Összes cikk a Kortárs kategóriában

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …

Középpontban a rejtve maradt érték

Initio Fine Arts, Budapest Az 1945 utáni közép- és kelet-európai – elsősorban magyarországi – művészetre fókuszál az Initio Fine Arts projektgaléria, mely részben a Bartók Béla úti K.A.S. Galéria terében, részben pop-up helyszíneken mutatja be a kiválasztott munkákat. Nincsenek műfaji vagy korosztálybeli korlátok: az Initio Fine Arts egyaránt képvisel képző- és fotóművészeket, valamint fiatal, középgenerációs és idősebb alkotókat. Célja egy olyan portfólió kialakítása, mely elsősorban még be nem futott vagy Magyarországon nem megfelelő módon értékelt művészeket fog egybe – olyanokat, akik ugyanakkor saját területükön egyedülálló művészetet hoznak létre. E művészek közt találjuk Kecskeméti Sándort, Miksa Bálintot, Bíró Sándort, BOLDI-t, Szalai Dánielt és Regős Benedeket is. A galéria vezetője, Ferenczy Bálint kimondott céljának tartja a Németországban élő és alkotó Kecskeméti integrálását a hazai szcénába. Komoly hiány ugyanis, hogy a szobrásznak még nem volt nagy léptékű életmű-kiállítása Magyarországon. Ferenczy képzőművészeti érdeklődését, művészeket felkaroló értékrendjét minden bizonnyal nagyanyjától, Nyakas Ilonától, a K.A.S. Galéria alapító-vezetőjétől örökölte. Nyakas sokszor azért vásárolt bizonyos művészektől, hogy azok bevételhez jussanak és dolgozhassanak. Ő már gyermekkorában nagy hatással volt Ferenczyre, akit saját bevallása szerint …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …

Vonzás és taszítás játékai: Jeff Koons Oxfordban

Miután az oxfordi egyetem művészettörténeti társaságának tiszteletbeli tagja lett, az Ashmolean Múzeumban állít ki a világ egyik legdrágább és legvitatottabb sztárművésze. Jeff Koons at the Ashmolean, Ashmolean Museum, Oxford, június 9-ig Tíz év óta először jelentkezik átfogó kiállítással az Egyesült Királyságban Jeff Koons. Legutóbb a kortárs művészet egyik itteni fellegvárában, a Hyde Park-i Serpentine Galleryben, a néhai Diana walesi hercegnő egyik kedvenc intézményében mutatkozott be. Most az oxfordi egyetem 1683-ban alapított, elsősorban antik kincseiről híres múzeumában, az Ashmolean-ben látható, amit a “világ legrégebbi nyilvános múzeumaként” tartanak számon. Valószínűleg éppen ez a címke kelthette fel a 64 éves sztárművész fantáziáját, amikor felajánlotta, hogy elhozza az ódon egyetemi városba saját válogatását és személyesen vesz részt a tárlat rendezésében is. Könnyen lehet, hogy az állandó kiállításaira ingyenes belépést biztosító gyűjtemény tíz évvel ezelőtt II. Erzsébet által felavatott új szárnyában megtekinthető Koons-show a múzeum eddigi legnagyobb kasszasikerének bizonyul majd. Koons itteni megjelenésének van egy érdekes háttértörténete. 2017-ben az Oxfordi Egyetem – egykori professzoráról, Edgar Windről elnevezett – művészettörténeti társasága tiszteletbeli tagsággal kínálta meg a művészt, amit ő örömmel elfogadott, …

Elsőbálozó Tajvanban – Taipei Dangdai

Tajpej a távol-keleti művészeti piac egyik figyelemre méltó helyszíne, itt nyitotta meg kapuit idén először a Taipei Dangdai kortárs művészeti vásár január 18-án. Félúton a novemberi Shanghai Art Week és a márciusi Art Basel Hong Kong között a Dangdai célja az volt, hogy megmutassa, Tajpej kiérdemli helyét a gyűjtők szívében. „Dangdai” kínaiul annyit tesz, kortárs, jelenkor. Ezzel a címmel a Taipei Dangdai megálmodója, az Art Basel Hong Kong alapítója, Magnus Renfrew a szigetországot jelölte ki a régió új művészeti fővárosának. Mellette a honkongi rendezvény több egykori szervezője is részt vett a Dangdai első évének megtervezésében, köztük a tajvani gyűjtő és kurátor Rudy Tseng. A Dangdai 73 galériát látott vendégül, melyeknek túlnyomó része Ázsiában is jelen van. Ezeken felül négy fiatal, kevesebb, mint nyolc éve működő galéria mutatkozott be, 13 galéria pedig egyéni tárlatokkal vett részt a szólószekcióban. Külön részleget szenteltek az installációknak és a 8000 dollár alatt megvehető műtárgyaknak is. A gyűjtőket olyan neves nemzetközi galériák nevével csalogatták, mint a londoni White Cube, a Lisson (London, Hong Kong), a Pace vagy a Sprüth Magers. A …

