Összes cikk a Forma kategóriában

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 4. rész

Szerző: admin

Cikksorozatunkban hétről-hétre azt a témát járjuk körül, hogy mit is jelképeznek a festményeken szereplő állatok. Az előző részekben írtunk a hermelinről, a tengelicéről és a nyúlról, mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a dús, díszes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú, az emberi beszéd utánzására megtanítható trópusi madár, a papagáj! Papagáj A trópusokon őshonos, tarka tollazatú madár csodálatos képessége, hogy utánozni tudja az emberi hangokat. A Physiologus (Kr.u. II. században élt görög teológus, aki elkészítette az állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteményét) példaképül állította a hívek elé a papagájt: a trópusi állathoz hasonlóan kell a hívőknek is visszhangozniuk Isten igéjét. Mivel a madarat könnyen meg lehetett tanítani az Ave szóra, így beszéde az angyali üdvözletre emlékeztetett. Nem véletlen ábrázolta Jan Van Eyck Madonnáját zöld papagájjal! Az egzotikus állat a szüzesség szimbóluma, ugyanis pompás zöld tollazata nem ázik el és a legnagyobb esőben is száraz marad. A papagájt azonban nemcsak az Ave szóra lehetett könnyen megtanítani, hanem az Éva keresztnévre is. A bűnbeesés képi ábrázolásain ezért gyakran szerepeltették az egzotikus állatot, például Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcán Ádám válla …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 3. rész

Szerző: admin

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Akik olvasták sorozatunk korábbi cikkeit, amiben a hermelinről és a tengelicéről írtunk, talán már észrevették, hogy a természetből született szimbólumok általánosan jellemző vonása az ambivalencia, ugyanaz az alakzat jó vagy rossz jelentést is hordozhat. Ez alól sorozatunk harmadik főszereplője a nyúl sem lesz kivétel! A nyúl A nyulat a termékenység és újjászületés szimbólumának tekintik, jellegzetesen feminin, lunáris állat, gyakran a holdistenségekhez társítják. A görög-római mitológiában egyrészt fürgesége miatt hírvivő, ezért Hermész (Mercurius) állata, másrészt a termékenység  jelképe, ebben az értelemben Aphrodité (Vénusz) attribútuma. Cupidót is gyakran ábrázolják nyúllal. Piero di Cosimo 1505-ben készült festményén hamar kiszúrhatjuk Vénusz csípőjénél a fehér állatot, ami a termékenységet szimbolizálja. A középkori kéziratfestők a gyáva, gyámoltalan, istenfélő embert ábrázolták nyúlként, mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is. Több szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 2. rész Jean-Marc Lederman

Szerző: admin

Egy fantáziátlan ház átalakulásának története: átlagotthonból fúziós gyöngyszem! Amikor Jean-Marc Lederman megvette llandudnói házát, akkor álmodni sem mert arról, hogy otthonát évekkel később a design és lakberendezési magazinok riporterei fogják körülzsongni. A francia fotós az újságíróknak többször elmesélte, hogy csak azért vásárolta meg a dél-afrikai lakot, mert az ablakból csodás volt a kilátás. Lederman szerint a háznak ezen kívül nem sok erénye volt, erős felújításra szorult és az épület teljesen átlagos képet mutatott. Miután Lederman megvette a Fokváros közeli Llandudnóban található házat egy évet élt ott csak azért, hogy tanulmányozhassa a fényviszonyokat.  A tudományos alaposságú felújítás után tűz ütött ki az emeleten: megrongálódott a tető, a plafon és helyenként még a falak is. Ledermanak annyira megtetszett a foltos viseltesség és a nyersesség, hogy rátett egy lapáttal: ahelyett, hogy rendbe hozatta volna a sérült részeket, inkább azokhoz igazította a többi helyiség dizájnját. Az emeleten a mai napig látszik a tűz pusztítása, a sérült részek adják a hely egyedi atmoszféráját. Aki pedig nem hinné, hogy valaki önként dönt így és inkább anyagi okokra gyanakszik, vessen egy pillantást a házban elszórt méregdrága …

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

Szerző: admin

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …