Cikksorozatunkban hétről-hétre azt a témát járjuk körül, hogy mit is jelképeznek a festményeken szereplő állatok. Az előző részekben írtunk a hermelinről, a tengelicéről és a nyúlról, mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a dús, díszes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú, az emberi beszéd utánzására megtanítható trópusi madár, a papagáj!
Papagáj
Jan van Eyck: Van der Paele kanonok Madonnája – részlet (1436). A WikiArt jóvoltából
A trópusokon őshonos, tarka tollazatú madár csodálatos képessége, hogy utánozni tudja az emberi hangokat. A Physiologus (Kr.u. II. században élt görög teológus, aki elkészítette az állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteményét) példaképül állította a hívek elé a papagájt: a trópusi állathoz hasonlóan kell a hívőknek is visszhangozniuk Isten igéjét. Mivel a madarat könnyen meg lehetett tanítani az Ave szóra, így beszéde az angyali üdvözletre emlékeztetett. Nem véletlen ábrázolta Jan Van Eyck Madonnáját zöld papagájjal! Az egzotikus állat a szüzesség szimbóluma, ugyanis pompás zöld tollazata nem ázik el és a legnagyobb esőben is száraz marad.
Jan van Eyck: Van der Paele kanonok Madonnája (1436). A WikiArt jóvoltából
A papagájt azonban nemcsak az Ave szóra lehetett könnyen megtanítani, hanem az Éva keresztnévre is. A bűnbeesés képi ábrázolásain ezért gyakran szerepeltették az egzotikus állatot, például Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcán Ádám válla felett is papagájt láthatunk.
Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504). A WikiArt jóvoltából
A papagáj szerepeltetése utalhat az unintelligens ismétlésre vagy akár az ékesszólásra is. Hendrik Matenszoon Sorgh 17. századi portéja az utóbbi jelentés iskolapéldája lehetne, ugyanis a protestáns prédikátor a papagáj ékesszólásából merít ihletet.
Hendrik Martenszoon Sorgh: Asztalnál író férfi (1663). A WikiArt jóvoltából
Mint láttuk a papagáj vallási konnotációkkal is rendelkezett, a madár gyakran a Szeplőtelen Fogantatás és Szűz Mária kísérője. Lucas Cranach képén egy bibliát olvasó kardinális asztalán látjuk a papagájt, amint magokat csipeget. Ha jobban szemügyre vesszük a képet feltűnhet, hogy Cranach a madárral szemben egy Madonna gyermekkel képet is festett, így kívánta megerősíteni az anyaság motívumát.
Lucas Cranach: Albrecht von Brandenburg kardinális, mint Szent Jeromos (1526). A WikiArt jóvoltából
A 17. században élt flamand festő Jan Steen zsánerfestményei bővelkednek a moralizáló szimbólumokban, vásznain gyakran humoros és ironikus hangvétel uralkodik. A flamand festő előszeretettel ábrázolt ismert közmondásokat és ünnepi mulatságokat. Ahogy az idősek énekelnek, úgy fütyülnek a fiatalok című festménye (1663) témáját is egy akkoriban népszerű közmondás adta. A mondá szerint az ifjabb nemzedék a jót és rosszat is az ősök életviteléből tanulja. A jelenet középpontjába a mértéktelenség került és a szobában több erotikus jelkép (a papagáj, az osztriga és a duda) is a bűnös életre utal.
Jan Steen: Ahogy az idősek énekelnek, úgy fütyülnek a fiatalok (1663). A WikiArt jóvoltából
A 17. századi főúri portékon gyakran ábrázolták a hölgyeket gazdaságra utaló szimbólumokkal például papagájjal, naranaccsal, drága ékszerekkel és ruhadarabokkal. Sir Peter Lely festményén a kislányt ezért is láthatjuk a gazdagságot jelképező papagájjal.
