Latest Posts

Fabrika |Art Deco-tól a Space Age-ig – interjú Markó Barbarával és Gulyás Zsuzsával

Szerző: admin

A Fabrika május 29 és június 10. között rendezi első online árverését Art Deco-tól a Space Age-ig címmel az AXIOART weboldalán. Az aukción többek között Josef Hospodka által tervezett üvegtárgyakra, a Thonet bútorgyár termékeire és muránói üvegcsillárokra licitálhatnak az érdeklődők. Az aukciós esemény apropóján Markó Barbarával és Gulyás Zsuzsával beszélgettünk. 

Hogyan alakult meg a Fabrika?

M.B: 2014 decemberében alapítottuk a céget és fél év múlva költöztünk a Szondi utca 94-be. Az volt a koncepciónk, hogy a 20. századi modern vonalat felújítsuk, ma már sokkal hagyománytisztelőbben és minimalisztikusabban nyúlunk a tárgyakhoz. Célunk az, hogy a tárgyak a mai enteriőrökben is megállják a helyüket. 

G.ZS: Az üzletünk része még egy restaurátor műhely is, ahol a bútorok szépülnek Regő és Dani kezei alatt. Az üzlet és a műhely a kezdetek óta együtt működik. Ennek köszönhető, hogy a felújításban viszonylag nagy a mozgásterünk. 

©Fabrika

Honnan érkeznek be hozzátok a tárgyak?

M.B: Nagyon ritka, amikor valaki behoz valamit, inkább beszerzőktől vásárolunk, illetve mi magunk is keresgélünk, piacozunk. Az 50-as, 60-as években készült tárgyak értékét egyre többen felismerik, egyre kevesebb van belőlük, ezért sokszor rosszabb állapotú tárgyakat is megveszünk, amiről tudjuk, hogy értékesek és véges a számuk. 

Milyen típusú tárgyak kerülnek be hozzátok? 

M.B: Abszolút nem tömegtárgyakat vásárolunk ebből a korszakból, hanem igyekszünk kiválogatni azokat, amik a saját korukban is luxustermékeknek számítottak: például nagyon sok cseh bútorunk, és különleges olasz lámpánk is van.

G.Zs: A szépségük és a furcsaságuk miatt foglalkozunk a tárgyainkkal. A Fabrika előszelekciója azért is fontos munka, mert szeretnénk megmutatni, hogy miben különböznek a silány tárgyak és utánzatok a korszak menő darabjaitól. 

A vásárlók szoktak segítséget kérni a Fabrikában megvásárolt tárgyak elrendezésével kapcsolatban?

G.Zs: Igen, sokszor beszélgetünk az enteriőrről, ahová szánják a tárgyat, aztán együtt gondolkozunk arról, hogy mi az ami a legjobban mutatna az adott térben. Gyakran el is megyünk terepszemlét tartani! Szeretjük, ha a vevők vásárlás előtt kipróbálják a tárgyakat, hiszen ezek nemcsak műtárgyak, hanem használati eszközök. Szeretnénk ha a nálunk vásárolt tárgyak beleépülnek a hétköznapokba. A célunk az, hogy minden bútor, a lehető legszebb állapotban, használatra készen kerüljön ki a kezeink közül. 

©Fabrika

Milyen tárgyakat választottak az árverésre?

M.B: Igyekeztünk a gyűjtemény legizgalmasabb, legkülönlegesebb darabjaiból válogatni. Lesznek lámpák, egy-két kiegészítő tárgy, óra illetve nagyon szép cseh üvegek, csillárok, kerámiák. 

G.Zs: Illetve figyeltünk arra is, hogy változatos farfekvésű tárgyak szerepeljen az aukción. 15 ezer és 1,5 milliói forint közötti kikiáltási árak között mozognak a tételek. Apró kiegészítők, és méretükben meghatározó darabokat is megmutatunk. Minden tárgy megtekinthető az üzletben az aukció ideje alatt. 

Melyek a kedvenc tételeitek az aukciós anyagból?

M.B: Nekem a A811-ös Thonet karosszék az egyik kedvencem, Josef Frank és Josef Hoffmann tervezésében. Gyönyörű, finom vonalvezetésű, kecses darab. De nehéz lesz megválni attól a menő üvegvázától is, amit Hospodka tervezett a Chribska gyárnak. 

  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika

G.Zs: Az egyik kedvencem az iparművészeti vállalt Gömbüveges állólámpája, ami egy sci-fi-ben is megállná a helyét. Van még egy szentimentális darab. Egy metszet, ami a Ferihegy 1-es terminál-t ábrázolja, fénykorában. Imádtam ide megérkezni és szerintem sokan vannak ezzel így. A muranói üvegcsillár mindkettőnk kedvence, így ezt nem sajátítanám ki. 

