Axioart Blog

Helyszín: Dohány utca 22-24.
Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház.
Tervező: Vágó József és Vágó László
Évszám: 1908-1909.

A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük.

“A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését,
mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége

Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, a korabeli Európa egyik legkorszerűbb  játékáruházát. A ház nemcsak kívül, hanem belül is látványos megoldásokkal, például felül világítós, üvegszemes belső kupolával. A homlokzat elegáns, fehér kerámiaburkolata, népi motívumokra emlékeztető, játékos rajzolatai egészen egyedivé tették az épületet, s ebből még ma is majdnem mindent ­láthatunk.

A boltot a bazár megnyitásakor, 1909-ben igazából már csak Illés Ferenc vitte, aki azonban megtartotta a cég nevében hajdani társa, az 1899-ben meghalt Késmárky Károly nevét is. A játékáruház a háború és Trianon miatt (főleg a hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely termékeit árusította) veszteségessé vált, és 1924-ben be is zárt. Helyén Illés fia autókereskedést nyitott.

Az államosítás után főleg művelődési célokra használták a helyet, 1960 és 1969 között itt működött a magyar beat zene egyik fellegvárává lett Metró Klub (mely egyébként a 2-es metró építői számára létesült, innen a név is). Azután rendezvényterem, kulturális központ lett, majd rendszerváltást követően butikok nyíltak benne. Azóta volt már étterem, kocsma, és hostel is.

Az épület érdekesség:
“Budapest első, felépítésekor Európa legnagyobb játékáruháza. Míg az épület külső gombdíszítésű lapjai a bécsi hatást tükrözik, addig a homlokzat második és negyedik emelete között, a lépcsőház terazzo lapjai illetve a kovácsoltvas korlátok inkább a magyaros szecesszió stílusjegyeinek tulajdonságait hordozzák magukon. A egutóbbi felújításkor elveszettnek hitt részletek is előkerültek. A Metro Klub felirat levételekor találták meg az eredeti szecessziós Betűkkel írt Árkád Bazár, Késmárky És Illés Játékáruháza feliratot. A márványburkolat Zsolnay kerámiái az épület funkciójára utalnak, mesealakokat és állatfigurákat ábrázolnak.” Bede Béla: Magyar Szecessziós építésze. Corvina Kiadó, 2012.

Az épület belseje (utoljára 2014-ben láttam belülről az épületet) nagyon rossz állapotban volt. A kovácsoltvas AB monogramos korlátok szépen megmaradtak (ezeket sajnos újra festették, észrevehetőek a lecseppenő festéknyomok), de a vakolat állapota elég elkeserítő volt. Az utolsó emeleten még a színes, felső díszítő sorból megmaradt egy kevés, azt érdemes megnézni. A homlokzat Zsolnay kerámiái a szemközti Libri könyvesboltból pompásan szemügyre vehetőek.

Forrás:
Bede Béla: Magyar Szecessziós építésze. Corvina Kiadó, 2012.
Árkád Bazár – avagy egy “tündérpalota” öregkora