Latest Posts

Vásároljon műalkotásokat és műtárgyakat az AXIOART 5. online aukcióján!

2018. október 29 és november 12. között az AXIOART 5. online aukcióján festményekre, szobrokra és műtárgyakra licitálhatnak az érdeklődők.

A 81 tételt felvonultató árverés legdrágább darabja az 1,2 millió forintos kikiáltási árról induló Mednyánszky festmény (8. tétel). Az 1918 júliusára datált képen egy csavargót láthatunk, aki a erdőszélen a tűzrakás mellett próbál átmelegedni.
“Noha együtt érzõ természete és önfeláldozó segítõkészsége közmondásos volt, mindig is vonzották az ezzel az alaptermészetével ellentétes vonások, a sötét és drámai jelenetek, illetve az élet fonák oldalához tartozó durva karakterek. „Komplementerjeinek” nevezte az ilyen típusokat. Csavargó képeiben õket igyekezett megfesteni, és naplójában is gyakran hivatkozott rájuk. Néha a szadizmus szót használta az ilyen témák felé forduló festõi periódusai kapcsán, illetve, ha a modelljei kerültek szóba, nem egyszer „ragadozók”-ról írt, és az emberben felfedezhetõ „állati” tulajdonságokat igyekezett megfigyelni a környezetéhez sodródott ismerõseiben.” Perneczky Géza: Töredékes morzsák a Mednyánszky recepcióhoz

Mednyánszky László (1852-1919): Csavargó a tűznél

Apa és fia, Neogrády Antal (1861–1942) és László (1896–1962) két–két alkotása is helyet kapott az árverésen. Neogrády Antal  a Mintarajziskolában tanult Budapesten, ahol Greguss János volt a mester. Művészeti tanulmányait később Münchenben, Nauen magániskolájában, majd 1886-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta. Neogrády olajképe a Pihenő úrleány (43. tétel) 120 000 Ft-os, az Erdei patak (53. tétel) 70 000 Ft-os kikiáltási árról indul az aukción.

Neogrády Antal (1861-1942): Pihenő úrleány

Neogrády Antal (1861-1942): Erdei patak

Neogrády László naturalista stílusú téli tájképét (10. tétel) és a Libapásztorlány (28. tétel) című képét is megéri tüzetesebben szemügyre venni.

Neogrády László (1896-1962): Téli hegyek

Érdemes még kiemelni az aukciós tételek közül Mousson Tivadar hideg–meleg színekre épülő tájképét (29. tétel), Háry Gyula Velencéről készült olajképét (7. tétel) és a jelzés nélküli, feltehetőleg magyar festő müncheni periódusában készült életképét (36. tétel).

Mousson Tivadar (1887-1946): Folyóparti táj hegyekkel

Háry Gyula (1864-1946): Velence

Ismeretlen alkotó: Ház előtt

A festmények mellett elsőosztályú Herendi, Meisseni, Zsolnay és Hollóházy alkotások is helyet kaptak az aukción.

Herendi Asztali tintatartó készlet

Licitjeiket 2018. november 12-én este 8 óráig adhatják le a www.axioart.com weboldalon.
Az aukció teljes katalógusa elérhető az alábbi linken.

Kellemes böngészést és jó licitálást kíván az AXIOART csapata.