  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika
  • ©Fabrika

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/354579508738089/

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi aukciójának legdrágább tételei

Szerző: admin

Perlrott Csaba Vilmos Park című festménye kelt el a legmagasabb áron, 95 millió forintért hétfő este a Kieselbach Galéria árverésén, amelyen sok más mellett Ferenczy Károly, Scheiber Hugó, Czóbel Béla, Nemes Lampért József, Aba-Novák Vilmos, Egry József és Klie Zoltán alkotásaira licitálhattak az érdeklődők.

Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Park (A művésztelep parkja), 1910-es évek első fele

Az árverésen 211 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 89,5%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 590 950 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 781 660 000 forint lett.

Az aukció sztártételén, Perlrott Csaba Vilmos Park című festményén a kecskeméti művésztelepnek helyet adó egykori Műkert legszebb részlete tűnik fel. A nemzetközi rangú műalkotásra 44 millió forintról indult a licit.

Azaukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Ferenczy Károly Jókai-domb című festménye volt. A 60 millió forintért aukcionált tétel Nagybányán készült 1906-ban. Ferenczy Károly 1896-ban, alapítóként érkezett Nagybányára, ahol a századforduló éveiben a magyar plein air festészet legszebb műveit alkotta meg.

Ferenczy Károly (1862-1917): Jókai-domb (Táj híddal I.), 1906

Magas áron, 55 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Kertvendéglő (Fények) című, 1925 körül készült konstruktív kompozíciója. Az árverésre kínált kép Scheiber expresszionista-futurista korszaka egyik főművének számít, amely azt az időszakot reprezentálja, amikor a berlini Sturm kiállítása után, a nemzetközi hírnév kapujában állva a festő életművének legjelentősebb darabjait alkotta meg.

Scheiber Hugó (1873-1950): Kertvendéglő (Fények), 1925 körül

42 millió forintért cserélt gazdát Czóbel Béla 1920-as évek végén készült Narancsos csendélete. A két világháború közti periódus remekműve a Fränkel Szalon 1936 júniusi kiállításán szerepelt először a budapesti közönség előtt.

Czóbel Béla (1883-1976): Narancsos csendélet, 1920-as évek vége

Jól szerepelt az árverésen Ziffer Sándor 1912-1914 között festett képe a Kertészlány, amely 34 millió forintért kelt el, míg Nemes Lampérth József Tabáni utca című festménye 26 millió forintért cserélt gazdát. 

Ziffer Sándor (1880-1962): Kertészlány, 1912-1914 között
Nemes Lampérth József (1891-1924): Tabáni utca (Horgony utca), 1922

Élénk licitharc mellett 24 millió forintért talált új gazdára Klie Zoltán Leány és vasmadár című 1935-ös alkotása, míg Aba-Novák Vilmos Vásár című olajképét 26 millió forintnál ütötték le, az alkotás kikiáltási ára 20 millió forint volt.

Klie Zoltán (1897-1992): Leány és vasmadár, 1935
Aba-Novák Vilmos (1894-1941): Vásár, 1934

Egry József Balatoni fények című alkotását 24 millió forintért, Dénes Valéria Budai tájkép című festménye 17 millió forintért, Kassák Lajos Térkonstrukció című alkotása 13 millió forintért talált új gazdára.

Egry József (1883-1951): Balatoni fények (Badacsony)
Dénes Valéria (1877-1915): Budai tájkép (Óbudai motívum), 1911
Kassák Lajos (1887-1967): Térkonstrukció, 1920-as évek eleje

Az aukciósház ismét színvonalas kortárs anyaggal várta az érdeklődőket. Csernus Tibor Repülősök című műve indult a legmagasabbról, végül 11 millió forintért kelt el. Ország Lili Király és királynő háromdarabos sorozatát 13 millió forintért vásárolták meg. Bukta Imre 2015-ös, Vadászat című olajképét a 850 ezer forintos kikiáltási ár után 1,4 millió forintért ütötték le. Érdemes még kiemelni Korniss Dezső Piros lény című alkotását, ami 1,7 millió forintért cserélt gazdát.

Csernus Tibor (1927-2007): Repülősök, 1970 körül

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Sztártételek a Nagyházi Galéria jubileumi aukcióján

Szerző: admin

Impozáns anyaggal ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját a Nagyházi Galéria és Aukciósház. 25 évvel ezelőtt fergeteges sikerrel zárult a világhírű Sotheby’s közreműködésével létrejött első árverés az V. kerületi Balaton utcában. Az első aukció óriási előrelépést jelentett a hazai műkereskedelemben akkor még csak tíz éves múltra visszatekintő, Nagyházi Csaba és Soóky Marietta által alapított régiségkereskedés, majd galéria életében. 

