Összes cikk Műtárgypiac cimkével

Fektessünk-e műtárgyakba? – 2. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Hol vannak már azok az árkádiai idők, amikor a műkedvelő főnemesek vagy a pénzarisztokrácia kifinomult tagjai pusztán műélvezetből vadásztak egy-egy remekműre? Messze tovatűnt az az éra, amikor a zsakettbe és selyem turnűrbe bújtatott úri közönség a szalonban szivarozva, konyakot szopogatva, Keats versek felolvasása és halk zongora muzsika közepette párás tekintettel ámuldozott az enteriőrt dísztő klasszikus festmények és szoborcsodák láttán, és csak mellékesnek számított, hogy egy-egy műgyűjtemény milyen vagyonnövekményt képvisel. Ma már egészen más az élet ritmusa: Porsche-n vagy 6-os BMW-én száguldoznak egyik tárgyalásról a másikra a kevéske szabadidejüket az Instagram-on és a Facebook-on múlató tőkeerős műgyűjtők. Mindenkinek percre be van osztva az ideje, és a pénztárcát is folyamatosan számolni kell. Mikor van ma már ideje bárkinek is romantikus verseken vagy irodalmi gyöngyszemeken elmélkedni, a múzeumra és a galéria látogatásra szánt idő is szigorú naptári rend szerint van beosztva. A műgyűjtő ebben a rohanó és gazdaságilag kiszámíthatatlan világban nem teheti meg, hogy pusztán csodálja a gyűjteményébe vásárolt alkotásokat, a pénzügyi racionalitás mentén igenis szem előtt kell tartania, …

„Itt mindig történik valami!”

A hazai illetve a nemzetközi színtér legizgalmasabb művészeti hírei hétről hétre! Új Fotográfiai Centrumot nyit 2018-ban a V&A! A fotográfia szerelmesei örülhetnek, ugyanis a londoni Victoria & Albert Múzeum (V&A) bejelentette, hogy 2018 őszén új filiával bővül az intézmény: az Új Fotográfia Centrummal. Ráadásul a Centrumba kerül majd a Royal Photographic Society (RPS) gyűjteménye is, ami 270.000 fényképet, 26.000 kiadványt és 6000 gépet tartalmaz. Az RPS gyűjtemény olyan kincseket rejt, mint: a világ első fotográfiája 1820-ból, úttörő dagerrotípiák, színes fényképek, könyvritkaságok és alig látott életművek.  A Fotográfia Centrum kialakítását a David Kohn Architects-re bízták. Tristam Hunt a V&A igazgatója a következőket mondta: „A fotográfia évtizedek óta meghatározza a V&A gyűjteményét. A múzeumé a világ legfontosabb fotós gyűjteménye, ezért feladatunknak érezzük, hogy ezt bemutassuk a közönségnek.”   28 millió dollárt adott Basquiat festményéért a Christie’s! Az aukciósház nagy valószínűséggel Steve Cohen üzletembertől vásárolta meg Basquiat La Hara című festményét. A kép aukciós története érdekes, ugyanis utoljára 1989-ben szerepelt árverésen, amikor a Sotheby’s 250-300 ezer dollárért értékesítette New Yorkban. A festmény azóta többször gazdát cserélt, viszont amíg az aukció katalógusában …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 1. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Andy Warhol egyik leggyakrabban idézett mondata: „Pénzt csinálni művészet, dolgozni művészet, de a jó üzlet a legjobb művészet.”  – Ez a gondolat szemléletesen illusztrálja, hogy a művészetnek nem csak a múzeumokban van helye. Az utóbbi évtizedekben egyre többen gondolnak úgy a műtárgyakra, mint potenciális befektetési eszközökre, sőt sokan vannak, akik pusztán befektetési eszközként érdeklődnek a művészet iránt, egyébként pedig hidegen hagyják őket a remekművek. A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég brüsszeli Művészet és Befektetések elnevezésű osztályának 2016-os felmérése szerint a privátbankárok 36%-a szerint nő a gyűjteményekbe allokált vagyon a következő évtizedekben.  A vagyonkezelők 78 %-a (2014-ben még csak 55%-a) szerint a műtárgyaknak helye van a vagyonkezelésben. A vagyonkezelők 48%-a szerint az ügyfelek nyomást gyakorolnak rájuk azzal kapcsolatban, hogy adjanak számukra művészeti befektetésekre vonatkozó tippeket. Ugyanakkor a gyűjtők 72%-a szenvedélyből vásárol, de vannak megtérülési elvárásaik is. A gyűjtők 64%-a (2014-ben még csak 47%-a) mondja, hogy a megvett műalkotás legyen jó befektetés is. E megállapítások mutatják, hogy a művészet, a műélvezet idealista megközelítését nyilvánvalóan leváltja a profánabb, profitközpontú szemlélet, …

Műtárgypiaci visszapillantás 2016-ra, és latolgatások 2017-re

Mit hoz 2017 a műtárgypiacon nemzetközi és hazai területen? A piac szereplőit és a gyűjtőket folyamatosan foglalkoztatja ez a kérdés. Üveggömböt mindannyian szeretnénk, de egyikünknek sincs sajnos, ezért kénytelenek vagyunk azokra az elemzésekre támaszkodni, amelyeket a különböző piackutató cégek, mint például az Artprice, az  Art Tactic vagy akár a Mei Moses Art Indices, – amelyet mellesleg tavaly októberben bekebelezett a Sotheby’s – készítenek. Napokon belül a maastrichti  high end művészeti vásár részletes elemzése, a TEFAF 2017 Global Art Market Report is megjelenik, amely majd még tovább árnyalhatja az összképet és a levonható következtetéseket. Tekintsük át, mire jutottak a műtárgypiac tudósai eddig. Leszögezhetjük, hogy  a 2008-as globális gazdasági válság látványos zuhanást okozott az árakban, különösen a spekulatív piaci szegmensnek számító kortárs festészet területén.  Ez utóbbi, kifejezetten trendinek minősülő piac, amely nagyon népszerű a művészetre befektetési szemmel is tekintő gyűjtők körében, azért omlott össze olyan látványosan, mert a vásárlók forrásai  elsősorban a válság által jelentősen megtépázott  pénz és tőkepiacokról származtak. A konzervatívabb területek, mint például a régi mesterek piaca viszonylag érintetlenül vészelte át a krízist.  Összességében amilyen …