Latest Posts

Íme, a Kieselbach Galéria őszi aukciójának legdrágább tételei

Kontuly Béla csendélete kelt el a legmagasabb áron, 60 millió forintért vasárnap este a budapesti Kieselbach Galéria őszi árverésén, amelyen sok más mellett Czigány Dezső, Mednyánszky László, Kmetty János és Czóbel Béla alkotásaira is licitálhattak az érdeklődők.

A római iskola egyik főművének számít Kontuly Béla Csendélet kaktusszal és narancsokkal című képe, amely jó példája annak a letisztult, hűvösségig elegáns stílusnak, amely az 1920-as évek második felétől egész Európát meghódította. A nemzetközi rangú műalkotásra 36 millió forintról indult a licit.

Kontuly Béla (1904 – 1983): Csendélet kaktusszal és narancsokkal, 1933.

Magas áron, 38 millió forintért talált gazdára Czigány Dezső Kalapos nő virágos kertben című, 1909-ben festett alkotása, amely egy vidéki gyűjteményből bukkant elő, Budapesten eddig egyszer, a Nyolcak 2011-es kiállításán, a Szépművészeti Múzeumban láthatta a közönség. Az idilli témájú és hangulatú kép az egyik legnépszerűbb a magánkézben lévő magyar fauve alkotások közül. A festmény kikiáltási ára 24 millió forint volt.

Czigány Dezső (1883 – 1938): Kalapos nő virágos kertben, 1909.

A francia fővárosból tért vissza a közelmúltban Czóbel Béla 1926-ban festett Párizsi részlete. A nagyméretű festmény az életmű legfontosabb darabjai közé tartozik, kikiáltási ára 17 millió forint volt, végül 36 millió forintért ütötték le. Czóbel Béla Önarcképe 3,2 millióról indulva 5 millió forintért kelt el, a Párizsi modell című festménye 4,6 millió forint kikiáltási ár után 5,5 millió forintért talált új gazdára.

Czóbel Béla (1883 – 1976): Párizsi részlet (Paysage de Paris; Kilátás a Hotel Notre Dame ablakából), 1926.

Czóbel Béla (1883 – 1976): Önarckép, 1920 körül

Czóbel Béla (1883 – 1976): Párizsi modell

Pólya Tibor 1910-ben Párizsban festett, Fésülködő akt műteremben című műve, amelyre 16 millió forintról indult a licit, élénk érdeklődés mellett 30 millió forintért kelt el. A festmény szerepelt a „magyar vadak” 2006-os kiállításán.

Pólya Tibor (1886 – 1937): Fésülködő akt műteremben, 1910.

Kmetty János Parkrészlet fákkal című alkotására, a magyar modernizmus klasszikus korszakának egyik kiemelkedő művére ugyancsak 16 millió forintról indult a licit, s 26 millió forintért cserélt gazdát a kép, a festő 1920-as években készült kalapos önarcképét 1,7 millió forintért vették meg.

Kmetty János (1889 – 1975): Parkrészlet fákkal (Városliget), 1912 körül

Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett, becsértékének felső határát meghaladva kelt el. Köztük volt Kassák Lajos Konstruktív kompozíció ívelődő formával című képe, amely becsértéke felső határának kétszereséért, 4 millió forintért talált gazdára, Mednyánszky László Téli folyópart című műve jóval 4,8 millió forintos becsértéke felett, 7,5 millió forintért kelt el. Bertalan Albert Női akt című képéért a 380 ezer forintos kikiáltási ár után 2,6 millió forintot fizettek.

Kassák Lajos (1887 – 1967): Konstruktív kompozíció ívelődő formával, 1962.

Mednyánszky László (1852 – 1919): Téli folyópart esti fényekkel

Bertalan Albert (1899 – 1957): Női akt, 1943.

