Összes cikk Képzőművészet cimkével

Divat és művészet – 10 képzőművész által inspirált kollekció az őszi szezonból

Általában a divat fogalmát a művészettől elkülönítve használjuk. A ruházkodással kapcsolatos dolgok a divat fogalmi körébe kerülnek, míg a művészet sokszor emelkedettnek és elérhetetlennek bélyegezzük. Ha végignézzük az elmúlt évtizedekben debütáló ruhakollekciókat, rá kell jönnünk arra, hogy talán nem is olyan éles a határvonal, mint az először gondolnánk. Vannak művészek, akik a vásznat használják képzeletük kivetítésére, míg mások számára a textil jelenti a kreativitás eszközét. Ahogyan a művészek is a környezetükből szerzik az inspirációt, a tervezőkre is hatással vannak érzések, emberek, épületek, vagy akár egy-egy műalkotás is. Majd a gondolat tárgyi alakot ölt, modellre kerül, végül pedig az utca emberére. Hogyan hat a zene, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a film a divatra?  Íme tíz kollekció az őszi szezonból, amit képzőművészek inspiráltak (Justin Fenner gyűjtése): (1) Valentino – Jamie Reid és Nathalie du Pasquier (2) Prada – Robert McGinnis (3) Missoni – ACT UP (4) Salvatore Ferragamo – Serge Lutens (5) Jil Sande – John McCracken (6) Phillip Lim – James Turrell (7) AKRIS – Rodney Graham (8) Diane von Furstenberg – Gilles Larrain (9) Sonia Rykiel – Niki de …

Apró különbségek mulandósága – 1. rész

Grayson Perry Apró különbségek mulandósága című kárpisorozatát még augusztus elején láttam Szarajevóban az Art Gallery of Bosnia Hercegovina-ban. Igaz, még csak szeptember első hetében járunk, de megkockáztatom, hogy ez volt az év egyik legizgalmasabb kiállítása. Grayson Perry utazó kiállítását 2013-ban Londonban és más angliai városokban láthatta először a közönség, majd a szigetországot elhagyva Ukrajnában, Szerbiában, Koszovóban és Boszniában is kiállították a gobelineket. Szeptember 7. és október 20. között a boszniai Banja Luka-ban nézhetik meg Grayson Perry sorozatát! Mit érdemes tudni Grayson Perry-ről? A 2003-ban Turner-díjjal kitüntettet Grayson Perry generációjának egyik legismertebb brit művésze, aki kerámiáiról, szobrairól, rajzairól, grafikáiról, szőtteseiről, excentrikusságáról és Clair nevű női alteregójáról ismert. Alkotásaiban a népművészeti elemek mellett a kézműves mesterségek technikáit is alkalmazza, ezáltal kifejezetten intim tartalmú, dekoratív tárgyakat hoz létre, melyek készítésekor a kísérletezésre helyezi a hangsúlyt, ezáltal pedig lerombolja az akadémizmusban uralkodó elitista osztályozásokat. Apró különbségek mulandósága A kiállítás hat 2 x 4 méteres kárpiton mesél az angol társadalmi osztályok közötti mobilitásról és az egyes osztályok ízlésvilágának sajátosságairól. A rendkívül részletgazdag szőttesek nem finomkodnak, komplex módon mutatják be a britek …

Jim Carrey egy hat perces dokumentumfilmben beszél új szenvedélyéről!

Jim Carrey immár több mint hat éve megállás nélkül fest és szobrászkodik. A modellként és színésznőként is sikeres Jenny McCarthyval való 2010-es szakítása után ugyanis nagyon rosszul érezte magát, és a művészetben keresett kiutat. “Mikor tényleg elkezdtem sokat festeni, annyira függő lettem, hogy egy idő után nem tudtam már hová lépni a lakásban, hiszen mindenhol festmények voltak. A bútorok részévé váltak, ettem rajtuk…” Az Artnet már 2014-ben felvette Jim Carrey-t a “váratlan művészek, akik képzőművészként is aktívak” című képzeletbeli listájára, de akkor a közösségi média még nem kapta fel a hírt. Az igazi áttörést a két hete bemutatott  I Needed Color című a mini-dokumemtum hozta, amiben a színész New York-i stúdiójában dolgozik és a festészethez fűződő viszonyáról beszél. LeBron James kosárlabdázó tette fel az i-re a pontot, amikor Twitteren megosztotta a David Bushell rendezte dokumentumfilmet. „Ez döbbenetes! Fogalmam sem volt erről. Hihetetlenek a műveid, Jim Carrey! Szuper lenne egyszer személyesen is beszélni róluk!” – írta a kosárlabdázó. Jim Carrey egyre mélyebbre merülve a festészetbe, illetve a szobrászatba – a rövidfilm egyik jelenetéből kiderül, hogy akár hajnali ötkor is …

Múlandó részek: az emberi test hajlékonyságának találkozása a marványlappal

Milena Naef amszetrdami művészről nem túlzás azt állítani, hogy otthonról hozta a márvány szeretetét. A család ugyanis négy generációra visszamenőleg foglalkozik szobrászattal, így nem csoda, hogy Milena-t már kisgyerekként is foglalkoztatta a kő, mint anyag. A Múlandó részek címet viselő projektben a szobrász saját testének hajlékonyságát állította szembe a márványlapok keménységével. Milena szerint a kő fizikai súlyának segítségével az emberre nehezedő mentális súlyokhoz is közelebb kerülhetünk. A Múlandó részek nagyban táplálkozik a családi örökségből, de a szobrász nem próbálta utánozni az otthon látottakat. Milena elsődleges célja az volt, hogy személyes hangvételű alkotásokat hozzon létre a szobrászat nyelvén.  Az amszterdami művész nagyméretű nyílásokkal törte át a márványlapokat, hogy a testrészei átférjenek a lyukakon. Felvetődik a kérdés: A női test tényleg törékeny lenne? A szobrok súlyát Naef azért viseli magán, hogy megmutathassa a test erősségeit. A sorozat képeit látva a márványtáblák mellett az emberi test mégis kecsesnek és törékenynek tűnik. A Múlandó részekben a szobrász egy pillanatra egyé olvadt a műalkotással. A faragott lapok keretbe foglalják a testet, a nézőnek lehetősége van megfigyelni Naef testét úgy, mintha …

