Összes cikk a Alkotók kategóriában

Múlandó részek: az emberi test hajlékonyságának találkozása a marványlappal

Milena Naef amszetrdami művészről nem túlzás azt állítani, hogy otthonról hozta a márvány szeretetét. A család ugyanis négy generációra visszamenőleg foglalkozik szobrászattal, így nem csoda, hogy Milena-t már kisgyerekként is foglalkoztatta a kő, mint anyag. A Múlandó részek címet viselő projektben a szobrász saját testének hajlékonyságát állította szembe a márványlapok keménységével. Milena szerint a kő fizikai súlyának segítségével az emberre nehezedő mentális súlyokhoz is közelebb kerülhetünk. A Múlandó részek nagyban táplálkozik a családi örökségből, de a szobrász nem próbálta utánozni az otthon látottakat. Milena elsődleges célja az volt, hogy személyes hangvételű alkotásokat hozzon létre a szobrászat nyelvén.  Az amszterdami művész nagyméretű nyílásokkal törte át a márványlapokat, hogy a testrészei átférjenek a lyukakon. Felvetődik a kérdés: A női test tényleg törékeny lenne? A szobrok súlyát Naef azért viseli magán, hogy megmutathassa a test erősségeit. A sorozat képeit látva a márványtáblák mellett az emberi test mégis kecsesnek és törékenynek tűnik. A Múlandó részekben a szobrász egy pillanatra egyé olvadt a műalkotással. A faragott lapok keretbe foglalják a testet, a nézőnek lehetősége van megfigyelni Naef testét úgy, mintha …

Régi házból modern otthont! – A Petersham House forradalmi átalakulása

A 17. században épült Petersham House levetkőzte az elmúlt századok díszítéseiből megmaradt káoszt. A Boglione házaspár a felújításánál tiszteletben tartotta az angol hagyományokat, hogy a stíluskavalkád helyett a régi és új tárgyak harmóniája fogadja az ideérkezőket. A 2000-es évek tulajdonosváltásáig az egymásra rakódó rétegek, a különböző századok tarka szövetei és szőnyegei uralták az otthonosnak aligha nevezhető, inkább kaotikusnak mondható teret. “Amikor először megnéztük a házat alig lehetett kilátni a hosszú és nehéz függönyöktől. A szobák zűrzavarosak és túldíszítettek voltak.” – mesélte Gael Boglione. A Petersham Hous-t egy baráti látogatás során fedezte fel a házaspár. “Mick Jagger-hez jöttünk vasárnapi ebédre és éppen arról beszélgettünk, mennyire szeretjük ezt a környéket. Mick ekkor hívta fel figyelmünket az eladó ingatlanra.” Gael szerint szerelem volt első látásra, ezért időt és energiát nem spórolva meggyőzte férjét, hogy váljanak meg London központi részén található lakásuktól és költözzenek ide. “Francesco szeretett a város szívében élni, elég nehéz volt meggyőznöm arról, hogy költözzünk Richmondba, de azt hiszem a csodálatos kert és a folyópart mindenért kárpótolta.” Végül a Boglione házaspár beköltözött a Petersham Hous-ba négy gyerekük (Lara, …

A londoni művész gépei még a házimunkát is elvégzik helyettünk!

Gyerekkorom kedvenc meséjében a Wallace és Gromit-ban a címszereplő Wallace hihetetlen pontosan kiszámított mechanikai találmányokkal próbálta megkönnyíteni az életét. Ki ne álmodozna arról, hogy a mobiltelefonja helyett egy olyan csodaóra hangjára ébred, ami segít a felkelésben és közben az önműködő szerkezet mindent megcsinál helyette? Wallace-nak csak meg kellett nyomnia az ébresztőórát, elindult a mechanikus eszköz, ami megmosta a fogát, felöltöztette és a következő pillanatban már az étkezőasztalhoz repítette, ahol Gromit forró kávéval és friss pirítóssal várta. Igaz, Kyle Bean projektjében nem minden valósul meg a fent leírtakból, de azért még így is elképesztő szerkezeteket láthatunk! A londoni képzőművész, dizájner Komplett egyszerűség című sorozatában a mechanika felváltja az egyszerű emberi cselekvéseket, kézzel készített fogaskerekek, csigák és kötelek végzik el a rutinszerű feladatokat. Bean a sorozatot Jonathan Knowles fotográfussal és Lauren Catten művészeti vezetővel közösen hozta létre. A fő inspirációt pedig Rube Goldberg önműködő alkotásai adták. A Komplett egyszerűség sorozat öt “háztartási eszköze”: Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Domestic Tasks Performed With Complex Simplicity

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 2. rész

Az állatok évezredes szimbólumok az emberi kultúrában, nem túlzás azt állítani, hogy ábrázolásaik már az ősidőktől kezdve többletjelentéssel bírnak. Az ókeresztény és a román művészetben bontakozott ki igazán az a jelképes képzőművészeti kifejezési forma, amely a különböző állatfigurákat a vallásos gondolkodás alapfogalmaira utaló tartalommal és jelképértékkel ruházta fel. Sorozatunk első részében a hermelinről írtunk, most a 2017-es év madarának választott tengelict mutatjuk be Önöknek! A tengelic   A legenda szerint a keresztet vivő Jézus töviskoronájából egy kismadár ki akart csípni egy darabot, ekkor a tollára egy csepp vér hullt és ezért piros lett a tengelic fejtolla. A keresztény ikonográfiában a gyermek Jézust gyakran ábrázolták szegfűvel vagy tengeliccel, így utalva a passióra. Emellett a tengelic a kitartás, a termékenység és az ártatlanság szimbóluma is. Raffaello még húszéves sem volt, amikor megfestette a Mária megkoronázását, majd Perugino ösztönözésére a mesterét felülmúló első nagy képét, a Mária eljegyzését. 1504-ben Firenzében telepedett le, ahová Leonardo és Michelangelo híre vonzotta. Ekkori készült híres sorozata a Madonna tengeliccel, az Esterházy-Madonna, a Madonna del Prato és a La Belle jardiniére. Raffaello Madonna tengeliccel …