Élénk érdeklődés övezte Balázs János alkotásait. Kezdet című műve 700 ezer forintos kikiáltási ár után 2,6 millió forintért kelt el. Együtt című, 1974-ben készült festményét 380 ezer forintos kikiáltási ár után 3 millió forintnál ütötték le. Kék világ című munkája 700 ezért forintról indult, és 3,6 millió forintért vették meg. Mesekert című képe kikiáltási ára több mint kétszereséért, 850 ezer forintért talált új gazdára.

Balázs János (1905 – 1977): Kezdet (Az első ecsetvonás), 1975.

Perlrott Csaba Vilmos Imádkozók című alkotása kikiáltási áron, 22 millió forintért talált új gazdára, Than Mór Görgey rohamot vezényel a második komáromi csatában című képének ára 3,2 millió forintos kikiáltásról 4 millió forintig emelkedett.

Perlrott Csaba Vilmos (1880 – 1955): Imádkozók, 1924.

Than Mór (1828 – 1899): Görgey rohamot vezényel a második komáromi csatában, 1849-1950-es évek

Schadl János Falu viharban című alkotására 24 millió forinttól indult a licitálás, és végül 32 millió forintért vásárolták meg.

Schadl János (1892 – 1944): Falu viharban, 1922.

Kikiáltási áron, 16 millió forintért kelt el Gulácsy Lajos Oliver megkéri Olívia kezét című festménye, Kádár Béla Lányok csendélettel című alkotása 2,5 millió forinttal meghaladva kikiáltási árát 12 millió forintért talált gazdára, a Zene (Hegedűs) című alkotása kikiáltási ára több mint háromszorosáért, 4,2 millió forintért kelt el.

Gulácsy Lajos (1882 – 1932): Oliver megkéri Olivia kezét, 1910 körül

Kádár Béla (1877 – 1956): Lányok csendélettel, 1931 körül

A több mint 230 tételt felvonultató aukciós anyagban két kiemelkedő mű is képviselte az 1970–80-as évek mára már klasszikussá érő magyar képzőművészetét: El Kazovszkij Fehér csendélete 5 millió forintért, Csernus Tibor Nagy őszi csendélete 9 millió forintért cserélt gazdát.

El Kazovszkij (1948 – 2008): Fehér csendélet, 1977-80.

Csernus Tibor (1927 – 2007): Nagy őszi csendélet, 1983.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Kontuly Béla csendéletéért fizettek legtöbbet a Kieselbach árverésén

Magyarok a Sotheby’s londoni Bauhaus-árverésén

Az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendenek a nagy nemzetközi aukciósházak tematikus árverései,  a Sotheby’s most arra vállalkozott, hogy október 6-án Londonban a Bauhaust állítja a középpontba – írja az arportal.hu.

Bauhaus – Defining a Century címet viselő árverésnek csak 33 tétele lesz.
Az intézményhez szorosan kötődő mesterek mellett tanítványaik és olyan művészek alkotásaira is lehet majd licitálni, akiknek munkásságára a Bauhaus jelentős hatást gyakorolt. Hálás pedig a feladat részben ugyanezen okból, hiszen az aukciósház ritka csemegéket ajánlhat a gyűjtők figyelmébe, de azért is, mert a Bauhaus tevékenységének sokoldalúságából adódóan a nagy árveréseken ritka műfaji sokszínűséget kínálhat, a festményektől és grafikáktól kezdve a fotókon és fotogramokon át a bútorokig és design objektekig. –  írta cikkében Emőd Péter.

Moholy-Nagy László: Cím nélkül (Dessau), 1925-26, fotogram, ceruza, 24 x 17,8 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az árverés 17. – az egész este második legmagasabb becsértékű – tétele Moholy-Nagy László munkája, a Cím nélkül (Dessau) lesz. A fotogram  a művész első feleségét, Luciát ábrázolhatja és a Sotheby’s  250-350 ezer fontot vár az 1925-26-ban készült alkotásért. A mű előbb Hattula Moholy-Nagy tulajdonában volt, majd tőle került ahhoz a gyűjtőhöz, aki most kalapács alá bocsájtja azt. Az aukció katalógusa a művet „különösen magával ragadó példaként” írja le „Moholy-Nagy forradalmi hozzájárulására a XX. század művészetéhez”.

