Összes cikk Képzőművészet cimkével

Divat és művészet – 10 képzőművész által inspirált kollekció az őszi szezonból

Általában a divat fogalmát a művészettől elkülönítve használjuk. A ruházkodással kapcsolatos dolgok a divat fogalmi körébe kerülnek, míg a művészet sokszor emelkedettnek és elérhetetlennek bélyegezzük. Ha végignézzük az elmúlt évtizedekben debütáló ruhakollekciókat, rá kell jönnünk arra, hogy talán nem is olyan éles a határvonal, mint az először gondolnánk. Vannak művészek, akik a vásznat használják képzeletük kivetítésére, míg mások számára a textil jelenti a kreativitás eszközét. Ahogyan a művészek is a környezetükből szerzik az inspirációt, a tervezőkre is hatással vannak érzések, emberek, épületek, vagy akár egy-egy műalkotás is. Majd a gondolat tárgyi alakot ölt, modellre kerül, végül pedig az utca emberére. Hogyan hat a zene, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a film a divatra?  Íme tíz kollekció az őszi szezonból, amit képzőművészek inspiráltak (Justin Fenner gyűjtése): (1) Valentino – Jamie Reid és Nathalie du Pasquier (2) Prada – Robert McGinnis (3) Missoni – ACT UP (4) Salvatore Ferragamo – Serge Lutens (5) Jil Sande – John McCracken (6) Phillip Lim – James Turrell (7) AKRIS – Rodney Graham (8) Diane von Furstenberg – Gilles Larrain (9) Sonia Rykiel – Niki de …

Apró különbségek mulandósága – 1. rész

Grayson Perry Apró különbségek mulandósága című kárpisorozatát még augusztus elején láttam Szarajevóban az Art Gallery of Bosnia Hercegovina-ban. Igaz, még csak szeptember első hetében járunk, de megkockáztatom, hogy ez volt az év egyik legizgalmasabb kiállítása. Grayson Perry utazó kiállítását 2013-ban Londonban és más angliai városokban láthatta először a közönség, majd a szigetországot elhagyva Ukrajnában, Szerbiában, Koszovóban és Boszniában is kiállították a gobelineket. Szeptember 7. és október 20. között a boszniai Banja Luka-ban nézhetik meg Grayson Perry sorozatát! Mit érdemes tudni Grayson Perry-ről? A 2003-ban Turner-díjjal kitüntettet Grayson Perry generációjának egyik legismertebb brit művésze, aki kerámiáiról, szobrairól, rajzairól, grafikáiról, szőtteseiről, excentrikusságáról és Clair nevű női alteregójáról ismert. Alkotásaiban a népművészeti elemek mellett a kézműves mesterségek technikáit is alkalmazza, ezáltal kifejezetten intim tartalmú, dekoratív tárgyakat hoz létre, melyek készítésekor a kísérletezésre helyezi a hangsúlyt, ezáltal pedig lerombolja az akadémizmusban uralkodó elitista osztályozásokat. Apró különbségek mulandósága A kiállítás hat 2 x 4 méteres kárpiton mesél az angol társadalmi osztályok közötti mobilitásról és az egyes osztályok ízlésvilágának sajátosságairól. A rendkívül részletgazdag szőttesek nem finomkodnak, komplex módon mutatják be a britek …

Jim Carrey egy hat perces dokumentumfilmben beszél új szenvedélyéről!

Jim Carrey immár több mint hat éve megállás nélkül fest és szobrászkodik. A modellként és színésznőként is sikeres Jenny McCarthyval való 2010-es szakítása után ugyanis nagyon rosszul érezte magát, és a művészetben keresett kiutat. “Mikor tényleg elkezdtem sokat festeni, annyira függő lettem, hogy egy idő után nem tudtam már hová lépni a lakásban, hiszen mindenhol festmények voltak. A bútorok részévé váltak, ettem rajtuk…” Az Artnet már 2014-ben felvette Jim Carrey-t a “váratlan művészek, akik képzőművészként is aktívak” című képzeletbeli listájára, de akkor a közösségi média még nem kapta fel a hírt. Az igazi áttörést a két hete bemutatott  I Needed Color című a mini-dokumemtum hozta, amiben a színész New York-i stúdiójában dolgozik és a festészethez fűződő viszonyáról beszél. LeBron James kosárlabdázó tette fel az i-re a pontot, amikor Twitteren megosztotta a David Bushell rendezte dokumentumfilmet. „Ez döbbenetes! Fogalmam sem volt erről. Hihetetlenek a műveid, Jim Carrey! Szuper lenne egyszer személyesen is beszélni róluk!” – írta a kosárlabdázó. Jim Carrey egyre mélyebbre merülve a festészetbe, illetve a szobrászatba – a rövidfilm egyik jelenetéből kiderül, hogy akár hajnali ötkor is …

Múlandó részek: az emberi test hajlékonyságának találkozása a marványlappal

Milena Naef amszetrdami művészről nem túlzás azt állítani, hogy otthonról hozta a márvány szeretetét. A család ugyanis négy generációra visszamenőleg foglalkozik szobrászattal, így nem csoda, hogy Milena-t már kisgyerekként is foglalkoztatta a kő, mint anyag. A Múlandó részek címet viselő projektben a szobrász saját testének hajlékonyságát állította szembe a márványlapok keménységével. Milena szerint a kő fizikai súlyának segítségével az emberre nehezedő mentális súlyokhoz is közelebb kerülhetünk. A Múlandó részek nagyban táplálkozik a családi örökségből, de a szobrász nem próbálta utánozni az otthon látottakat. Milena elsődleges célja az volt, hogy személyes hangvételű alkotásokat hozzon létre a szobrászat nyelvén.  Az amszterdami művész nagyméretű nyílásokkal törte át a márványlapokat, hogy a testrészei átférjenek a lyukakon. Felvetődik a kérdés: A női test tényleg törékeny lenne? A szobrok súlyát Naef azért viseli magán, hogy megmutathassa a test erősségeit. A sorozat képeit látva a márványtáblák mellett az emberi test mégis kecsesnek és törékenynek tűnik. A Múlandó részekben a szobrász egy pillanatra egyé olvadt a műalkotással. A faragott lapok keretbe foglalják a testet, a nézőnek lehetősége van megfigyelni Naef testét úgy, mintha …