Összes cikk a Alkotók kategóriában

Elárverezik Emily Brontë eltűntnek hitt kéziratos verseit

Szerző: MTI

Elárverezik az angliai Honresfield-ház csaknem száz éve eltűntnek hitt híres könyvtárának darabjait, köztük Emily Brontë kéziratos verseit, amelyek a becslések szerint akár több mint egymillió fontot is érhetnek. A Sotheby’s több aukciót szervez a nagyértékű könyvtár anyagából. A legnagyobb érdeklődés Emily Brontë verseinek kéziratait övezi, amelyeknek értékét előzetesen 800 ezer – 1,2 millió fontra (323-484 millió forintra) becsülték – adta hírül a BBC News. Az írónő Üvöltő szelek című regényének egyik első kiadása a várakozások szerint 200-300 ezer fontért (81-121 millió forintért) kelhet el. Thomas Bewick A brit madarak története című híres természetrajzi munkájának az a jegyzetekkel ellátott példánya, amely a Brontë családé volt, 30-50 ezer fontot (12-20 millió forintot) érhet.  Az érdeklődők Londonban, Edinburghban és New Yorkban is kiállításon tekinthetik meg az értékes gyűjtemény darabjait, amelyek között ott van a skót költő, Robert Burns verseinek, levelezésének és jegyzeteinek gyűjteménye is.A könyvtárat a rochdale-i malomtulajdonos fivérek, Alfred és William Law hozták létre otthonukban, a Honresfield-házban. A Law testvérek alig 30 kilométerre nőttek fel a yorkshire-i Howarthtól, ahol a Brontë nővérek éltek. “Az Alfred és William …

Mutatjuk milyen aukciókon licitálhatnak a napokban!

Szerző: admin

Több aukciósház is március közepére időzítette aukciós eseményét. A gyűjtők többek között festményekre, grafikákra, műtárgyakra, kortárs alkotásokra, könyvekre és papírrégiségekre licitálhatnak. A járványhelyzet miatt az aukciók többségén online, telefonon és vételi megbízással érvényesíthetik licitjüket. Március 17-ig licitálhatnak a Műgyűjtők Háza 200. árverésén, ahol festmények, grafikák és műtárgyak kerülnek kalapács alá. A tételek közül érdemes kiemelni Pittner Olivér Nagybányai táj című alkotását és Neuhaus Ervin Az élet eredete olajképét, előbbi 450 ezer, utóbbi 360 ezer forintos kezdőárat kapott. Szintén szerda este ér véget a Ráday Antikvárium és Galéria 14. árverése. Az 50 tételt felsorakoztató aukción kéziratokra és papírrégiségekre licitálhatnak. Kalapács alá kerül Károlyi Amy Évforduló című gépelt, aláírt verse és Sütő András Egy és más a furmányosokról című írásának gépelt, kézzel javított, aláírt kézirata is. Március 18-án tartja Festmény és műtárgy árverését a Párisi Galéria. Az aukció legdrágább tételei Makó Ferenc Olasz táj alakokkal című képe és Szőnyi István Dunakanyar című olajképe, előbbi 900 ezer forintos, utóbbi 850 ezer forintos indulóárat kapott. Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően az eseményt otthonából is nyomon követheti.

Elégették, majd digitális műalkotásként egy vagyonért eladták Banksy egy művét

Szerző: MTI

Egy New York-i parkból élőben streamelt videón elégették, majd digitális műalkotásként a korábbi ár többszöröséért eladták Banksy világhírű brit graffitiművész Morons (Hülyék) című művét.  A 2006-os szitanyomat tokenizált képének (ideájának) tulajdonjogáért az NFT (non-fungible, nem helyettesíthető tokenek) piacán fizetett az ether nevű kriptopénzzel a pillanatnyi árfolyamon 380 ezer amerikai dollárnak (117 millió forint) megfelelő összeget a vevő, aki a tulajdonjogot továbbadhatja, így a vásárlás befektetésként is működik. A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé alakítását jelenti. A digitális művek esetében a blokkláncon rögzítik, hogy éppen ki az adott termék tulajdonosa. A fizikai voltában megsemmisített képet 95 ezer dollárért vásárolta meg az Injective Protocol nevű blokklánccég, hogy inspirációt adjon az új technológiák rajongóinak és a művészeknek, hidat építsen a fizikai művészet és az NFT között. Az elégetett képen látható jelenetben egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a “Nem tudom elhinni, ti hülyék, hogy tényleg megveszitek ezt a vacakot!” feliratú festményre licitálnak.  Műkritikusok szerint eredetileg maga a nyomat, majd az elégetésével kapcsolatos mutatvány is a műkincspiac kritikájának tűnik. A blokklánccég talán csúfolódik a képet megvásárló műgyűjtőkön, a “hülyéken”, …

Azt hittük, mindent tudunk a Sikolyról, pedig még ma is szolgál meglepetésekkel

Szerző: artportal

Az oslói múzeumok szakemberei a festmény első, 1893-as változatának egyik rejtélyét fejtették meg – miközben az is rejtély, miért tartott ez ilyen sokáig. A nagy norvég festő, Edvard Munch Sikoly (A sikoly) című munkája az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb, legtöbbet reprodukált festménye – még úgy is, hogy a reprodukciókon sokszor nem ugyanaz az alkotás szerepel. Mert, miközben a Mona Lisárólbeszélve egyértelműen Leonardonak a Louvre-ban őrzött remekére gondolunk, s az Éjjeli őrjáratmindig Rembrandtnak az amszterdami Rijksmuseumban őrzött monumentális vásznát juttatja eszünkbe, a Sikolyból több közismert változat létezik, amik összesen 17 év alatt, 1893 és 1910 között születtek. Más művészekhez hasonlóan Munch is sokszor készített – rendszerint megrendelői nyomására, vagy azért, hogy egy eladott, jól sikerültnek tartott alkotásból neki is maradjon példánya – több változatot ugyanarra a témára, az azonban ritka, hogy a különböző változatok csaknem azonos ismertségnek és népszerűségnek örvendjenek. A művészettörténet az első és az utolsó variánst tartja a legjelentősebbnek; ebben az írásban az elsőről lesz szó.  A Sikoly-leltár összesen öt tételt tartalmaz: két-két olaj-temperát, illetve pasztellt, továbbá egy litográfiát, amiből nem tudni pontosan, hány darab készült. A kutatók általában 30 …