Moholy-Nagy László: 7. számú postai levelezőlap a „Weimari Bauhaus Kiállítás”-hoz, 1923, színes litográfia, karton, 14,3 x 9,5 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Moholy-Nagy másik munkája egy kisméretű színes litográfia. A 7. sz postai levelezőlap az 1923-as weimari Bauhaus-kiállításhoz készült és 8-12 ezer fontos taksával várja a liciteket. Breuer Marcell három tétele közül kettő az Isokon Furniture Company londoni és észtországi műhelyében készült a 30-as évek közepén. A cég társalapítója 1935-ben a Bauhausért lelkesedő Jack Pritchard volt, aki előbb Walter Gropiust, majd Breuer Marcellt is Londonba csábította, ahol mindketten sokat dolgoztak cége számára.

Breuer Marcell: Lécszék, TI 1A modell, 1922-23, tölgyfa, szövet, 97 x 56 x 60,5 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az Isokon műhelyeiben készült bútorok példányai a világ legnagyobb design múzeumaiban is megtalálhatóak. Londonban most az egymásba tolható asztalkák 3-5 ezres, a kényelmes lábtartós szék pedig 6-8 ezer fontos becsértékkel várja a liciteket. A legdrágább tétel Breuertől azonban egy 1922-23-ban született, TI 1A modellszámot kapott szék, ami erős hasonlóságot mutat Gerrit Rietveld ugyancsak ez idő tájt készült ülőalkalmatosságaival és a várakozások szerint 60-80 ezer fontot is megérhet új tulajdonosának. Ugyanennyit várnak Victor Vasarely CASSIOPÉE című, jól dokumentált provenienciájú, 1957-60 között született festett reliefjéért is.

Breuer Marcell: Korai Isokon lábtartós szék, 1935-36, laminált nyírfa, furnérlemez, 71,8 x 142 x 62 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az aukció legdrágább tétele egyébként Kurt Schwitters 1940-es reliefje, a Jó remény képe lesz, amiért az aukciósház 300-500 ezer fontot vár.

Forrás:
Emőd Péter: Magyar sztárok a Sotheby’s londoni Bauhaus-árverésén

Salvador Dali önarcképei 1919 és 1972 között

“Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni.” Salvador Dali

Salvador Dali 15 és 68 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Dali önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre.

“Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük.” Salvador Dali

Salvador Felipe Jacinto Dali 1904. május 11-én Spanyolországban, Figuerasban született. Igen korán megmutatkozott utánozhatatlan tehetsége, már 1918-ban tizennégy évesen kiállított.
Később a Madridi Képzőművészeti Akadémiára járt, azonban a tanáraival több alkalommal is összetűzésbe kerül, így néhány igencsak viharos év elteltével kizárták.
Madridban barátságot kötött García Lorcával, Barradasszal, Bunuellel és más alkotókkal. 1929-ben Párizsban telepedett le, ahol kapcsolatba került a szürrealisták csoportjával, majd csatlakozott hozzájuk. Ekkor dolgozta ki a maga paranoiás kritikus módszerét, amikor irracionális kényszerképzeteit hagyta érvényesülni, de éber logikával választott közülük.

“Mikor én festek, a tenger tombol. Mások csak pancsolnak a fürdőkádban.” Salvador Dali

Egymást követően nyíltak meg kiállításai Párizsban, New Yorkban, Londonban. 1936-ban a TIME magazin címlapjára kerütl. 1939-ben a New Yorki Metropolitan Opera bemutatta a Bacchanália című balettet, amelynek díszleteit maga Dali formálta meg. 1940 és 1955 között az Egyesült Államokban élt, ahol megalapozta művészi tekintélyét.