Középpontban a konstruktív geometria

Concrete Project, Budapest

Az idén nyáron alakult Concrete Project galéria elsődleges célja a magyar konstruktív, geometrikus művészet külföldön történő bemutatása és ismertté tétele. Az irányzat valóban komoly hagyományokra tekint vissza hazánkban: a külföldön széles körben ismert magyar művészek közül többek közt Moholy-Nagy László, Victor Vasarely és Nicolas Schöffer is ehhez sorolható. A konstruktív geometria középpontba helyezése mellett a galéria tevékenységének az említett területen alkotó hazai és nemzetközi művészek egymásra hatásának és kapcsolódásának megvilágítása, illetve a magyar alkotók nemzetközi kontextusba helyezése áll a fókuszában. Ennek eklatáns példája az első, jelenleg is látható kiállítás, amely a MADI geometrikus művészeti mozgalom képviselőinek munkáit mutatja be. A tárlat Carmelo Arden Quin uruguayi és SAXON Szász János magyar képzőművész munkásságát helyezi előtérbe, de olyan további MADI-alkotók művei is helyet kapnak itt, akik hazájukban katalizátorai voltak a mozgalomnak. A kurátor, Dárdai Zsuzsa koncepciója a MADI európai és magyarországi elterjedésének folyamatára mutat rá: a Buenos Airesből induló irányzatot, amely elsősorban a poligonalitásban határozta meg magát, Arden Quin hozta Nyugat-Európába, míg közép- és kelet-európai elterjedése SAXON nevéhez fűződik. Az előbbi művész alkotásait idén már New Yorkban és Milánóban is láthatta a közönség.

Kiállítási enteriőr

A Concrete Project itthon kevéssé megszokott és ismert formában működik. A galéria vezetője, Bagyó Anna művészeti konzulens több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött, projektek létrehozása révén törekszik megvalósítani célkitűzéseit. Tanácsadóként kialakított nemzetközi kapcsolati hálóját tervezi mozgósítani annak érdekében, hogy a kiállított magyar művészeket és az általuk képviselt irányzatokat ismertté tegye a külföldi művészeti szcéna számára. Tervei szerint neves hazai és külföldi kurátorokat hív meg a kiállítások rendezésére, ezzel is azt a célt szolgálva, hogy az ismert szakemberek révén szélesebb szakmai közönséghez jussanak el az általa képviselt projektek, melyek minden esetben valamilyen koncepció köré épülve mutatják be több művész vagy művészeti csoport munkáit.

A kiállításokat szakmai programok övezik majd; ily módon a jelenleg látható Mester és barátok – a MADI alapítói és vezető egyéniségei különböző országokból című tárlat esetében is várható ilyen jellegű esemény. A magyarországi konstruktív geometria iránt érdeklődő szakmai közönség tájékozódását segíti a Concrete Project folyamatosan bővülő szakkönyvtára, és a galéria eseményeit is érdemes lesz figyelemmel kísérni. A nyitó kiállítás arra enged következtetni, hogy izgalmas programok követhetik majd egymást a Concrete Projectben.

Szerző: Molnár Zsuzsa

 

A pipatóriumtól Columbóig

Első Magyar Látványtár, Diszel

Borges és Warburg cseppet sem véletlen találkozása a diszeli malomban

A John Wilkins-féle analitikus nyelv című esszéjének közepe felé Jorge Luis Borges megemlít „egy bizonyos kínai enciklopédiát, A jóravaló ismeretek égi gyűjteményét”, amellyel aztán Foucault bevezeti a dolgok rendjéről szóló, A szavak és a dolgok című kötetét. Ez a történet azt példázza, hogy ha a rendteremtési – vagy másképpen: kategorizálási – vágyunk egyetemes is, a rendszerezés módja egyáltalán nem az: van, ahol/amikor az eredet alapján csoportosítunk dolgokat, máshol/máskor a küllemük alapján, vagy éppen a tulajdonosukból kiindulva.

Mindezt a diszeli Első Magyar Látványtár idei kiállítása juttatta eszembe, amelynek hihetetlen gazdagságú anyagát a rendezők és gyűjtők – Gyökér Kinga és Vörösváry Ákos – jól érthető és szükségszerűen esetleges rendben mutatják be. Nem is lehet ez másként egy olyan kollekció esetében, amelynek vezérlő gondolata a dohány: itt minden megtalálható, ami a dohánnyal és a dohányzással kapcsolatban az elmúlt évtizedekben, illetve két-három évszázadban megjelent – a tajtékpipától a moziplakáton és a gyufacímkén át a könyvborítóig és porcelán hamutálcáig. A rendezés alapelve az, hogy sorban felvonultatja a dohányzás lehetséges módjai (pipázás, szivarozás, cigarettázás) mentén a dohányzáshoz szükséges eszközöket (pipa, pipatórium, dohánytartó, gyufatartó, cigarettásdoboz, szivardoboz, gyufásdoboz; e dobozfajtákat tartó fa-, fém- vagy porcelánkonstrukciók, hamutálca), a dohányzás különböző megjelenítéseit (dohányzók portréi, dohányzó regényhősök a címlapokon, cigarettareklámok, dohánygyárreklámok), valamint a dohányzás veszélyeire felhívó ábrázolásokat. És még rengeteg mindent, teljességre törekedve, de a korlátokat azért kényszerűen tiszteletben tartva.

