Összes cikk a Portré kategóriában

Híres magyar műkereskedők: A Fränkel-történet 1. rész

Szerző: admin

Kik gyűjtenek ma képet? „1964. december 5-én vidéki orvosok szabadnapot vettek ki, hogy Budapestre utazzanak, kereskedők és közvetítők gyülekeztek a Kinizsi utcában, vidéki és budapesti gyűjtők léptek egymás lábára; mind a képek szerelmesei. Ezen a napon a BÁV a 11. Képaukciójához kapcsolódó árverési kiállításának megnyitására készült.” A kiállítás kínálata jól tükrözi a BÁV ekkori festménybecsüsének, képszakértőjének ízlését és szaktudását. Az ekkor közel 60. életévében járó Fränkel József az, aki szakmai munkájával a BÁV képaukcióinak 60-as, 70-es években elért sikereinek szakmai hátterét adta. Kik gyűjtenek ma képet? — A társadalomnak szinte minden rétegében akadnak szerelmesei a képeknek. Még aki azért kezdi, hogy spekuláljon, pénzét fektesse be, menetközben többnyire az is „megvadul”, beleszeret a képbe, s nem ad el semmi áron” — mondta Fränkel József képszakértő. Ki is volt Fränkel József? Honnan ered ez a magától értetődő biztos értékítélet? Kitől tanulta a becsüsszakmát? Hogyan vált Magyarország első ismert képszakértőjévé? A magyarországi műgyűjtés és műkereskedelem történetének feldolgozása a mai napig várat magára. A honi műtárgyakkal való kereskedésről és műgyűjtésről a 18. század előtti időszakban kár beszélni. A kiegyezést …

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

Szerző: admin

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon. Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva. A fotóst idézve: Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását …

A kripto? Kösz, jól van! – Ars Electronica 2022

Szerző: A Mű

Miközben a milliárdosok elhúznak a bolygóról, mi itt maradunk egy kiszáradó meder közepén, megfeneklett bárkával, füstbe ment tervekkel és földbe állt gazdasággal. Semmi okunk azonban a csüggedésre, hisz van egy másik valóságunk, fejünkön a VR szemüveg. Ha pedig egy percre levennénk, talán meglátnák azt is, hogy még tényleg lehetséges egy másik jövő. Méghozzá itt. Szeptember első heteiben, Linz városában úton-útfélen egy plakát hívta fel magára a figyelmet: A muzsika hangjából ismert, de mostanság leginkább a look at all the fucks I give mém alapjául szolgáló, újraértelmezett női alak nézett vissza a járókelőkre. Jobban mondva csak nézett volna, ugyanis fején VR szemüveggel, arcán hatalmas mosollyal, egy kiszáradt tenger közepén igyekezett épp a virtuális valóság gondtalanságába menekülni, miközben a háttérben egy rakéta által húzott csík jelezte, milyen sebességgel hagyják el a világ legismertebb tech milliárdosai, Elon Musk és Jeff Besos az eddigre látszólag ténylegesen elsüllyedt hajót. A meglehetősen sűrű vizuális anyag az Ars Electronica Fesztivál idei, Welcome to Planet B. A Different Life is Possible. But how? című kiadását hirdette. A plakát korunk technológiai gondolkodásának főbb toposzait gyűjtötte egybe: megjelennek rajta a …

Mi fán terem? Grafikai technikák: cinkográfia

Szerző: admin

Mivel a cinkográfia közeli „rokona” az előző cikkünkben bemutatott litográfiának, most ezt az egyedi technikát vesszük górcső alá. A cinkográfia a magasnyomás kategóriájába tartozó nyomdai technika, mely szorosan kapcsolódik a litográfiához, de a nehézkes, költséges litográfiai kő helyett a nyomdászok cinklemezzel dolgoznak. A cinklemezeket alacsonyabb költséggel és jóval nagyobb mennyiségben lehetett beszerezni, mint a finom litográfiához szükséges mészkövet elősegítve az eljárás elterjedését. Története Jelenlegi tudásunk szerint Alois Senefelder (a litográfia feltalálója) 1801-es angol szabadalmi leírásában említette először a cink litográfiai felhasználását a bajor mészkő helyettesítőjeként. Az első meggyőző próbálkozások az 1820-as évekig nyúlnak vissza, mikor Claude-Joseph Breugnot először alkalmazta az eljárást nagy földrajzi térképek nyomtatásához, amelyekhez a kőzetfelületek nem voltak elegendők. Végül 1834-ben szabadalmat nyújtott be egy olyan technikára, amely lehetővé tette a “litográfiai kő cinkkel történő helyettesítését”, ezt a folyamatot később “cinkográfiának” nevezték el. Ezt a technikát különösen földrajzi térképek nyomtatására használták nagy cinklemezekről. Ezt a szabadalmat gyorsan széles körben átvették, s 1837–1842 között Eugène-Florent Kaepelin tökéletesítette a folyamatot, hogy létrehozhasson egy nagyméretű polikróm (többszínű) geológiai térképet, úgynevezett georámát. Magasnyomású fémmetszetek: cinkográfia A fémmetszeteket …