Aukció
Hozzászólok

Ezekre a magyar tételekre érdemes figyelni az aukciókon New York-tól Párizsig

Ismét néhány külföldi árverés, ahol fontos és érdekes magyar, vagy magyar vonatkozású tételre lehet licitálni. Túlsúlyban ezúttal kivételesen nem a festmények lesznek.

A sort a Christie’s szeptember 27-i New Yorki második világháború utáni és kortárs árverésével kezdjük, amin Hantai Simon 1969-ben festett, Etűd című olajképe is szerepel. Mint mi is beszámoltunk róla, Hantai néhány hete már a Gagosian művészköréhez tartozik, s a galéria az Amerikában Európához, különösen Franciaországhoz képest még kevésbé közismert Hantai „felfuttatásában” komoly lehetőséget lát. Elképzelhető, hogy a „Gagosian-kapcsolatnak” köszönhetően már ez a kép is nagyobb érdeklődést generál. A viszonylag kis méretű, jellegzetes festmény 50-70 ezer dolláros becsértékkel indul az árverésen.

Hantai Simon: Etűd, 1969, olaj, vászon, 56,2 x 48,9 cm, a Christie’s jóvoltából

Október első hete New York-ban a fotóaukciók évadja. A fotók iránti kereslet tavaly az elmúlt tíz év mélypontjára süllyedt, az idei első félév azonban már javuló eredményeket hozott és ez a trend folytatódhat ebben a félévben is. Kínálatban mindenesetre nem lesz hiány. A Phillips október 1-én, a Christie’s 2-án, míg a Sotheby’s 3-án árverez, s nincs a világnak szinte egyetlen olyan neves klasszikus vagy kortárs fotográfusa, akinek legalább néhány munkája ne bukkanna fel az aukciós nagyhéten. Igaz ez, legalábbis a klasszikus mesterek vonatkozásában, a magyar, illetve magyar származású művészekre is. Az egyetlen szépséghibája a dolognak talán az, hogy a kínálatban kizárólag a legismertebb alkotók munkái szerepelnek; egyik ház sem vállalta fel, hogy megpróbáljon új neveket bedobni a köztudatba. A katalógusokban összesen 19 magyar munkára bukkantunk, közülük a legtöbbre, szám szerint 11-re a Christie’s-nél. A Phillips 6, a Sotheby’s pedig két ilyen tételt indít. Ami a művészeket illeti, André Kertész 9, Brassai 5, Moholy-Nagy László 3, Robert Capa és Kepes György pedig 1-1 munkával szerepel a kínálatban.

Brassai (Gyula Halász): The Lovers’ Tiff, Rue Saint-Denis, circa 1931
Gelatin silver print, probably printed in the 1950s. 9 1/8 x 6 3/4 in. (23.2 x 17.1 cm) / Photo: Phillips.com

Kezdjük, időrendi sorrendben haladva, a Phillips-szel. Kertész, Brassai és Capa itt kalapács alá kerülő munkái közül megkülönböztetett figyelmet érdemel Kertésznek az a tíz nagyításból álló egyedi összeállítása, amivel a művész 1973-ban a John Simon Guggenheim Alapítvány ösztöndíjára pályázott és egy évvel később 15 ezer dolláros összegben el is nyert. A most 40-60 ezer dollárra becsült portfólió a Kertész 1936-os New Yorkba érkezését követő években készült városképek nagyításaiból áll; provenienciaként a katalógus a művész hagyatékát és a torontói Stephen Bulger Galleryt említi. A többi magyar tétel a ház várakozása szerint a 3-20 ezer dolláros sávban cserélhet tulajdonost.

André Kertész: A Guggenheim-portfólió egyik darabja, 1930-as évek második fele, zselatinos ezüst nagyítás, 8,9 x 11,4 cm, a Phillips jóvoltából

Másnap a Christie’s-nél Kertész és Moholy-Nagy viszi a prímet öt, illetve három munkával. Nemcsak a magyar tételek közül, de az árverés teljes kínálatából is kiemelkedik Moholy-Nagy László From the Radio Tower című 1928-as berlini munkájának a művész által 1941-ben készített, szignált és datált nagyítása.