MARAD HATÁS – Major Kamill kiállítása a Fiumei úti Sírkert Kegyeleti Múzeumában 2017. június 25-től

Részlet Keserű Katalin katalógusszövegéből a hamarosan nyíló tárlat apropóján Majdnem 50 éve már, hogy San Michele szigetén, Velence temetőjében az Orosz Balett egykori társulatát életre hívó Szergej Gyagilev síremlékén egy pár rózsaszín balettcipőt láttam, levél kíséretében, amelyet egy amerikai táncosnő küldött a Mesternek úgy, hogy elhelyezte a sírján. Biztosra véve, hogy a címzett ott megtalálja. {…} De említhetném a halottak napján a temetőkbe áradó tömegeket, rendezendő a sírokat, ékesíteni virággal, gyertyákkal-mécsesekkel, szalagokkal, így segítve a lélek túlvilági útját, és kiengesztelendő őt. A holtakkal foglalkozás antropológiai sajátosság. Vannak kultúrák, ahol rítusok keretében funkcióval is felruházzák azt, aki már nem él. Az élő „szemében” minden él, s a holtak teljes egykori mivoltukban jelen lehetnek öntudatlan álmainkban is, befolyásolva lelki-szellemi életünket és érzeteinket. A művészet mint előállítás feltételezett antropológiai gyökerei majdnem teljességükben feltárulnak a hagyományos halotti rítusokban. Ezek jövője azonban − lehet, hogy csak átmenetileg − ma egyre bizonytalanabbnak látszik. A tudást, hitet és képzeteket felváltó információk és rendszereik világában semmit nem tudhatunk a következő emberről, a képzeletéről és álmairól, amint arról se, hogy átalakuló gondolkodásában lesznek-e emlékei; …

Velencei Biennálé – magyar kortársművészek munkái a lagúnák városában!

Május 13-án nyílt meg a világ legrangosabb képzőművészeti seregszemléje az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále. A november 26-ig látogatható esemény idén a Viva Arte Viva címet viseli. Főkurátora Christine Macel művészettörténész lett, aki a párizsi Pompidou Központ vezető kurátora. A Giardini történelmi pavilonjában összesen 86 ország képviselteti magát. Idén három ország is – Antigua és Barbuda, Kiribati valamint Nigéria – először vesz részt a Biennálén. A központi kiállításon pedig több évtized kihagyás után újra szerepelnek majd magyar művészek is, ugyanis a kurátori válogatásába Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái is meghívást kaptak. Hajas Tibor (1946-1980) munkái a Giardiniben, az Örömök és félelmek pavilonja című szekcióban lesznek láthatóak. Hajas Tibor nemcsak a hetvenes évek magyar avantgárd művészetének sokoldalú és nagyhatású alkotója,  hanem a performance művészet nemzetközileg is elismert alakja volt. A központi kiállítás másik magyar résztvevője a Lengyelországban élő Csörgő Attila lesz, aki az Arsenaléban, a Giardino delle Verginiben az Idő és a végtelen pavilonja szekcióban fog kiállítani. Az idei Biennálé középpontjába a művészek a művészetek kerülnek. Az eseményről Cristine Macel a következőket nyilatkozta: „A konfliktusokkal és …

Ilyet én is tudok festeni!

Izgalmasnak tartja a kortárs festészetet, de elakad, ha értelmeznie kell a képeket, szobrokat? Szeretné megtudni, hogy kell-e egyáltalán magyarázni az absztrakt művészetet? És az is foglalkoztatja, hogyha megpróbálkozna ezzel, akkor milyen eszközök lennének a segítségére? Zavarba ejtik az absztrakt formák, vagy a látszatra kaotikus benyomást keltő figurális kompozíciók, ugyanakkor kíváncsi a jelentésükre, vagy arra, hogyan tudna e kortárs alkotásokban rejlő gondolatokhoz, érzésekhez közelebb kerülni? Cikkünkben irányvonalakat adunk a kortárs művészet megértéséhez! Az emberek egy nagy része falra mászik a kortárs képzőművészettől. A leggyakoribb kijelentések a kortárssal, főleg az absztrakt művészettel kapcsolatban a következők: Nem értem. Ilyet én is tudok festeni … Ez a kép, hogy kerülhetett múzeumba, amikor a háromévesen szebbet festettem ennél? Menjünk sorba ezeken az állításokon! Ad. 1. „Nem értem” Azért mert nem értünk valamit, abból nem következik az, hogy rossz is.  Egyfelől lehet, hogy csak hiányosak az ismeretink, másfelől a kortárs képzőművészet általában nem ad pontos definíciókat. A múzeumokban látható tárgyleírások zavarba ejtő összetettsége a legtöbb esetben abban rejlik, hogy a kurátorok a szavak nyelvére akarják lefordítani azt, amit látunk. Szerintem az …