Végh Gusztáv: Plakát, 1938

Lehetne mindez másként is. Például egymás mellé kerülhetnének a dohányzókat ábrázoló fotók: azok, amelyek költőket mutatnak be (például Vas Istvánt, Kecskeméti Kálmán fotóján), és azok, amelyek nagyszerű művészettörténészeket ábrázolnak, fantasztikus kéztartással (Beke Lászlót, Marosi Ernőt; mindkettő Makky György felvétele, akinek máshol Hencze- és Nádler-portréja is látható). Vagy politikusokat (Bánkuti András képei Václav Havelről vagy egy Gáspár Sándor–Aczél György-megbeszélésről), színészeket mint sztárokat (Carroll Baker a Filmvilágképes magazin hátsó borítóján), színészeket mint szereplőket (standfotókon, így Latinovits Zoltánt az Oldás és kötésben, vagy Sinkovits Imrét A tizedes meg a többiekből) és írót mint könyvborítót (Thomas Mann) vagy fotómodellt mint Marlboro Mant. Lehetne tehát mindez másként, a csoportosítás szempontja lehetne műfaji vagy mediális, de szerencsére nem az. Szerencsére, mert a rendezés igénye nem tudományos, a fő szempont nem a pontos csoportosítás, hanem az áttekinthetőség, a meglepetés, a lehengerlés és a játék.

Bár nagy vonalakban viszonylag gyorsan fel lehet térképezni a teret, rögzíteni, hogy hol találkozunk majd pipával, és hol cigarettával, hol vannak nagyobb számban képzőművészeti alkotások, és hol grafikai szóróanyagok, a kiállítás mégis tele van váratlan társításokkal, szokásosan soha egymás mellé nem kerülő munkákkal. Legnagyobb kedvencem ezek közül a földszintnek az a fala, ahol Kunkovács László néprajzos-fotográfus Juhászcimborák (Hortobágy, 1982) felvétele fölé a Két világcímű Látványtári kompozíció került, benne több Marlboro-reklámmal (ez önmagában is váratlan, hiszen a pipaszekcióban vagyunk). Kunkovács fekete-fehér képén három idősebb férfi fekszik a fűben, rajtuk patyolattiszta népviselet, hosszú szárú pipát szívnak, és láthatólag adomáznak. Fölöttük, a Látványtár kollázsának jobb alsó sarkában négy cowboy – talpig marhapásztor-öltözetben, lasszóval, nyereggel – egy közös viccen nevet. Melyik az autentikus? – tenném fel egy fotóelméleti órán a gonosz kérdést (gonosz: hiszen mindkettő egy ideá[l]t fotóz, a valósághoz a szó szoros értelmében nincs közük, ugyanakkor mégis azt teremtik a maguk sajátos eszközeivel, vagyis mégis autentikusak); itt azonban inkább álmélkodom, és tovább nézelődöm ezen a kicsi „Mnémosyné-atlaszon”. (Az eredeti atlaszban Aby Warburg, a képtudományt megalapító zseniális művészettörténész a képi tartalmak útját térképezte fel korok és kultúrák között.) Kunkovács és a Látványtár képei mellett balra két, népviseleteket bemutató színes, nyomtatott lapot találunk – ezeket is pipa egészíti ki: jobbra egy XIX. századi festmény reprodukciója, amely egy úr (írnok? ügyvéd?) és négy pásztor megbeszélését/megállapodását mutatja, természetesen pipákkal; még tovább újabb Kunkovács-fotók megfontoltan pipázó-cigarettázó magyar parasztokról, s kicsit odébb plakátok az állataikat a téeszbe beadó gazdák pipázó nyugalmáról. A pipa mint az adomázás, az elmélkedés, a megegyezés, a megnyugvás eszköze és megjelenítője. A vidék mint a férfiasság, a gazdagság, a nyugalom helyszíne. Az autentikusság mint az ábrázolások állandó kérdése (nincs mese: a Marlboro-reklámokkal még Richard Prince szelleme is megidéződött). Ezek azok a csomópontok-kapcsolódások, amelyek e diszeli Mnémosyné-atlasz egy „lapját” meghatározzák – és temérdek ilyen lap van, öröm őket bogarászni.