A félig ledarált Banksy-festmény esete

Egy darabka művészettörténet Még nincs vége az évnek az aukciós piacon, de az „év műtárgya” címet aligha lehet már elvenni a kortárs képzőművészet legismertebb ismeretlen alkotója, Banksy Kislány léggömbbel című festményétől, amely a Sotheby’s október 5-i londoni kortárs árverésén 1 millió 42 ezer fontért kelt el. A szenzációt ez esetben nem az ár jelenti – bár az jóval magasabb, mint a 2–300 ezer fontos becsérték, mégis elmarad a művész még 2008-ban felállított, 1,9 millió dolláros életműrekordjától. A történet bejárta a világsajtót: a leütés után távirányítással működésbe lépett a kép keretébe beépített iratmegsemmisítő, és a teremben ülők legnagyobb megdöbbenésére a mű alsó felét vékony csíkokra vágta. A Sotheby’s által európai gyűjtőnőként és az árverezőház régi ügyfeleként leírt vevőnek ezt követően módja lett volna visszalépni a vásárlástól, ám ő némi gondolkodás után arra jutott – joggal –, hogy most nem egyszerűen egy festmény kerülhet a birtokába, hanem egy darabka művészettörténet, és kifizette a vételárat. Banksy időközben átkeresztelte a munkát, a képeinek autenticitását igazoló cég pedig hivatalosan is a művész eredeti alkotásának ismerte el azt. (Az új cím …

Mi mennyi – és miért?

Kötet a kortárs művészeti piacról A nem szakértő közönség tájékoztatására, tévhitek eloszlatására és némi provokáló adat- és számhalmaz felmutatására vállalkozott második „műgyűjtős” kötetében Martos Gábor. A Múzeumcafé egykori alapító főszerkesztője új könyvének első része szembesíteni kívánja a hitetlenkedő, a kortárs művészettől – elsősorban annak absztrakt-nonfiguratív vonalától – ódzkodó nézőket a közkeletű kijelentéssel: „Mi ebben a művészet? Ilyet én (a gyerekem, az unokám) is tudok!” A kötet második, nagyobb terjedelmű részében pedig a kortárs galériák, a hazai és nemzetközi aukciósházak kortárs eladásainak gazdag felsorolását, az árverések körülményeit, történeteit, az ismert és ismeretlen vásárlók körét tárja fel. Könyvének első harmada úgy indul, mint egy kortárs művészeti szöveggyűjtemény. Sorra veszi és idézetekkel szemlélteti (a Megértéskísérletek című fejezetben), milyen elméletek, vélemények és elemzések formálják a szakmai közönséget a „contemporary art” befogadása során. A szerző Németh Lajos, Hegyi Lóránd és számos további jeles hazai és nemzetközi művészettörténész-potentát írásaiból szemezget. Egyik kiindulási pontja Marcel Duchamp Forrás című ready made-jének (1917) megszületése, fogadtatása és utóélete a művészettörténetben és a műtárgypiacon. Martos módszere, hogy anekdoták, történetek, életrajzi adatok sorával hitelesíti a kortárs alkotók …

És igen! Folytatjuk az artportal kortárs művészeti kurzusát!

Az artportal kortárs művészeti előadás–sorozata folytatódik: jövő év elején ismét hat előadást tartunk, amelyekre már jelentkezni is lehet! Örömmel jelentjük, hogy az artportal : képző sikeresen zajlik, hamarosan zárjuk az első kurzust. Nekünk is új volt minden. Először próbáltunk meg kilépni az online térből, és a cikkeink “meghosszabításaként” előadásokat szervezni, közvetlen találkozásként, párbeszéd-lehetőségként azokkal, akik olvasnak minket. Az élmény abszolút pozitív, és bennünket is feldob, hogy sokan kiváncsiak a mondanivalónkra, nem csak a cikkeinkben, hanem egy-egy prezentáción is. Minthogy többen is lemaradtak erről az első előadás-sorozatról, és úgy tapasztaltuk, volna érdeklődés a folytatásra, megismételjük az első sorozatot, 2019 februárjától. “Hat előadás, amely bevezet a kortárs képzőművészet működésébe, intézményrendszerébe, jelenlegi gyakorlataiba.” Mire jó a művészet? Hogyan képződik az érték? Hogyan működik a kortárs műkereskedelem? Miként lehet tájékozódni az art world dzsungelében? Milyen az intézményrendszer? Hogy néz ki a hazai helyzet, milyen a kritikus, eleven, kortárs művészet jelenlegi pozíciója? Kik a szereplők, hol vannak a referenciapontok? Érdekelne, hogy mi volt eddig, és mire lehet számítani? A Qubit.hu így számolt be az artportal : képző nyitóelőadásáról! A Papageno.hu pedig …

Bőséges magyar jelenlét – Viennacontemporary_2018

Ugyan a vásárokon általában bizonyos szelekciós elvek mentén kiállított kortárs műtárgyak szerepelnek white cube-szerű standokon, mégsem érdemes ezekre kiállításként vagy kisebb tárlatok összességeként tekinteni. A legjobb esetben is a múzeumi daraboktól egészen az epigonizmusig terjed a skála. Kézenfekvőbbnek tűnik tehát piaci jellege alapján, pusztán az értékesítések tükrében mérni a sikert. Noha a költségek és az árak egyenesen arányosak az adott vásár nemzetközi rangjával, annak színvonalátmégsem lehet kizárólag anyagi szempontok alapján megítélni. A több ezer műtárgyat felvonultató heterogén anyag, valamint az aktuális eladások minden évben kirajzolják egy-egy ilyen rendezvény karakterét. A viennacontemporary idei kiadását ismét a vezető bécsi galériák dominálták. Tekintélyes méretű standjaik a hagyományokhoz híven egymás mellett kaptak központi helyet. Nem annyira az egyes művek, mint inkább ezek a zömükben sok alkotót bemutató tágasabb terek határozták meg az összképet. A gazdag művészportfólióval rendelkező befolyásos helyi galériák hazai pályán minél több művészüknek igyekeznek lehetőséget adni. Számos esetben a művészkör egy részének az otthoni vásár jelent egyedül biztos eladási lehetőséget. Jó példa erre a Galerie Krinzinger, amely a nemzetközi húzónevek mellett osztrák művészeket, új felfedezetteket is szerepeltet. …

Rangos nemzetközi díjat kapott Molnár Vera

Reigl Judit egy évvel korábbi sikere után idén Molnár Vera (Vera Molnar) vehette át a kiemelkedő női művészek munkáját elismerő AWARE-díjat. Január 24-én este a párizsi Kulturális Minisztérium dísztermében adták át az AWARE (Archives of Women Artists, Research & Exhibitions)-díjat, amit az életmű-kategóriában (Prix d’honneur AWARE) idén – Nil Yalter török származású francia művésszel közösen – Molnár Vera kapott. A női művészek elismertetését és szélesebb körű megismertetését elősegítő társaságot, az AWARE-t 2014-ben három ügyvédnő, egy kurátornő, egy írónő, egy hegedűművésznő és egy könyvelőnő alapította; működésüket többek között Párizs városa és a Kulturális Minisztérium is támogatja. Programjukban művészeti események – többek között szimpóziumok, kerekasztalok, múzeumlátogatások – szervezése szerepel, melyek kapcsán számos európai múzeummal és galériával építettek ki partneri kapcsolatokat. A Boulevard Saint-Germain-en működtetik az AWARE Lab dokumentációs központot, ami többszáz könyvvel, kiállítási katalógussal és egyéb dokumentumokkal áll a kutatók és diákok rendelkezésére. A tízezer eurós AWARE-díj létrehozását az a tény inspirálta, hogy a tekintélyes művészeti díjak nyertesei között mindmáig szembetűnő a nők alulreprezentáltsága. Az életműdíj mellett minden évben egy fiatal művész – idén a francia Violaine Lochu …