Spanyolországba visszatérve elvonult a nyilvánosság elől. Egyetlen társa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori barátjának, Paul Éluardnak volt a felesége. Ő lett a múzsája, és őt örökítette meg számtalan portrén.
1989-ben szülővárosában, Figuerasban tért örök nyugovóra. Végrendelete értelmében birtokát, műalkotásait és teljes vagyonát a spanyol államra hagyja.

1919 (15 évesen)

1920 (16 évesen)

1921 (17 évesen)

1921-22 (17-18 évesen)

1923 (19 évesen)

1926 (22 évesen)

1926-27 (22-23 évesen)

1941 (37 évesen)

1962 (58 évesen)

1972 (68 évesen)

Forrás:
WikiArt
Salvador Dali

Kalapács alá kerülnek Audrey Hepburn személyes tárgyai!

A hollywoodi filmcsillag fiai anyjuk halála után 24 évvel döntöttek úgy, hogy szeptember 27-én Londonban árverésre bocsátják a gyűjteményt.

Elárverezik Audrey Hepburn Oscar-díjas színésznő személyes tárgyait, így például az Álom luxuskivitelben forgatásakor viselt kis fekete ruhákat. A hollywoodi filmcsillag fiai anyjuk halála után 24 évvel döntöttek úgy, hogy szeptember 27-én Londonban árverésre bocsátják a gyűjteményt.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

“Mindaz, ami itt látnak, svájci házunk padlásán volt. Anyám nem volt gyűjtő, de érzelmi okokból megtartott bizonyos tárgyakat, mert emlékek fűződtek hozzájuk.” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Luca Dotti. Ő az 1993-ban, 63 éves korában Svájcban rákbetegségben elhunyt színésznő kisebbik – Andrea Dotti olasz pszichiátertől, második férjétől – született fia.
A Christie’s által szervezett árverésen a Belgiumban brit bankár apa és holland arisztokrata anya házasságából született brit színésznő ötszáz személyes tárgya kerül kalapács alá. Ezek között van az a bőrönd is, amellyel 1948-ban érkezett Londonba, hogy színésznőként szerencsét próbáljon, valamint több, a kézírásával ellátott forgatókönyv, közöttük az Álom luxuskivitelben (1961) és az Amerikai fogócska (1963) című filmeké.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

A gyűjtemény fontos részét képezi az eleganciájáról híres színésznő ruhatára: fekete ruhák, színes lapos cipők, kendők és szemüvegek.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

A gyűjtemény legfontosabb darabjai között van az Hubert de Givenchy – akinek a színésznő a múzsája lett – által tervezett ragyogó kék szatén koktélruha, Valentino több kosztümje. Ezek olyan karcsú derekúak, hogy kevés nő férne beléjük Sean Hepburn Ferrer, az idősebb – az első férjtől, Mel Ferrer amerikai színésztől született – fiú szerint.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

Eladó a Burberry márkájú bézs színű viharkabát is, amelyet a színésznő az Álom luxuskivitelben című filmben viselt, valamint a My Fair Lady-ben (1964) használt szipka is.

A robbreportedit.files.wordpress.com jóvoltából

Az eladásra váró tárgyak között vannak különösen bensőséges darabok is, így a My Garden Flowers című festmény, amelyet a színésznő akkor festett, amikor második gyermekével, Luca Dottival volt terhes, valamint a kis személyes fényképezőgépe, amellyel a forgatások közben készített felvételeket.

Sean Hepburn Ferrer és Luca Dotti úgy döntött, hogy egyes fotókat megtart, így azokat, amelyek édesanyjukat gyermekkorában ábrázolják, illetve a díjait, közöttük az 1954-ben a Római vakációban játszott szerepéért kapott Oscart.

“Legjobban a kezdeteket szeretem. Az életét, még mielőtt Audrey Hepburn lett volna.” – mondta Luca Dotti.

Forrás:
Audrey Hepburn ötszáz személyes tárgya kerül kalapács alá