Az autentikusság problémája még egy módon megjelenik Kunkovács fotói és a nyomtatványok között: a képek közé két dísztárgy ékelődik, egy kvázi-pipatórium („Tessék rágyújtani” – szól a ráfaragott felhívás), valamint egy háromszög formájú, meghatározhatatlan funkciójú másik tárgy (talán kabáttartó?) kis, agyagból mintázott nyájjal és pásztorral az alsó polcán, és egy esetlen, díszesnek szánt felirattal: „Más sem kell az egész világon.” A tárgy tetején természetesen itt is pipázik egy figura. Talán azt lehetne mondani, hogy e munkák „igazabbak”, mint „jók”: nagy kedvvel és nagy ügyetlenséggel készítették mindkettőt. E kiállításon való szerepeltetésük jelentősége pedig az, hogy jelzik: a Látványtár értékítélete nem esik egybe az esztétikai szép vagy funkcionálisan jó tradicionális értékrendjével. Vörösváry Ákos, aki a Látványtár gyűjteményének e dohányfókuszú részét – édesapja nyomdokába lépve – összegyűjtötte, ottjártamkor egyértelműen állította, hogy ezek nem olyan tárgyak, amelyek az apai kollekcióba bekerülhettek volna. Meglétük egyszerre következménye a vernakuláris, a hétköznapi felértékelődésének (gondoljunk a művészettörténet átalakulására vizuális kultúrává, illetve tárgykultúrává) és a gyűjtők hagyományos látásmódjának. Az említett értékítélet kell ahhoz, hogy egyazon kiállításon szerepelhessen egy Maigret-könyv, egy porcelán gyufatartó-figura, egy tajtékpipa, Moholy-Nagy László maga rajzolta világháborús képeslapja és Vető János önarcképe.

Hihetetlen kincs a világ látásának és láttatásának ez a módja: megmosolyogtat, felszabadít és elgondolkoztat, fókuszált figyelemre késztet és nagy összefüggéseknek ad helyt.

(Megtekinthető 2019. május 31-ig.)

Szerő: Horányi Attila

Világsztárok és filmklasszikusok az AXIOART 7. Plakátaukcióján.

Charles Chaplin, Patrick Swayze, Géreard Depardieu, Kim Basinger, Mick Jagger, Robert Redford, Barbra Streisand, Federico Fellini, Goldie Hawn, Sylvester Stallone, Sophie Marceau, Richard Gere és Kim Basinger, hogy csak a legnagyobb neveket említsük az árverésen szereplő poszterekről. 

Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be kevesebbel? Dekorálja otthonát kultfilmek posztereivel!
Célunk, hogy a gyűjtők mellett a lakásukat dekorálni vágyók is érdekes poszterekre licitálhassanak az árverésen, ezért a 7. Plakátaukción újabb 80 izgalmas és egyedi alkotást válogattunk össze Önöknek. A plakátok alternatívát kínálnak a jó befektetést és megfizethető egyediséget keresőknek. Folytatva a “hagyományt” a mostani árverésen a legtöbb plakátot 5000 Ft-os kikiáltási árról indítjuk.

A 80-as évek sikerfilmjéhez, a zene– és táncőrületet elindító Dirty Dancinghez (78. tétel) Miklós Károly készítette a grafikát. Az első filmes Emile Arnoldino talán maga is csodálkozott az elemi erejű lelkesedésen, hiszen a filmjében levő szükséges pluszt, ellenállhatatlan vonzerőt és a tömeghisztériát nem magyarázza sem a forgatókönyv, sem a rendezés. A magyarázatot talán a filmben látható fantasztikus táncjelenetek és a kitűnő zene adja, amit Oscar-díjjal jutalmaztak. A virtuóz tánctudású színész, Patrick Swayze számára ez a film jelentette a nemzetközi áttörést. (Forrás: Wikipédia)

King Kong 1933-as megjelenésével a moziszörnyek ikonjává vált, az aukción most a Magyarországon 1984-ben bemutatott feldolgozás plakátjára (64. tétel) licitálhatnak az érdeklődők.

Az Egy kicsit én… egy kicsit te posztere (40. tétel) bravúrosan megragadja a film hangulatát. Három generáció él egy lakásban: nagyszülők, anyuka, apuka és a tizenéves lány, Juli. Amúgy sem könnyű az együttélés, de itt aztán mindenki tesz is azért, hogy megnehezítse a többiek mindennapjait. Éva, az anya egy nagy szállodát vezet, mindig csinos, reprezentatív és rendíthetetlen. Az apa szabad szellem, magányos tanárember. Juli, a lányuk igazi kamasz, akiről meghökkentő dolgok derülnek ki. (Forrás: 24.hu)

Frederico Fellini első színes, egész estés filmjéhez Ernyei Sándor készített posztert (56. tétel). A Júlia és a szellemeket sokan afféle „női Nyolc és fél”-nek tartják: míg az 1963-as alkotás egy filmrendező férfi alkotói-magánemberi válságáról szólt, addig a Júlia és a szellemek egy nő válságát ábrázolja egy banális szituációból kiindulva.

A sci-fi műfaj és az akciófilmek gyöngyszemei is kalapács alá kerülnek az online aukción. A Rácmolnár Sándor által tervezett Kék villám (69. tétel) plakátján érdemes egy pillantást vetni az érzékeny, festményszerű kompozícióra. 

Az Androidok lázadása című film (67. tétel) történetének kiindulópontja, hogy a világvégi űrállomásra szökött fegyenccsoport érkezik. Az állomást mindössze ketten lakják: egy őrült tudós és teremtménye, az android asszisztens. A kamaszlelkű robot fiú beleszeret a női szökevénybe, a professzor pedig ördögi ravaszsággal saját céljaira használja fel amúgy is reménytelen vonzalmukat. (Forrás: kritikustomeg.org)

Sötét Torino című filmben a Bud Spencer által alakított Rosario Raót gyilkosság vádjával letartóztatják. Rao 14 éves fia, Mino látja, amint az apját elviszik a rendőrök, és megesküszik, hogy bebizonyítja apja ártatlanságát. A fiúnak nincs könnyű dolga, szemtanúk egész sora szenved “véletlen” balesetet, ő azonban fültanúja lesz egy kulcsfontosságú beszélgetésnek… (Forrás: Wikipédia)

Az élőszereplős mozifilmek mellett az aukción elsőrangú animációs filmplakátok és cirkuszi plakátok is helyet kaptak. Kalapács alá kerül A király és a madár (36. tétel), Donald kacsa (47. és 65. tétel) és a Moszkvai cirkusz revü (22. tétel) plakátja.

A plakátok legendás tervezőiről se feledkezzünk meg: Szykszian Wanda két bravúros posztere is szerepel az aukción. A Fogjuk meg és vigyétek (60. tétel) és a Családi összesküvés (75. tétel) poszterén Szykszian a  fotografikus hűséget és tónusos festésmódot vegyítette sajátos, igen látványos egyéni stílussal.

Kalapács alá kerül Révész Antal fametszetek stílusát idéző posztere (25. tétel) is.

Az aukció teljes katalógusa érhető el itt.

Online licitjüket 2018. 10. 31. szerda 14:00 – 2018. 11. 12. hétfő 20:00 között adhatják le a www.axioart.com weboldalon.