Latest Posts

A félig ledarált Banksy-festmény esete

Egy darabka művészettörténet

Még nincs vége az évnek az aukciós piacon, de az „év műtárgya” címet aligha lehet már elvenni a kortárs képzőművészet legismertebb ismeretlen alkotója, Banksy Kislány léggömbbel című festményétől, amely a Sotheby’s október 5-i londoni kortárs árverésén 1 millió 42 ezer fontért kelt el. A szenzációt ez esetben nem az ár jelenti – bár az jóval magasabb, mint a 2–300 ezer fontos becsérték, mégis elmarad a művész még 2008-ban felállított, 1,9 millió dolláros életműrekordjától.

A történet bejárta a világsajtót: a leütés után távirányítással működésbe lépett a kép keretébe beépített iratmegsemmisítő, és a teremben ülők legnagyobb megdöbbenésére a mű alsó felét vékony csíkokra vágta. A Sotheby’s által európai gyűjtőnőként és az árverezőház régi ügyfeleként leírt vevőnek ezt követően módja lett volna visszalépni a vásárlástól, ám ő némi gondolkodás után arra jutott – joggal –, hogy most nem egyszerűen egy festmény kerülhet a birtokába, hanem egy darabka művészettörténet, és kifizette a vételárat. Banksy időközben átkeresztelte a munkát, a képeinek autenticitását igazoló cég pedig hivatalosan is a művész eredeti alkotásának ismerte el azt. (Az új cím Love is in the Bin, amit – mivel a „love” és a „bin” is többértelmű, és a művész szándékait nem ismerjük – inkább nem fordítunk le magyarra.)

Miközben a sajtót az ügy kapcsán főként az izgatta, hogy a Sotheby’s be volt-e előzetesen avatva a leginkább performanszként leírható történésekbe, vannak itt sokkal érdekesebb kérdések is, amelyekre valószínűleg még hosszabb ideig nem születik egyértelmű válasz. De Banksy egyik célja bizonyára éppen az volt, hogy teret nyisson a legkülönbözőbb értelmezéseknek, elgondolkodtasson a művészet fogalmáról és annak változásairól, a műkereskedelem szerepéről és praktikáiról. Ami egyébként a Sotheby’s beavatottságának kérdését illeti, erre szinte bizonyosan igen a válasz. Nem csak abból lehet következtetni erre, hogy a mű végig az árverési terem falán lógott – amit becsértéke nem indokolt –, és utolsó tételként került a kalapács alá. És nem is csak abból, hogy amikor másodpercekkel a kalapács koppanása után – mondjuk így – állagát durván megváltoztató beavatkozáson esett át, a jelen lévő Sotheby’s alkalmazottak arcán egyáltalán nem volt látható az a döbbenet, ami ilyen esetben teljesen indokolt lett volna. Időközben nyilvánosságra került, hogy Banksy emberei tárgyaltak az árverezőházzal és kérték, hogy ne szedjék ki a képet az amúgy gyanúsan vastag, 18 centis keretből mondván, hogy az a mű szerves részét képezi.

Banksy: Love is in the Bin, 2018. A Sotheby’s jóvoltából

A művészeti szcéna szakembereinek ma nehezükre esik beismerni, hogy Banksy, akihez hasonló önpromóciós képességgel nagyon kevés alkotó rendelkezik, az orruknál fogva vezette őket. Csak azt nem lehet még pontosan tudni, hogy szándékosan, avagy véletlenül. Az első napokban ugyanis mindenki azt hitte, hogy ami történt, pontosan a művész szándékai szerint történt. Az aukciósház boldogan jelentette ki, hogy ők értékesítettek először olyan műtárgyat, ami magán az aukción, „élőben” született meg, műtárgypiaci elemzők pedig arról kezdtek cikkezni, milyen jól illik önmaga végzete felé tartó, önsorsrontó világunkhoz egy olyan műalkotás, amely kicsiben ugyanezt teszi magával. Csakhogy néhány nap elteltével Banksy nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen bemutatja, hogyan működik a vásznat szétszabdaló berendezés, majd azt állítja, hogy célja a kép nem félig, hanem teljes egészében történő ledarálása volt, s ez a próbákon mindig sikerült is. Ha ez így van, a művész nyilván jól szórakozott azon, milyen komoly teóriákat gyártott a szakma a „félig ledarálás” megideologizálására – de nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a videóra rögzített vallomás megint csak a bennfentesek félrevezetését szolgálja. Ha Banksy célja az volt, hogy görbe tükröt tartson a műkereskedelem elé, akkor az utóbbi változatnak is könnyen esélyt adhatunk. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy tőle nem fogjuk megtudni, melyik verzió a valós.

Természetesen szenvedélyes viták forrása az is, hogy Banksy vajon alapvetően marketing-gegként tekint-e a történtekre, vagy valóban egy olyan kísérletnek voltunk tanúi, amely a „mi tekinthető művészetnek, hol vannak annak határai” típusú kérdésekre keres újszerű válaszokat. A legvalószínűbb, hogy a kétfajta szándék kombinációjával állunk szemben. Mindkettőnek vannak hagyományai a művész eddigi működésében – az önmaga iránti érdeklődés fenntartásában már azzal is elképesztő eredményt ért el, hogy máig meg tudta őrizni inkognitóját, miközben nyilvános helyeken alkot, segítő csapat veszi körül, galéria képviseli stb. Az első megfontolás, azaz az önreklám szerepére utalhat az is, hogy a „félig ledarált” festményen van egy rövid ajánlás – „Thanks, Jo” –, márpedig Jo Banksy PR-ügynökének keresztneve, akinek komoly szerepe lehetett az akció kitervelésében. Ami a teoretikusabb megközelítést illeti: az árverésen született mű – valahol félúton egy „kész” kép és egy dadaista vagy szürrealista performansz között – a rendkívül széles visszhangnak köszönhetően most esélyes lehet arra, hogy ne csak a „kánoncsinálók” szűk köre mondjon ítéletet felette – még ha utóbbiak ezt nem is veszik feltétlenül jó néven.

Szerző: Emőd Péter

Mi mennyi – és miért?

Kötet a kortárs művészeti piacról

A nem szakértő közönség tájékoztatására, tévhitek eloszlatására és némi provokáló adat- és számhalmaz felmutatására vállalkozott második „műgyűjtős” kötetében Martos Gábor. A Múzeumcafé egykori alapító főszerkesztője új könyvének első része szembesíteni kívánja a hitetlenkedő, a kortárs művészettől – elsősorban annak absztrakt-nonfiguratív vonalától – ódzkodó nézőket a közkeletű kijelentéssel: „Mi ebben a művészet? Ilyet én (a gyerekem, az unokám) is tudok!” A kötet második, nagyobb terjedelmű részében pedig a kortárs galériák, a hazai és nemzetközi aukciósházak kortárs eladásainak gazdag felsorolását, az árverések körülményeit, történeteit, az ismert és ismeretlen vásárlók körét tárja fel.

Könyvének első harmada úgy indul, mint egy kortárs művészeti szöveggyűjtemény. Sorra veszi és idézetekkel szemlélteti (a Megértéskísérletek című fejezetben), milyen elméletek, vélemények és elemzések formálják a szakmai közönséget a „contemporary art” befogadása során. A szerző Németh Lajos, Hegyi Lóránd és számos további jeles hazai és nemzetközi művészettörténész-potentát írásaiból szemezget. Egyik kiindulási pontja Marcel Duchamp Forrás című ready made-jének (1917) megszületése, fogadtatása és utóélete a művészettörténetben és a műtárgypiacon. Martos módszere, hogy anekdoták, történetek, életrajzi adatok sorával hitelesíti a kortárs alkotók valódi relevanciáját és érvel mondandója – miszerint az elutasító néző valójában „nem tud ilyet” –, azaz a konceptuális-kreatív potenciál elsődlegessége mellett.

Ez a gondolatmenet alapvetően persze a hétköznapi befogadókhoz szólna, ezért problémának tűnik, hogy az idézetek és életrajzi adalékok többsége valószínűleg nem éri el (és talán nem is érdekli különösebben) az átlagnézőt/olvasót. Így Martos valójában a szakmának érvel – különben szórakoztatóan –, és olyanoknak bizonyít, akik számára a könyv alapkérdése nem létezik. A nagy vásárlókban, a gyűjtőkben és az árveréseken licitálókban fel sem merül – legalábbis ebben a formában biztosan nem. Azt viszont érdekes lenne megérteni – a piac törvényei és a változó értékfogalmak elemzésével –, hogy például egy Bacon- vagy Basquiat-mű adott esetben miért kelhet el a kikiáltási ára sokszorosáért, míg egy másik alkalommal ugyanezen alkotók művei eladatlanul maradnak.

A szerző részletes és hangulatos műtárgy- és alkotó-bemutatásai (Bacon, Basquiat, Rothko, majd időben visszafelé haladva Kandinszkij és Malevics) hasznos kézikönyvanyagok – a kevésbé beavatottak számára is.

Hazai vizekre evezve Martos megismerteti az olvasót a hazai műtárgypiac jó néhány szereplőjével, és azoknak az alkotóknak a műveit is bemutatja, akik itthon vagy külföldön magas árakon keltek el az utóbbi években.

A könyv két záró eleme közül az egyik egy rövid összehasonlítás a szerző lányának hároméves kori emberkeábrázolása és egy Basquiat-rajz között, ezzel visszatér a kiindulási ponthoz. A másik egy árverési listákat tartalmazó Függelék.

Kockázatos, olykor nagyvonalú megfogalmazásokkal, frappírozó ötletekkel tarkított könyvet forgathat az olvasó. Érdekes, vitára serkentő mű. (Martos Gábor: Ilyet én is tudok, Typotex Kiadó, 2018, 235 oldal, 4200 forint)

Szerző: Sinkó István

Kultfilmek és gyerekkorunkat meghatározó animációs filmek az AXIOART 9. plakátaukcióján!

Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be kevesebbel? Dekorálja otthonát kultfilmek posztereivel!

Célunk, hogy a gyűjtők mellett a lakásukat dekorálni vágyók is érdekes poszterekre licitálhassanak az árverésen, ezért a 9. Plakátaukción újabb 81 izgalmas és egyedi alkotást válogattunk össze Önöknek. A plakátok alternatívát kínálnak a jó befektetést és megfizethető egyediséget keresőknek. Folytatva a “hagyományt” a mostani árverésen a legtöbb plakátot 5000 Ft-os kikiáltási árról indítjuk.

A magyar filmművészet kedvelői széles felhozatalból válogathatnak az online árverésen, többek között Keleti Márton 1963-ban bemutatott fekete-fehér játékfilmjének a Hattyúdalnak a plakátjára (1. tétel) is licitálhatnak. A film bététdalait köztük a híres Villa Negra románcát Gonai Gábor írta.

Makk Károly cannes-i díjnyertes filmje az Egymásra nézve (12. tétel és 41. tétel) 1959-ben a magyar-jugoszláv határon kezdődik, amikor a sorkatonák lelőnek egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárásáért, hanem a másság jogáért is. A termelőszövetkezetek szervezéséről írott cikke és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiához vezet. (Forrás: port.hu)

A K (Film a prostituáltakról – Rákóczi tér) dokumentumfilm pop artos poszterére (29. tétel) érdemes egy pillantást vetnünk. Frimmel Gyula posztere nemcsak monokróm hanem színes (zöld, narancs, barna) változatban is elkészült.

Az egész estés filmek mellett otthonunkat akár gyerekkorunk meghatározó animációs filmjeinek posztereivel is dekorálhatjuk. Az AXIOART aukcióján a kultikus magyar bábfilm a Misi Mókus kalandjai (4. tétel), a Szabó Szabolcs, Haui József és Szombati Szabó Csaba rendezte Vízipók–Csodapók (5. tétel) és az 1975-ben bemutatott Hugó, a víziló plakátja (6. tétel) is helyet kapott.

A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, amely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. Az aukción szereplő poszter (8. tétel) érdekessége, hogy az animációs film rendezője Jankovics Marcell által dedikált példányról van szó.

A magyar filmek mellett kultikus külföldi filmplakátokra is licitálhatnak: a Die Hard – Drágán add az életed! (64. tétel) című filmben John McClane (Bruce Willis) nyomozó New Yorkból Los Angelesbe tart, hogy rendbe hozza házasságát. Még csak nem is sejti, hogy rajta kívül még mások is nagy dobásra készülnek Los Angelesben, méghozzá éppen a szeretet ünnepén. Terroristák egy csapata a hidegvérű Hans Gruber (Alan Rickman) vezényletével arra készül, hogy megszabadítsa a multinacionális Nakatomi céget a kötvényeitől. A terroristák behatolnak az épületbe, túszul ejtik a Nakatomi cég dolgozóit, köztük McClane feleségét, Hollyt (Bonnie Bedelia), és nekilátnak, hogy kinyissák a cég széfjét. Ám McClane, akiről a támadóknak fogalma sincs, mindent elkövet, hogy meghiúsítsa ezt. Nem könnyű feladata, hiszen a terroristák nemcsak létszámbeli fölényben vannak, hanem hatalmas fegyverarzenállal is rendelkeznek, szemben McClane szolgálati fegyverével. A 34 emeletes épületben megkezdődik a macska-egér harc. (Forrás: port.hu)

