Összes cikk a Kortárs kategóriában

Kortárs művészek testközelből – interjú ifjabb Szlávics Lászlóval

Beke László írja, Ifj. Szlávics László éremművész: kortárs (művészet)történeti lecke a nézőknek címmel megjelent írásában. (XXI. Országos Érembiennálé katalógus bevezető, 2017.) “Ifjabb Szlávics László, talán a magyar éremművészet leglátványosabb megújítója, az elmúlt évtizedben végigjárja az éremművészet újra definiálásának történeti útját, a hagyományos szobrászati műfajokat és technikákat, a domborművet, a fémművességet, az ötvösséget és az ékszerészetet is érintve, nem kis mértékben a konceptuális művészet és az objektművészet hatására. Érinti a művészet és a tudomány, a technika, technológia és a kultúra összefüggésének problematikáját, és eljut a média és kommunikáció jelenkori helyzetének megértéséig.” Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? ifj.Sz.L.: Művész családba születtem. Édesapám, idősebb Szlávics László ötvös-szobrászművész volt, aki negyven évesen ecsetet ragadott és attól kezdve festett is. Kora gyermekkorom óta természetes közeg számomra a műterem, a különböző művészeti technikák világa. Viszonylag hamar kezdtem mintázni, faragni, agyaggal, gipsszel, fémmel dolgozni. Korán kialakult, hogy a plasztika izgat igazán, a festés rajzolás kevésbé kötött le. Édesapám személye által a szisztematikus, hagyományos művészeti képzés lehetősége adott volt már apró gyermekkoromtól fogva. Éltem ezzel a lehetőséggel, mert érdeklődésem ebbe az irányba vitt. A művészeti stúdiumok mellett …

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani.  Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk. Mikor kezdett el művészettel foglalkozni? Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető. Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki. A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai …

Kortárs művészek testközelből – interjú Gyebnár Istvánnal

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Gyebnár Istvánnal képzőművészetről, nagy elődökről, a művészet és diplomácia kapcsolatáról beszélgettünk. Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? Gy. I.: Szűkebb és tágabb családunkban többen is foglalkoztak képzőművészettel, akiknek a munkásságát gyermekkorom óta követtem. Édesanyám a Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult az ötvenes években; ösztönzésére kezdtem el festeni. Az általam rendkívül nagyra becsült, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lóránt Zsuzsa, aki ebben az időben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajztanárként engem is oktatott, kifejezetten bíztatott, hogy folytassak képzőművészeti tanulmányokat is. Ő ajánlott be a Dési Huber István Körbe, akinek akkori vezető tanára, Tamás Noémi az ő baráti köréhez tartozott. Pályám a közgazdász diploma megszerzését követően ugyanakkor elágazott, de valójában soha sem tettem le arról, hogy képzőművészettel is foglalkozzak.  Kik azok a művészek, akik meghatározó hatást gyakoroltak Önre?  Gy.I.: Édesanyám rokona volt Bednay Éva, aki többek közt lakkfestészettel, majd textil-montázsok készítésével foglalkozott, valamint férje, Bednay Dezső, aki tűzzománc-munkáival és …

Az emberek igenis akarnak kortárst vásárolni – interjú Sáfár Zoltánnal

A Godot Galériát 1999-ben alapították és a kortárs magyar képzőművészeti szcéna olyan ismert alkotóival dolgozik együtt, mint Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Gaál József, Nagy Krisztina x-T, Szikora Tamás és Ujházi Péter. A Godot Galéria fennállásának 20. évfordulója alkalmából, tevékenységi körét kitágítva a magyar képzőművészeti élet újabb színfoltjaként hozta létre a Godot Kortárs Művészeti Intézetet (Godot Instutute of Contemporary Art – Godot I.C.A.) 2019-ben. Az Óbuda szívében, a Goldberger gyár történelmi helyszínén létesített, magánkezdeményezésre épülő kortárs képzőművészeti központ új kiállítási teret biztosít a művészek, kurátorok és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt. A Godot I.C.A. hivatalos megnyitója egyben a 4. Godot Young Generation Art Fair megnyitó eseménye is lesz. Sáfár Zoltánnal a Godot brandről, a GICA létrehozásáról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk. Mesélnél nekem a Godot Galéria, a Godot I.C.A. és a Godot Art Fair kapcsolatáról? A Godot Galéria művészei milyen formában fognak megjelenni a Godot Kortárs Művészet Intézetben? Az ő kiállításaik a Bartók Béla úton vagy már az új helyszínen, a Fényes Adolf utcában lesznek?  S.Z.: Nem adekvát az átjárás. Ez egy nagyon nagy tér, ezért más típusú kiállítások …

Kortárs művészek testközelből – interjú Mecséri Ildikóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Mecséri Ildikóval képzőművészetről, a nagy elődökről, az alkotás folyamatáról és egy közelgő párizsi kiállításról beszélgettünk. Mecséri Ildikó 1971-ben született Győrben. Művészetében főként spirituális, metaforikus témákat választ, és inspirációját a Bibliából, a történelemből, és utazásai során gyűjtött élményeiből meríti. A művészet már kisgyermek korától érdekelte, azonban felsőfokú képzettségeit kulturális menedzserként és közgazdászként szerezte. Hosszabb ideig vezető beosztásban internetes kereskedelmi területen dolgozott. Később választotta a művészetet első számú hivatásának. Olajfestményeket készít és folyamatosan képzi magát, megújítja technikáit. Egyaránt alkalmazza az Alla prima és a Flemish technikákat is. Képeivel inspirálni, motiválni és bíztatni szeretné az embereket. Mikor kezdtél el képzőművészettel foglalkozni? Gyermekkorom óta szerettem alkotni, rajzolni, később fotózni, videózni, azonban a tanulmányaim és a munkám üzleti, kereskedelmi pályára vezetett. Kulturális menedzserként és közgazdászként diplomáztam, és hosszú ideig kereskedelmi vezetőként dolgoztam. Főhivatásban festészettel az elmúlt két év óta foglalkozom. A festészet teljesen magával ragad, folyamatos kísérletezés és …

Sztárművészekkel és 5 kontinens kiállítóival várja látogatóit az Art Market Budapest

Rekordszámú jelentkezés érkezett az idén kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Art Market Budapestre. A rendkívüli érdeklődést jól mutatja, hogy Magyarország legnagyobb, évente megrendezésre kerülő kortárs képző- és fotóművészeti kiállítása 5 kontinens 25 országának több mint 100 kiállítója jóvoltából 500-nál több művész több ezer alkotását teszi láthatóvá és hozzáférhetővé.  Az Art Market Budapest kiállítói a következő országokból érkeznek 2019 októberében Budapestre: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Csehország, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Az 5 kontinens 25 országát reprezentáló, rendkívül kompetitív kiállítói mezőnyben Magyarország valamennyi jelentős kortárs képzőművészeti galériája bemutatkozik. ART.RUS fesztivál: a vásár díszvendége Oroszország  Az Art Market Budapest díszvendége 2019-ben Oroszország. A vásár kezdeményezésére és szervezésében annak kísérőeseményeként minden évben valamely kiemelkedő kulturális értékek forrásául szolgáló helyszín művészetének bemutatására szerveződik kulturális programsorozat, komplex művészeti fesztivál. Az Art Market Budapest a régió kortárs képzőművészetét fókuszba helyező jelentős nemzetközi platformként feladatának tekinti, hogy a volt szocialista országok magas minőségű művészeti tartalmait a szakma és a széles közönség előtt gazdag …