Moholy-Nagy László: From the Radio Tower, Berlin, 1928, zselatinos ezüst nagyítás, 24,4 x 19,05 cm, a Christie’s jóvoltából

A fotó a New York-i MoMA gyűjteményében is szerepel és most tekintélyes, 200-300 ezer dollár közötti becsértékkel várja a liciteket. Ez a mű éppúgy szerepelt már árverésen, mint a Kertésztől kínált tételek legfontosabbika, az 1926-s Korsó négy évvel későbbi nagyítása. A Korsó 70-90 ezer dollár közötti becsértéket kapott, míg a fotós többi munkájáért 4-12 ezer euró közötti összegeket várnak. Brassai mindkét munkája 10-15 ezres taksát kapott, egyikük témája miatt is kiemelt érdeklődésre tarthat számot, tekintve, hogy Picassót ábrázolja 1932-ben. A szignált nagyítás a 60-as évek végén, vagy a 70-es évek elején készült.

Brassai: Picasso a Rue La Boetie 23. alatti párizsi műtermében, 1923, zselatinos ezüst nagyítás, 34,5 x 26,1 cm, a Christie’s jóvoltából

Sotheby’s-nél ezúttal szerényebb a magyar választék, Brassai és Kertész egy-egy munkájából áll. André Kertész Mondriannál című 1926-os felvételének későbbi nagyításáért 4-6 ezer, míg Brassai Marlene, Párizs című, 1937 körül született művének ugyancsak későbbi nagyításáért 6-9 ezer dollárt várnak.

André Kertész: Mondriannál (Chez Mondrian), Párizs, 1926, későbbi nagyítás, 24,8 x 18,1 cm, a Sotheby’s jóvoltából

A fotóárverések után egy olyan aukcióra hívjuk fel a figyelmet, ami elsősorban a zenei érdeklődésű és a zeneművészethez kapcsolódó relikviákat gyűjtők érdeklődését keltheti fel. A Christie’s október 7-én Párizsban árverezi Alfred Cortot gyűjteményét, aki a XX. század első felének egyik legnagyobb zongoravirtuóza volt. A svájci-francia művész egész életében szenvedélyesen gyűjtötte a zenéhez és az irodalomhoz kapcsolódó műalkotásokat és relikviákat, amik most 187 tételben kerülnek kalapács alá. Tekintve, hogy Cortot zongoraművész volt, nem meglepő, hogy gyűjteményének kilenc tétele is Liszt Ferenchez kapcsolódik. Ezek zöme Lisztet ábrázolja festményen, érmén, vagy mellszoborként, de licitálni lehet a nagy zeneszerző egy hajfürtjére és egy általa franciául papírra vetett és aláírt aforizmára is. A festmények és grafikák között Friedrich von Amerling, Joseph Kriehuber és egy ismeretlenként feltüntetett magyar festő munkái mellett megtaláljuk a Lisztet egyik közismert festményén is megörökítő Munkácsy Mihály kis méretű, 3-5 ezer euróra becsült toll- és tintarajzát is. A „Liszt-tételek” többsége várhatóan megszerezhető lesz 5 ezer euró alatt; kivételt Friedrich von Amerling olajképe jelent, ami 20-30 ezer eurós taksát kapott.

Munkácsy Mihály: Liszt Ferenc zeneszerző portréja, toll, tinta, papír, 16,8 x 12,3 cm, a Christie’s jóvoltából

A cikkünkben ismertetett árverések teljes anyaga megtekinthető az árverőházak nevére kattintva. Az eredményekkel írásunkat természetesen frissíteni fogjuk.

Nyitókép:  Brassai (Gyula Halász): The Lovers’ Tiff, Rue Saint-Denis, circa 1931 (detail). Photo: Phillips.com

Szerző: Emőd Péter
A cikk 2019. 09.23-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük