Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Mire számítanak 2021-ben a nagy nemzetközi aukciósházak?

A műkereskedelem mögött és – úgy tűnik – előtt is különös és nehéz év áll. A Sotheby’s és a Christie’s vezetői a 2020-as tapasztalatok fényében mondják el, mi jöhet idén. „Nagy durranással” indult az új év a nemzetközi aukciós piacon: a XV. század második felének kiemelkedő firenzei mestere, Sandro Botticelli fiatal férfit ábrázoló portréja január 28-án 80 millió, jutalékkal együtt 92,2 millió dollárért kelt el a Sotheby’s  régi mestereknek szentelt hagyományos New York-i téli aukciósorozatának keretében. Botticelli a portréfestészetben is gazdag életművet hagyott hátra, az utókor számára azonban  mindössze tucatnyi ilyen munkája maradt fenn, s ezek többsége már régóta közgyűjtemények tulajdona. Egy-egy ilyen alkotás piaci felbukkanása ezért egészen rendkívüli eseménynek számít; nem csoda, hogy a szakértők a firenzei reneszánsz minden jellegzetességét magán hordozó, mégis időtlenként ható festményért előzetesen is magas árat vártak – pontosan annyit, amennyi végül a tényleges leütési ár lett. Összehasonlításként: a tavalyi év legdrágább festménye, legalábbis nyilvános aukción, egy Francis Bacon triptichon volt, amiért jutalékkal együtt 84,5 millió dollárt fizettek. (A sajtóból tudható, hogy magáneladások keretében ennél magasabb árak is születtek; így például Kenneth Griffin …

26,6 milliárd forintért kelt el az egyetlen fennmaradt Botticelli-portré

92,2 millió dollárért (több mint 26 milliárd forint) kelt el csütörtökön Botticelli egy ritka portréja New Yorkban. A Sotheby’s aukciósház 80 millió dollárt várt eredetileg a képért. A festmény a Fiatal férfi arcképe medalionnal című, az egyetlen a közel tucatnyi Botticelli-portrénak, ami napjainkig fennmaradt. A 15. századi festmény a Sotheby’s szakértője szerint minőségében és állapotában is kiemelkedik. A képen látható férfi pontos kiléte nem ismert, vélhetőleg a 15. század végi firenzei elithez, talán a városban uralkodó Medici-házhoz tartozott. A firenzei reneszánsz egyik legfontosabb művészének leghíresebb képei, mint a Vénusz születése vagy a Pimavera a firenzei Uffizi képtárban találhatók. A most eladott portré eddigi tulajdonosa 1982-ben vásárolta meg a képet 810 ezer dollárért.

Még mindig a pandémia diktál: halasztják az idei Art Baselt is

Úgy tűnik, a legnagyobb nemzetközi művészeti vásárok az idei év első felét is leírják. Más választásuk aligha van. Végleges számok még nincsenek a globális műkereskedelem tavalyi évéről, de nagyon valószínű, hogy a pandémiát a műtárgypiac három fő csatornája közül a vásárok sínylették meg a leginkább. A galériákat a lockdown az átlagosnál kevésbé érintette, az árverőházak pedig, már csak korábbi tapasztalataik okán is, könnyebben tudtak átállni az online üzemmódra. A vásároknak ez nehezebben ment, ráadásul ezeknek a közvetlen értékesítésen túl több olyan funkciója van – mindenekelőtt a szcéna szereplői közötti személyes kapcsolattartás, az információcsere elősegítése – ami nem is igen tehető át a virtuális térbe. Komoly károkat okozott a vásároknak az is, hogy a helyzet javulásában bízva több mustrát meglehetősen későn mondtak le – akkor, amikor a szervezők a pénz jelentős részét már elköltötték és vissza nem térülő kiadások jelentkeztek a részt venni szándékozó galériák oldalán is. Érvényesült a „nagyság átka” is; minél nagyobb, minél globálisabb hatókörű egy vásár, annál erőteljesebben érintik a pandémiával összefüggő korlátozások. Nem véletlen, hogy miközben tavaly a vezető vásárok túlnyomó többsége, …

Íme, 2020 tíz legdrágább antikvár tétele

Míg a műalkotások gyűjtői minden évben részletes listát kapnak arról, hogy mi volt az adott év legdrágább külföldi, magyar és kortárs alkotása, addig a papírrégiségek gyűjtői jogosan érezhetik mellőzve magukat. Az Axioart leütési listáit felhasználva most összeszedtük 2020 tíz legdrágább antikvár tételét! 1, Radnóti Miklós (1909-1944) költő, műfordító “Elégia” című versének autográf, aláírt piszkozata. Aukciósház: Központi AntikváriumKikiáltási ár: 8 millió forintLeütési ár: 14 millió forint A javításokkal ellátott kézirat eddig ismeretlenségben rejtőző sorainak feltárása a magyar irodalomtörténet jelentős dokumentuma. Az “Elégia” a „Járkálj csak, halálraítélt!” című kötet fontos alkotása. A kézirat a ritka Radnóti-piszkozatok egyike. Közismert, hogy a szerző többnyire csak tisztázatokat őrzött meg, így egy javításokat tartalmazó kézirat felbukkanása mindig rendkívüli jelentőséggel bír. A példányon számos korrekció (satírozás, kihúzás, átírás) található. A második versszak harmadik sora kezdetben így hangzott: „bomba túrja ki meleg helyéből”, ami erre módosult: „harcigép dúlja fel meleg helyét”. A negyedik versszak első sorát mintha fogalmazás közben, és nem utólag javította volna Radnóti. Eredetileg azt írta: „Világíts, égő tartomány”, majd az utóbbi két szót átsatírozta, ám végül csak egyet toldott be, …