Összes cikk Műtárgy cimkével

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …

Szenzációs leütések a BÁV 70. művészeti aukcióján!

Minden idők legsikeresebb művészeti aukcióját zárta a BÁV tegnap este. A rekordbevételnek számító 360 millió forintos eladással a Gundel Takács Gábor által vezetett kétnapos rendezvény túlszárnyalt minden előzetes várakozást. Már az árverés előtt élénk nemzetközi érdeklődés követte Törökország egyik legismertebb festőjének, Diyarbakirli Tashinnak Isztambult ábrázoló alkotását. A festményt egy nagypolgári család európai körútján vásárolta Törökországban a 30-as években. A számos telefonos és helyi érdeklődő közötti élénk licitharcot követően a képet végül 56,4 millió forintért szerezte meg új tulajdonosa. Az antik festményanyagban a leginkább várt tétel, az egyik legnépszerűbb osztrák portréfestő, Johann Baptist Reiter egy eddig lappangó remekműve volt. A bájos női arcképért 4,32 millió forintot fizettek. Mégsem ez érte el az antik képek között a legmagasabb árat, Willem van Herp és Luc Giordano alkotásaiért is 8,4 millió forintot adtak, de ugyanennyiért kelt el Markó András itáliai életképe is. A magyar sztárfestők közül kiemelkedett Vaszary János Fürdőző nőket ábrázoló képe 16,8 milliós eladási árával. Schönberger Armand két festménye is 7 millió forint fölötti árat ért el, de népszerű volt Mednyánszky Tavaszi virágzása is, ami 3,84 millió …

Idén is Hantai rekord születik?

Május 18-án ismét az emblematikus Mariale sorozat egyik darabjára lehet licitálni New Yorkban. Arról már beszámoltunk, hogy Hantai Simon árai az utóbbi években meredeken emelkednek, rekordját rendszerint a Sotheby’s párizsi árverésein írták át: tavaly decemberben ugyancsak a Mariale sorozat egyik darabjáért 4,43 millió eurót adtak. Hantai ezzel – Moholy-Nagy László mögött – a második legdrágább magyar festővé lépett elő. A párizsi sikerek úgy tűnik, felbátorították a Sotheby’s-t, ezúttal ugyanis már nem Párizsban, hanem a kortárs kategória legrangosabbnak számító árverésén, New Yorkban viszik kalapács alá Hantai egyik főművét. Ez önmagában is rangot jelent, hiszen olyan sztárok társaságában szerepelhet a magyar festő, mint Andy Warhol, Jean-Michel Basquiat, Roy Lichtenstein, Gerhard Richter, Robert Rauschenberg vagy Agnes Martin. Az M.D. 4 (Mariale) című festménye az árrekordját tartó vásznánál két évvel később, 1962-ben készült és eddig egyszer, 2008-ban szerepelt aukción. Ez még a “nagy árrobbanás” előtt történt, amikor Hantai inkább még a kisebb, helyi aukciósházak kínálatában szerepelt – ez a műve az Aguttes aukciósháznál cserélt gazdát. A mű értékét növeli, hogy az összesen 27 festményből álló Mariale sorozat utolsó, bizonyos értelemben összefoglaló darabja, …

Kalapács alá került Ferenc József hálószobájának éke!

A Dorotheum április 27-én megrendezett aukcióján szenzációs áron kelt el Erzsébet királyné portréja: 464 millió forintot fizettek az 1853-ban készült festményért. Több mint hatvan évig, egészen Ferenc József haláláig lógott a császár ágya fölött a portré, hogy az uralkodó minden nap megcsodálhassa Sissi szépségét. Dimitra Reimüller a Dorotheum XIX. századi festészeti részlegének vezetője szerint a Sissi portré Ferenc József egyik kedvenc műalkotása volt. A festményt a kor két igen tehetséges művésze készítette: Karl Theodor von Piloti a hercegné portréját, Franz Adam pedig a lovat festette meg. Sissi az elkészült alkotást 1853 karácsonyán ajándékozta jegyesének Ferenc Józsefnek. 1916-ban, a császár halála után a kép Mária Valéria főhercegnő tulajdonába került és 150 évig a Habsburg-család birtokában volt. A fiatal bajor hercegnő a festményen mindössze 15 éves, és szülei nyári rezidenciája, a Possenhofen-kastély előtt ül lóháton. A 19. században egyáltalán nem volt megszokott, hogy egy hajadon lányt lóháton ábrázoljanak. Mai szemmel ugyan semmi extravagáns nincs a képen, akkoriban viszont ez olyan volt, mintha Sissit fiatal amazonként ábrázolták volna. Az ötlet állítólag Sissi a fejéből pattant ki, aki a festmény megszületése …