A nagy melegben érdemes a múzeumok és galériák kiállítótereiben felfrissülést keresni, ezért most augusztusi kiállításajánlónkban a budapesti kiállítások mellett három balatoni tárlatot ajánlunk azoknak, akik a vízparton töltik szabadnapjaikat. Terítéken a londoni duó Gilbert & George, Miklos Gaál és iski Kocsis Tibor, Stein János, Fürjesi Csaba, Hanakam & Schuller, Kiss Adrienn, Kőszeghy Flóra, Taro Meissner, Roskó Gábor, Szerdi Gábor, Egry József és Duray Tibor művei.

Budapest

Gilbert & George Bűnbak képek Budapestnek
Megtekinthető: Budapest, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum – 2017. szeptember 24-ig

Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”. Elegáns megjelenésükkel gúnyt űznek az arisztokráciából, miközben a tabuk és művészeti konvenciók határait feszegetve az aktuális társadalmi jelenségekről kommunikálnak műveikben. Életüket és művészetüket nem választják el egymástól; provokatív és sokkoló alkotásaikra a nézőkkel történő intenzív kommunikáció jellemző. A projekt több múzeumi bemutatását követően a kiállítás kifejezetten a Ludwig Múzeum tereire szabott hatásos látvánnyal várja a látogatót.
Az elmúlt évtizedek során Gilbert és George az állandó mozgásban lévő városi élettel megbirkózva nézték végig kelet-londoni környékük és vele együtt modern világunk fejlődését. Az, ahogyan ezeken a képeken az alakok megnyilvánulnak, felidézi, hogyan tekintett magára Gilbert & George „élő szoborként”, egy intenzív érzelmek által meghatározott világ múltjának, jelenének és jövőjének halálosan komoly ábrázolásán keresztül kapcsolva össze a társadalmi problémákat és a művészetet. Lebilincselő és közvetlen módon nyúlnak olyan témákhoz, mint a halál, a remény, az élet, a félelem, a szex, a pénz, a faj és a vallás.

_______________________________

A gondolat tekintete
Megtekinthető: Budapest, Budapest Galéria – 2017. szeptember 10-ig

Miklos Gaál és iski Kocsis Tibor művészetének központi kérdése a valóság helyzete és az ábrázoláshoz való viszonya. A kiállítás a két művész közös rendezésében mutatja be a kérdésre adott válaszaikat.
Miklos Gaál a fotó, a videó és az installáció eszközeivel kísérletezve vizsgálja az ábrázolt tárgy és a látszat összefüggését, kívülállóként szemlélve a véletlenszerűen elrendeződő valóságelemeket. A műveken megjelenő helyzetek és jelenetek a hétköznapi élet és környezet elemeit olyan összefüggésben mutatják meg, amelyek teljesen új, szokatlan értelmezésre vezetik a nézőt, mintegy átkeretezve a megszokott látványokat.
iski Kocsis Tibor művészetének problémája is közel áll Gaáléhoz: nála a tárgy és a lét összefüggéséről van szó. Mivel művészete konceptuális alapú, művei gondolati háttérbe ágyazódnak, miközben gondosan megkomponált és bravúrosan megfestett-megrajzolt képei sohasem mondanak le az érzéki látvány kifejező erejéről.

_______________________________

Női aktok mestere – Stein János Gábor (1874-1944) festőművész hagyatéka
Megtekinthető: Budapest, Kieselbach Galéria – 2017. augusztus 26-ig

Szerencsés véletlenek sorozatának köszönhető, hogy a közelmúltban szinte érintetlenül előkerült Stein János Gábor festőművész alkotói hagyatéka. A közel 150 festmény, rengeteg vázlat, rajz és dokumentum alapján egy méltatlanul elfeledett, nemesen konzervatív művészi pálya bontakozik ki a látogatók előtt a Kieselbach Galériában.
Az 1874-ben Kolozsváron született festő a helyi középiskola elvégzése után a berlini festészeti akadémián kezdte el művészeti tanulmányait. Innen Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémián a világhírű Benjamin Constant és Jean Paul Laurens tanítványaként képezte magát. A tanulóévek után bejárta Angliát, Hollandiát, Belgiumot, majd 1900-ban hazatérve Lotz Károly mester-iskolájában dolgozott tovább Budapesten. A századfordulót követő években sorra aratta sikereit: rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain, díjakat nyert, majd egyre többször kérték fel monumentális feladatok elvégzésére. Murális munkái a móri templomban, a Kerepesi temető árkádos sírboltjának kupoláiban, az Operaház éttermében, az egri székesegyházban és a nyíregyházi plébániatemplomban ma is hirdetik kiemelkedő technikai tudását. 1920-tól az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként és az első magyar művészeti anatómia-könyv megalkotójaként szerzett hírnevet.