Sir Peter Lely: Lány papagájjal (1670). A Tate Galéria jóvoltából
A magyar művészet legismertebb papagájos képeit az eperjesi születésű csendéletfestő, Bogdány Jakab készítette. Bogdány 1688-ban telepedett le Angliában és a legmagasabb főúri körökben mozgott. Jellegzetes munkái azok a madaras csendéletek, madárképek, ahol a főúri madárházak lakóit örökítette meg. Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval című festményén elegáns kastélyparkba helyezte az egzotikus madártársaságot. A színes-díszes tollú madarak pedig úgy jelennek meg, mint egy életképen az egymással beszélgető előkelő szereplők.
Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval (1700 körül). A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
Bogdány Jakab: Két arara, kakadu és szajkó gyümölcsökkel (1710 körül). A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
A papagáj a földrészek közül Amerika ismertetőjele. Az Edelényi-kastély öltözőszobájának plafonjára festette fel Lieb Ferenc az akkor ismert négy kontinens jelképes ábrázolását. Ázsia egy tevéről, Amerika egy papagájról, Afrika egy szerecsenről és az elefántról ismerhető fel.
Lieb Jakab: Afrika, Amerika, Ázsia (Európa elpusztult) mennyezetfreskó. A regmult.blogspot.hu jóvoltából
Borsos József Lányok bál után (1850) című képén a gondtalan polgári jólét jelenik meg. Borsos a bál másnapján összegyűlt fiatal hölgyeket festette meg. A sejtelmes félhomályba burkolt lakásbelső jómódot és anyagi bőséget sugároz; ezüstkészlet, perzsaszőnyeg, neobarokk ülőgarnitúra és kandeláberekkel díszített tükör teremtik meg a női budoár pompáját. Borsos nagy műgonddal festette meg a selymek omlását, a szaténruhák csillogását. Az egyik lány színpompás papagájt dédelget, a többiek pikáns párizsi metszeteket böngésznek.
Borsos József: Lányok bál után (1850). A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
Ferenczy esete a papagájjal
Ferenczy Károly: Porcelánpapagájok I., (1910). A ferenczy-mng.blogspot.hu jóvoltából
“Talán nem is írtam meg, hogy vettem egy zöld papagallót. Festeni akartam, de most közbe jött a női portré, azonkívül pedig annyi baj volt az állattal, hogy meglehetősen elment tőle a kedvem. A bótban kalitkában volt, én azonban egy állványon akartam őt tartani, s vettem állványt és láncot. Az állvány egyszerű – egy deszkaalapzatból kiáll egy természetes ágazat. A gaz madár azonban, nem lévén szokva a lánchoz, nagyon okvetetlenkedett, végre kellett hogy vétessek Éliással egy kalickát, most ebben ül, de a kalicka megint nekem nem tetszik és ő sem látszik nagyon jól. Azonfelül távollétemben nem lehet az atelier-ben, úgyhogy folyton le kell vinni a házmesternéhez, ahol lakik – ott állítólag oly éktelen lármát csapott, hogy a házmesterné fia egészen ideges lett tőle – most itt van nálam, de meg se mukkant még. Ő zöld és körülbelül akkora mint egy kis galamb.” Részlet Ferenczy Károly lányának, Noéminek írt 1910-es leveléből.
Ferenczy Károly: Porcelánpapagájok II., (1910). A ferenczy-mng.blogspot.hu jóvoltából
Ferencynek egyetlen képe sem maradt ránk, amin élő papagáj lenne a szereplő, azonban három olyan képet is ismerünk tőle, amelyekre porcelán papagájokat festett. Sajnos már sose derül ki, hogy a Ferenczy dacból választotta-e a rebellis állat helyett a sokkal fegyelmezettebb modellnek bizonyuló szobrocskát…
Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!
Forrás:
Decoding Animals in Art History, From Immortal Peacocks to Lusty Rabbits
Forgách Ludmilla grófnő öltözőszobájának falképei
Ferenczy esete a papagájjal
Jernyei Kiss János: Barokk művészet Európában
Lányok bál után