A halál ötven órája ( 66. tétel) az ardenneki ütközetet feldolgozó 1965-ben bemutatott szélesvásznú háborús film. A filmet Spanyolországban forgatták, Ken Annakin rendezte. A főbb szerepekben Henry Fonda, Robert Shaw, Telly Savalas, Robert Ryan, Dana Andrews és Charles Bronson látható. A halál ötven órája szereplői kitalált alakok, noha egy részüket valóságos személyekről mintázták. Ennek magyarázata feltehetőleg a csata ellentmondásos megítélése mindkét oldalon. Bár a szövetségesek végül megnyerték a csatát, mégis a német támadás meglepetésként érte őket, és a csata kezdeti szakaszában nagy veszteségeket szenvedtek. (Forrás: Wikipédia)

A Vörös zsaru (33. tétel) egy 1988-ban bemutatott amerikai akció-vígjáték Walter Hill rendezésében. A főszereplői Arnold Schwarzenegger és James Belushi, pruducerei Gordon Carroll, Walter Hill és Andy Vajna. A filmet a következő szlogennel adták ki: „Moszkva legkeményebb nyomozója. Chicago legőrültebb zsaruja. Csak egy dolog létezik, ami veszélyesebb annál, hogy őket felidegesítsük: partnerré tenni őket.” Ez volt az első amerikai film, amely engedélyt kapott arra, hogy a moszkvai Vörös téren forgassanak. Azonban a legtöbb orosz jelenetet (a főcím alatti jelenetek és a Vörös téren rendezett hosszú jelenet kivételével) végül Magyarországon forgatták le. (Forrás: Wikipédia)

A plakátok legendás tervezőiről se feledkezzünk meg: Tettamanti Béla készítette Szerelem trilógia első (Szerelem az első vérig, bemutató: 1986) és második részéhez (Szerelem második vérig, bemutató: 1988) is a plakátokat. Tettamanti bravúrosan jelezte a két rész összetartozását, míg az első poszteren csak a finom ívű növényszerű női arcélt látjuk, addig a második résznél (31. tétel) az arc-motívum kiegészül 5 darab téglalapba helyezett szívvel.

Szyksznian Wanda Kóma (60. tétel) plakátján a fotográfus hűséget és a tónusos festésmódot vegyítette egyéni stílusával.

Az aukció teljes katalógusa érhető el itt.

Online licitjüket 2019. 01. 17. 10.00 – 2019. 01. 28. 20:00 között adhatják le a www.axioart.com weboldalon.

Sokszínű kínálat az Antikvárium.hu 8. online árverésén!

Az Antikvárium.hu immár 8. online aukcióját indítja február 14-én, ahol több mint 400 tétel között válogathatnak az érdeklődők a számtalan megszokott – regény, vers, dedikált és aláírt kötetek – vagy pedig olyan különleges témakörökben, mint szamizdat kiadványok, képeslapok és térképek.

A versek és eposzok közül mindenképp kiemelendő tétel Radnóti Miklós: Újhold című letisztult, egyszerű, szabad formában megfogalmazott verseskötete, melynek I. kiadását Buday György fametszetei díszítik; a magyar költészet remekeit magába foglaló sorozat, a Kner-Klasszikusok I-XII. kötetei, melyek könyvdíszeit Kozma Lajos készítette, valamint a fiatalon elhunyt költő, Dsida Jenő második verseskötetének I. kiadása, a Nagycsütörtök.

A külcsínt tekintve említésre méltó Petőfi Sándor német nyelvű verseskötete, a Gedichte von Alexander Petőfi, melynek aranyozott, egészvászon díszkötése szemet gyönyörködtető, szintúgy B. Eötvös József: Magyarország 1514-ben I-III. díszkötésben megjelent történelmi regénye, mely magával ragadja az olvasót, mert képes elvonatkoztatni a korszak romantikus, pátosszal teli ábrázolásmódjától és kívülállóként elemezni a korabeli társadalmat és annak képviselőit.

