztrakt kép (1994) című művét, ami az aukciósház második legdrágább (15-20 millió dollár becsértékű) tétele volt. A Christie’s az aukció előtti este vonta vissza Willem de Kooning Cím nélkül II. (1977) című alkotását, amit 25-30 millió dollárra becsültek. Ha rangsort kell állítani, akkor legrosszabbul a Sotheby’s járt, ugyanis Egon Schiele Danaë (1909) című festményét vonták vissza. A kép nemcsak az est legértékesebb darabja volt, hanem a katalógus borítóján is ez az alkotás szerepelt.

_______________________________
Legjobb aukciós élmény: Phillips

A Phillips 20. századi és kortárs művészeti aukciója. A Phillips jóvoltából

A Phillips vezérigazgatója Ed Norman büszkén számolt be arról az újságíróknak, hogy az aukciósház 20. századi művészeket felvonultató szekciójában 100%-os volt az eladás, és a 37 tételből mind a 37 tétel elkelt. A kárörvendőknek azért míg így is van okuk az örömre, az aukciósháznak három tételt, többek között a Richter festményt is vissza kellett vonnia.

_______________________________
A nap legnagyobb eladásai: Twombly, Basquiat, Mitchell

Joan Mitchell: Három évszak (1970-71). A Sotheby’s jóvoltából

Míg a Christie’s Cy Twombly festményét 2,5 millió dollárért ütötte le, addig a Phillips Jean-Michel Basquiat cím nélküli 1983-as rajzát 1,5 millió dollárért értékesítette. A Sotheby’s 3,2 millió dollárért adta el Mitchell 1970-es triptichonját, valamint a művész két további képét 2,65 millió és 1,3 millió dollárért ütötte le.

_______________________________
A hét legjobban szereplő művésze: Basquiat

Jean Michel-Basquiat: Cím nélkül (1982). A Sotheby’s jóvoltából

Basquiat cím nélküli alkotása (1982) 110,5 millió dollárért talált új gazdát! Összesen 27 Basquiat kép szerepelt a New York-i aukciós giga-héten. Összesen több mint 200 millió dollárt költöttek az emberek arra, hogy a graffiti királyának alkotása díszítse otthonukat. Basquiat a Christie’s-nek 57, 863 millió dollárt, a Sotheby’s-nek 130,905 millió dollárt és a Phillips-nek 12,976 millió dollárt hozott!

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Beyond Basquiat: 12 Essential Takeaways From Last Week’s $1.6 Billion Art Auctions