Összes cikk a Alkotók kategóriában

Egy antikvárius hagyatéka online aukción

1882. május 13-án, amikor Kohn Emil erre a világra született Allsóbarczikán, mint megannyi csecsemő, nem tudhatta, hogy milyen világra jött. Bár édesapja könyvkötőmester volt, jó ideig azt sem sejtette, hogy hosszú és nem mindig szeretni való élete során  még ennél is szorosabb kapcsolat köti majd a könyvekhez. Még az ifjú majdani IV. Habsburg Károlyt meg sem koronázták a Mátyás templomban, amikor Budapest Székesfőváros Tanácsa igazolja, hogy Kohn Emil “községi kötelékébe tartozik” s még tartott az első háború, amikor megnyithatta könyvkereskedését az V. kerület  Vilmos Császár út 26.- ban. Negyvenegy éves, amikor  1923-ban feleségül veszi  a 26 esztendős Dróth Rózát négy leendő gyermekének,  – köztük édesapámnak – anyját. Itt aztán elröppen vagy tizenöt – olykor gazdasági válsággal, másszor politikai kísérletekkel terhes “boldog békeidő”. 1939-ben, amikor LÉGO parancsnok helyettesi “megbízást kap”, mint lakó, a könyvek szeretete mellé még mint oly sokan, talán nem vizionájs mindazt, ami majd következik, de tény, hogy a különböző igazolásokat, dokumentumokat, amelyekből ezeket a sorokat is írom, már célszerű s másolatban beszereznie. S azt sem tudta, hogy apám leleményessége, egy több főre “átalakított” menlevél …

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani.  Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk. Mikor kezdett el művészettel foglalkozni? Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető. Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki. A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai …

Kortárs művészek testközelből – interjú Gyebnár Istvánnal

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Gyebnár Istvánnal képzőművészetről, nagy elődökről, a művészet és diplomácia kapcsolatáról beszélgettünk. Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? Gy. I.: Szűkebb és tágabb családunkban többen is foglalkoztak képzőművészettel, akiknek a munkásságát gyermekkorom óta követtem. Édesanyám a Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult az ötvenes években; ösztönzésére kezdtem el festeni. Az általam rendkívül nagyra becsült, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lóránt Zsuzsa, aki ebben az időben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajztanárként engem is oktatott, kifejezetten bíztatott, hogy folytassak képzőművészeti tanulmányokat is. Ő ajánlott be a Dési Huber István Körbe, akinek akkori vezető tanára, Tamás Noémi az ő baráti köréhez tartozott. Pályám a közgazdász diploma megszerzését követően ugyanakkor elágazott, de valójában soha sem tettem le arról, hogy képzőművészettel is foglalkozzak.  Kik azok a művészek, akik meghatározó hatást gyakoroltak Önre?  Gy.I.: Édesanyám rokona volt Bednay Éva, aki többek közt lakkfestészettel, majd textil-montázsok készítésével foglalkozott, valamint férje, Bednay Dezső, aki tűzzománc-munkáival és …

Gyors áremelkedés a női alkotók piacán

Mit mond a Mei Moses-index? A globális képzőművészeti színtéren az utóbbi évek egyik legfontosabb fejleménye a nők munkáira fordított figyelem látványos erősödése. Ebben a folyamatban a múzeumoké a vezető szerep, melyek nemegyszer gyűjteményük egyes darabjainak értékesítésével teremtenek forrást a korábbi aránytalanságok enyhítését szolgáló új beszerzésekhez. A legjobb példával talán a jelenleg éppen Maurer Dóra szóló show-jának is helyet adó londoni Tate Modern jár az élen. Az elmúlt 12 hónapban Joan Jonas, Anni Albers, Dorothea Tanning és Natalja Goncsarova egyéni kiállításait rendezték meg, jövőre pedig Lynette Yiadom-Boakye, Paula Rego, Magdalena Abakanowicz, Maria Bartuszová és Haegue Yang tárlatai következnek. Mindez a műgyűjtők vásárlói döntéseire is komoly hatással van.  Az árverési statisztikák egyértelműen a nők iránti érdeklődés erősödéséről tanúskodnak. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a közkedvelt sztárok csúcsmunkái hiánycikké váltak a piacon, a gyűjtőknek újakat kell felfedezniük. Ezért most nagyon úgy tűnik, befektetési értelemben is jól jártak azok, akik már korábban bizalmat szavaztak a női alkotóknak. Érdekes elemzést hozott ugyanis nyilvánosságra a napokban a két egyetemi tanár által alapított, 2016-ban a Sotheby’s tulajdonába került Mei Moses. Az ő indexük az aukciós piacra visszakerülő …