Breaking news: ezentúl a világ legismertebb galériája képviseli Hantai Simont

Az ArtNews tegnap kürtölte világgá, hogy új névvel gazdagodott a világ első számúnak tekintett galériája, a Gagosian művészköre: a tekintélyes névsorba felkerült a magyar származású Hantai Simon is. Larry Gagosian (74) 1980-ban Los Angelesben nyitotta meg első galériáját, New York-ban öt évvel később vetette meg a lábát, hogy aztán a következő évtizedekben a világ első számú kortárs galeristájává nője ki magát. Jelenleg három kontinens tíz városában már tizennyolc galériában mutatja be az általa – nem feltétlenül kizárólagos joggal – képviselt több mint kétszáz művész alkotásait, akik között a klasszikus modernek legnagyobb mesterei mellett olyan kortárs sztárokat találunk, mint Georg Baselitz, Damien Hirst, Jeff Koons, Anselm Kiefer, Ed Ruscha vagy Jeff Wall. Kiállításai sokszor vetekednek a legnagyobb múzeumokéval, melyek egyenrangú partnerként működnek együtt vele.  világ vezető galériái között nemcsak a legkeresettebb élő művészek képviseleti jogáért folyik kiélezett küzdelem, hanem a már lezárt életművű alkotók hagyatékának kezeléséért is. Gagosiannak most sikerült elnyernie a Hantai-hagyaték képviseletét; amiért vélhetően több más, Hantainak korábban kiállítást rendező neves galéria, így a New York-i Kasmin, a londoni és New York-i Timothy Taylor is …

Mi lesz Gerhard Richter hagyatékával?

Az elmúlt évtizedek egyik vitathatatlanul legnagyobb és legnépszerűbb festője 88. életévében járva is töretlenül alkot, de azért a műtermében őrzött félszáz festmény és számtalan grafika sorsa sokakat foglalkoztat. Elsősorban persze Richtert magát. Az utóbbi évek nagyszabású kiállításai, köztük a mester 85. születésnapját köszöntő párizsi, londoni és berlini show-k, vagy a potsdami Museum Barberiniben rendezett tavalyi tárlategyértelműen igazolták, hogy Richter neve igazi közönségmágnes, a kiállításain garantált a kiugró látogatószám. A művész maga is intenzíven foglalkozik életműve sorsának rendezésével, s a kérdés természetesen a múzeumi szakmát, sőt mint látni fogjuk, Németországban a politikát is foglalkoztatja. Nem csoda: Richter az utóbbi évtizedek németországi kultúrájának egyik legismertebb követe az egész világon. Gazdag életművének nagyobbik része magángyűjteményeket gyarapít, de ezek egy része is hozzáférhető a nagyközönség számára. A magánmúzeumok közül talán az idén elhunyt neves német műgyűjtő, Frieder Burda baden-badeni múzeuma rendelkezik műveinek legjobb kollekciójával. Richter azonban gondosan odafigyelt arra, hogy munkái közgyűjteményekben is láthatóak legyenek. E művek egy része vásárlás útján, más része adományként vagy tartós letétként került az érintett intézményekbe. A legjobb kollekcióval szülővárosa, Drezda büszkélkedhet, ahol az Albertinum két reprezentatív termében 2004 óta csak az …

Elloptak egy Banksy-graffitit a párizsi Pompidou Központ közeléből

Ellopták a világhírű brit graffitiművész, Banksy egyik alkotását a párizsi Pompidou Központ földalatti parkolója bejárati fémtáblájának hátoldaláról. Az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti kiállítóhely kedden tett feljelentést lopás és rongálás címén. Az alkotáson egy, a kezében ceruzát magasba emelő, a fején szájkosárral letakart patkány látható. A stencil 2018. június 25-én jelent meg a táblán, és Banksy másnap az Instagram oldalán jelezte, hogy az ő alkotása – emlékeztetett a Pompidou Központ, amely azt feltételezi, hogy a fémtáblából kifűrészelték azt a darabot, amin a graffiti látható.  “Nem mi vagyunk a mű tulajdonosa, ezért rongálás miatt tettünk feljelentést” – jelezte a kulturális intézmény. A graffitihez egy felirat is tartozik: “Fifty years since the uprising in Paris 1968. The birthplace of modern stencil art” (Ötven évvel az 1968-as párizsi lázadás után. A stencilművészet bölcsője).  A Pompidou Központ nem sokkal a graffiti felfedezése után plexiüveggel bevonta a stencilt, amelyet 2018 júliusában próbálták meg először ellopni, de akkor az intézmény körül járőröző biztonsági őrnek sikerült elijesztenie a rongálót.  A világ egyik leghíresebb utcaművészének, Banksynek – akinek az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el …

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …