Vélemény

A macska – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

A közösségi média korában egyetlen állat sem kap akkora figyelmet, mint a macska.  A világhírű énekesnők és énekesek legnagyobb vetélytársai a négylábú szőrmókok, akik elhízhatnak és nem kell követniük az aktuális smink- és divattrendeket, mégis milliók rajonganak értük.  A cicás képek népszerűsége nem most kezdődött: már az ősidőktől kezdve falképek, festmények, szobrok és iparművészeti alkotások főszereplői a macskák. Cikkünkben utánajártunk annak, mit jelképeznek a műalkotásokon szereplő macskák!

A macska

Szvetlana Petrova: Sandro Botticelli: Vénusz születése. Forrás: Boredpanda

Az állat szimbolikája sokrétű, pozitív és negatív értelemben egyaránt szerepelhet. Jelképezheti a hatalmat, a lustaságot, a kéjvágyat, az ördögöt, a halált, a démoni erőket és a női testet. Köztudott, hogy a macska a sötétben is jól lát, ezért az éleslátás, a belső látás megtestesítője, az éjszaka és a titkos tudás megtestesítője.

Őskor és Egyiptom

A macska ábrázolásáról már az őskorból is ránk maradt két híres emlék: az egyik egy csontból kifaragott macskaprofil, a másik a dordogne-i barlangrajz.
Az egyiptomi istenek között fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcolt Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen.

Sennedjem sírja (i.e. 1400 körül). Forrás: My Modern MET

A macskát mindenekelőtt Bastet istennő állataként tisztelték, ezért a gyermekek születéséért és a Hold égi útjáért felelős termékenységistennőt gyakran ábrázolták macskafejű asszonyként. Az istennő központja a Nílus deltájától keletre fekvő Bubasztisz városa volt. Amikor Kr.e. 950 körül Szeszonk fáraó itt rendezte be fővárosát, az istennő tisztelete hamarosan az egész országban elterjedt. A Kr.e. 450-ben erre utazó görög történetíró, Hérodotosz beszámolt a gyönyörű, 300 méter hosszú templomról, amelyet Bastet istennő tiszteletére építettek. Az épület több ezer macskának adott otthont, s ezekre a rendkívüli tiszteletnek örvendő macska-papok vigyáztak. A templomot 30 méter széles vizesárok övezte, a gazdagon díszített főcsarnokban pedig ott magasodott az istennő szobra. Az ország összes városában pompás Bastet templomokat emeltek, és az egyiptomiak nagy része fából, agyagból vagy fémből készült macska-amulettet hordott magánál. Tavasszal zarándokok százezrei vándoroltak Bubasztiszba, hogy egy nagyszabású ünnepségen tánccal és énekszóval, finom ételekkel és gazdag áldozatokkal ünnepeljék az istennőt.

Thutmose szarkofágja (i.e. 1400 körül). Forrás: My Modern MET

A macskák Egyiptomban különleges védelmet élveztek: sok helyen halállal büntették, ha valaki véletlenül vagy akarattal megölt egy állatot. Állítólag a nagy perzsa király, Kambüzész ravaszul kihasználta ezt az egyiptomi szokást, amikor III. Pzsammetich fáraó ellen viselt hadat, macskákat köttetett katonái pajzsára. A csel eredményes volt, az egyiptomiak inkább megadták magukat, semmint hogy a szent állatokat megsebesítsék.

Nebamun vadászata (i.e. 1295-1213). A British Museum jóvoltából

Kína és Japán

Az ősi Kínában a macska elsősorban jótékony állat, mivel a gabonát elpusztító egér ellensége, így az embert megsegítő hatalom jelképe volt; ám megjelenhetett a rontó hatalmak és a jin állataként is.

Gao Chengmou: pillangót néző macska (18. század). A Museum of Fine Arts Boston jóvoltából

Zhu Ling: Fekete macska nárcisszal (19. század). A Metropolitan Museum of Art jóvoltából

Japánban a szent iratok megóvásában nyújtott segítséget. A metszeteken gyakran hétköznapi jelenetekben (evés, állat és tulajdonos belsőséges kapcsolata) örökítették meg a macskák életét.

Utagawa Hiroshige: Asakusa Ricefields and Torinomachi Festival (1857). Forrás: My Modern MET

Utagawa Kunimasa: Nő, macska és Kotatsu’ (1796). A Museum of Fine Arts Boston jóvoltából

Nyugati kultúra

A középkorban sajnos nem igazán volt jellemző a macskák ábrázolása, mivel számos rossz tulajdonságot és az ördöggel való kapcsolatot jelképezte. A kereszténység általában az állat negatív vonásait emelte ki, így a lustaság és a kéjvágy kifejezőjévé vált. A fekete macska a démoni erők, a szerencsétlenség, a halál és a Sátán megtestesítője.

Macska kergeti az egeret (15. század). A pbs.twimg.com jóvoltából

A macska gyakran erotikus szimbólum, legyen szó akár nősténymacskáról, akár kandúrról. Testének hajlékonysága, kígyózó mozgása, puha, nesztelen járása miatt a női testre is emlékeztet. Ambivalens, kiszámíthatatlan és megismerhetetlen, démoni természete (a doromboló macska, amely hirtelen kiereszti a karmait) a női lélekre utal.

XVI. századtól napjainkig

Albrecht Dürer híres Ádám és Éva című képén (1504) nem véletlenül szerepel macska, rénszarvas, tehén és nyúl. Dürer választása direkt erre a négy állatra esett,  ugyanis ezzel illusztrálta milyen lelki állapotok jellemzik az embert a bűnbeesés után.

Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504). A WikiArt jóvoltából

Mindegyik állat egy-egy vérmérséklet típust jelöl (rénszarvas: melankólikus, tehén: flegma, nyúl: derűs, macska: robbanékony, hirtelen haragú). Dürer metszetén a macskával szemben egy egér is feltűnik. Itt az ábrázolás azt jelképezi, hogy a halál még nem jött el a világba.

Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504) – részlet

A későbbi megjelenések során gyakran kötötték össze a macskát a női szépséggel és az engedelmes szeretettel. A barokk kortól kezdve a macskák ábrázolása a vidéki életet bemutató alkotások részeként ismerhető fel.

Jan Steen: Táncórák (17. század). A WikiArt jóvoltából

A XIX. századtól egyre több festményen jelentek meg a cicák: Renoir, Manet, Gericault is festett híres macskás képeket. Több, úgynevezett polgári festő ebben az időszakban „specializálódott” a macskák művészi ábrázolására. Egyes adatok szerint akkoriban több mint 180 ilyen festőt tartottak nyilván. A XX. században töretlenül folytatódott a macskák népszerűsége a képzőművészek körében.

Edouard Manet: Olymipa vázlat (1863). A Wikiart jóvoltából

Pierre Auguste Renoir: Fiatal lány macskával (1879). A WikiArt jóvoltából

Az utóbbi idők talán leghíresebb macskaábrázolása Szvetlana Petrova műve, aki dagadt macskájának, Zarathustrának a fényképeit szerkesztette világhírű klasszikus festményekre.

Szvetlana Petrova: Edvard Munch: Sikoly. Forrás: Boredpanda

Forrás:
Miért volt Egyiptomban szent állat a macska?
Szimbólumtár
Albrecht Dürer: Ádám és Éva – Rejtett szimbólumok
Kutyák és macskák a képzőművészetben