_______________________________
Kiegyezés < > Ausgleich  – Fürjesi Csaba, Hanakam & Schuller, Kiss Adrienn, Kőszeghy Flóra, Taro Meissner, Roskó Gábor, Szerdi Gábor
Megtekinthető: Budapest, Osztrák Kulturális Fórum kiállítóterme – 2017. szeptember 15-ig

A kiállításon magyar és osztrák képzőművészek a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából mutatják be műveiket. A tárlat a fogalmakat metaforikusan fogja fel: műfajok és médiumok, alkotók és műveik keverednek a kiállítótérben. A csoportos tárlat alkotói nem alkotnak közös csoportot, noha vannak közöttük művészek, akik feladták az individuális alkotás hagyományát. Máshol a kiegyezés a kettősség szerkezeteként, a kiegyenlítődés formaproblémájaként köszön vissza ránk. Megint mások az osztrák-magyar viszonyok között ingázva alkotnak. És természetesen vannak olyan művek is e térben, amelyek az emlékezés és a történelem kérdéseit is boncolják.

Balaton

Egry József Balatonja
Megtekinthető: Tihany, Kogart Kiállítások Tihany – 2017. szeptember 10-ig

Egry József az 1920-as években fedezte fel a balatoni tájat. A Balaton tágas terei, fénytől átjárt atmoszférája, a víz és a levegő játéka egyszerre ébresztették rá a világos, fénylő színek tiszta erejére és egy kozmikus világrend jelenlétére. Egry képein a táj nem forma, hanem energia, az ember pedig a táj szerves része. Ez az organikus tájfelfogás, ember és táj közvetlen kapcsolata, a lét kozmikus dimenziója hatja át műveit, melyeknek kiváló kiállítási környezetet biztosít Tihany a maga hegyet, vizet és eget egyesítő földrajzi adottságaival, a hely történelmi lenyomataival, spirituális hagyományaival és hangulatával. Különösen meghatározó Tihanyban a Balaton és a Belső-tavak hatása, ahogy a vízfelületek fodrozódó mintája belerajzolódik a tájba, vagy elsimulva visszatükrözi azt, a fényt szilánkokra bontja, majd szétszórja.

_______________________________

Gyermek a magyar képzőművészetben – Gyerek portrék a 17. századtól napjainkig
Megtekinthető: Balatonfüred, Vaszary Villa  – 2018. január 8-ig

Hogyan változott a gyerekek, egyáltalán a család társadalmi megítélése az elmúlt évszázadokban? A Vaszary Galériában nyílt tárlat a biedermeiertől a jelenkorig öleli fel a gyermekeket ábrázoló műalkotásokat. A kiállítás négy évszázad távlatában több mint félszáz bemutatott művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videómunkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. A gyermeket kultúránként és koronként másként ítélték meg: hol felmagasztalták, az ember eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen felnőttként bántak vele. Minden terem egy-egy témakört jár körül, egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, vidéki életről, iskoláról, nevelésről, játékról.

_______________________________
Duray Tibor – Emberi túlságosan is emberi
Megtekinthető: Balatonfüred, Vaszary Villa – 2018. január 8-ig

Mi visz rá egy festőt arra, hogy hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. E Nietzschét idéző címmel mutatkoznak be Duray Tibor művei augusztus 20-tól a füredi Vaszary Galériában. A két szekcióra osztott tárlat a harmincas évek diadalmas indulásától kezdődően egészen a nyolcvanas évekig mutatja be Duray művészetét, aki festő, rajzoló, szobrász és éremművész is volt. A kiállítás első része az aranykor és a háború tematikája köré szerveződik. Duray Aranykora egyedülálló jelenség a 20. századi magyar művészet történetében, az impozáns méretű kompozíción (2x10m, olaj, vászon) több mint egy évtizedig dolgozott az alkotó. A tárlat másik fele az életmű kimagasló darabjait jelentő tusrajzok sorozatát rendezi egybe apró tájképekkel, színpadkép-tervekkel.