A történelmi témánál maradva a katalógus egyik fontos tétele a trianoni békeszerződésről és következményeiről szóló Igazságot Magyarországnak! című átfogó mű, valamint a több katonai kitüntetés birtokosa, Vitéz Somogyváry Gyula A Rajna ködbe vész című történelmi regénye, melynek most dedikált példánya kerül kalapács alá.

Egy igazán ritka szamizdat kiadás is a kínálatban szerepel, Arthur Koestler: Sötétség délben című politikai írása, mely a magyar születésű író talán egyik legnagyobb vihart kavart regénye!

Dr. Baktay Ervin Háromszéktől a Himalájáig című könyvében az indológus szerző a híres székely utazónak, felfedezőnek, Kőrösi Csoma Sándornak állít emléket, és ahol a könyv értékét névre szóló dedikációja is emeli.

Az aukcióban résztvevők számára lehetőség nyílik a vadászat és madártan témakörökben is elmélyülni. Kiemelkedő tétel Bársony István Erdőn mezőn című regénye, melyből árad az élőlények iránti szeretete, a természet törvényei iránt tanúsított alázatos tisztelete, illetve a szerző jóbarátja, Fónagy József munkája, A fácán és fogoly vadászata, tenyésztése, hálóval való fogása, valamint dr. Pátkai Imre igen ritka kiadványa, a Ragadozó madaraink című dedikált, aláírt és 21-es számmal ellátott példányának I. kiadása, és nem utolsó sorban Lakatos Károly: Magyarország orvmadárfaunája című munkája, melyet a híres angol állatfestő, Archibald Thornburn illusztráció díszítenek.

 

Ady Endre ugyan nem becsülte sokra novellaírásának jelentőségét, azért így is méltó helyet foglal el az aukció tételei között az Igy is történhetik című novelláskötete, melynek I. kiadását Falus Elek címlapja díszíti.

A híres emberek régi könyvtárainak ritka darabjai közül említésre méltó a Kain Albert által szerkesztett Magyarország című történelmi album, mely valamikor Cholnoky Jenő saját példánya volt, illetve a dr. F. Brünnow: Lehrbuch der sphärischen Astronomie című kötet, melyben Eötvös Loránd fizikus, egyetemi tanár tulajdonosi bejegyzése található.

Jules Verne saját megfigyelései, a kor találmányai és fantáziája egyvelegéből olyan fantasztikus műveket alkotott, mint Az Antillák világa című ifjúsági regényt, mely most aranyozott, piros sorozatkötésben, gyűjtői állapotban került az aukcióba.

Az Emberismeret című folyóirat 1935-ös I. évfolyamának 2-3. száma az öngyilkosságot veszi górcső alá, ahol több szerző – köztük József Attila – boncolgatja az öngyilkosság mentális, emocionális, pszichológiai, grafológiai avagy jogi hátterét.

A múlt század hangulatát nemcsak könyvek, hanem képzőművészeti alkotások is feleleveníthetik, mint például Aba-Novák Vilmos: Felsőbánya című rézkarca vagy Molnár C. Pál: Cyrano de Bergerac c. fametszete.

Az ünnepekre készülőket gyönyörű húsvéti képeslapok egyedi kínálata várja, valamint art-deco stílusban készült képes üdvözlőlapok, mint a Pár kutyával.

A Te vagy a nő! c. kotta borítóját díszítő színes litográfiát Scheiber Hugó festőművész készítette, aki a XX. század magyar festői közül az avantgárd stílus sajátos és egyedi képviselője.

Stefan Zweig Jeremiás című munkája több szempontból is kiemelkedő tétel a jelen aukcióban. Az egyik, hogy az avantgard borítóterv Irsai István, a Palesztinába emigrált grafikusművész, plakáttervező munkája, ki a ciráda nélküli, kifejező és modern formák kedvelője, másodsorban pedig Vér Andor fordító, költő dedikációjával rendelkezik.

Ismét itt az alkalom, hogy az árverésen licitálók ritkaságokkal bővítsék gyűjteményüket, melyet az érdeklődők megtekinthetnek és személyesen kézbe vehetnek a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján február 14-től 23-ig.

A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található a webáruház aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyfeleik számára egyaránt.

Az Antikvarium.hu „8. online árverése” ITT érhető el »