Az elmúlt két és fél évtized alatt a galéria közel 150 000 festményt és műtárgyat árverezett el sikerrel, melyek közül számos darab került közgyűjteménybe, vagy gazdagította magángyűjtők kollekcióját. A teljesség igénye nélkül a galéria fő profiljába tartozó úgynevezett „Régi mesterek” közül Tiziano Vecellio, Giacomo Cipper, Nicolaes Maes, id. Frans Francken, Joost Cornelis Droochsloot, Simone Pignoni értek el nemzetközi összehasonlításban is jelentős árakat. A magyar festészet kiemelkedő művészei közül, elég ha csak Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, id. Markó Károly, Mészöly Géza, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Vaszary János, báró Mednyánszky László, Egry József, Nemes Lampérth József, Gulácsy Lajos, vagy Aba-Novák Vilmos nevét említjük. Aukciós katalógusaink a hazai gyűjtéstörténeti és művészettörténeti kutatások megkerülhetetlen forrásaivá váltak.

“A 25 éves jubileumi aukcióval emlékezünk és tisztelgünk galériánk alapítója, Nagyházi Csaba emléke előtt. Rá emlékezünk a május 18-i 15.00 órakor kezdődő kerekasztal beszélgetéssel is, melyet születésének 75. évfordulója alkalmából rendezünk galériánkban a Falk Art Fórum keretében.” 

A májusi három napos jubileumi aukció gazdag kínálatából a következő tételeket emelte ki az aukciósház:

Giovanni Domenico Tiepolo: Szűz Mária, (1770-es évek)

Az előkelő származás-történettel rendelkező védett festmény szerepelt a Szépművészeti Múzeum 1996-os velencei barokk festészetet bemutató kiállításán. A kép az itáliai késő-barokk festészet kiemelkedő színvonalú alkotása. 2

Carlo Cignaninak tulajdonított: Dionysos és Eros Hephaistos műhelyében, (1680 körül)

A méretében is impozáns védett festmény a szakértők számára is fejtörést okozó ikonográfiai témát dolgoz fel. A bolognai festészet kiemelkedő mesterének alkotásai már a 18. században nagy népszerűségnek örvendtek olyan nagy magyar gyűjtők körében, mint gróf Apponyi Antal György, KazinczyFerenc vagy Esterházy Pál. A kép kikiáltási ára: 55 millió forint.

Aba-Novák Vilmos: Hátakt (1921 körül)

A számos helyen kiállított és reprodukált monumentális hatású festmény Vulkovics Katalint, Katót, a művész feleségét ábrázolja, aki 1921-tól állandó modellje Aba Novák képeinek. A művész korai kubisztikus korszakának e rendkívüli darabját a festő élete végéig műterme falán őrizte.

Jules Leleu (1883-1961): Öltözködő asztal (1940-es évek)

A francia Art Deco egyik legjelesebb képviselőjeként számon tartott bútortervező és belsőépítész kifinomult formájú és egzotikus anyagokból készített bútorai nemcsak a hazai műtárgypiacon számítanak ritkaságnak, de a nemzetközi nagy aukciósházak kínálatában is sztárdarabok.

Biedermeier kitűző, 19. század közepe, eredeti dobozába

Ékszerek esetében a származástörténet ismerete ritkaságnak számít, épp ezért különleges, hogy bizonyíték van arra, hogy ezt az ékszert korábbi tulajdonosa, Lencz Antalné viselte. Ezt a tényt a katalógusban reprodukált, az ékszerhez tartozó Kassán készült 1870-es fotográfia is tanúsítja.

Josef Israëls (1824-1911): Vihar után (1858)

A hágai iskola egyik legjelentősebb mesterének alkotása szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria 1995-ben rendezett, a hágai festőiskolát bemutató nagyszabású kiállításán. A holland kutatók részéről is jegyzett festmény ritkaság-értékét fokozza, hogy a művésznek mindössze egy festménye ismert a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében.

E sztárdarabokon kívül a jubileumi aukció festmény kínálatából ki kell emelnünk Donáth János, Barabás Miklós, Benczúr Gyula – portréit, Molnár József Fürdő után című impozáns méretű alkotását, a neves belga festő, Gustave Léonard de Jonghe kifinomult társasági portréját, Mészöly Géza két kisméretű tájképét, Gulácsy Lajos Rokokó kerti jelenetet ábrázoló művét, Vaszary János, Iványi Grünwald Béla, gróf Batthyány Gyula, Czóbel Béla, A. Tóth Sándor, Egry József, Patkó Károly, Kmetty János és Perlrott Csaba Vilmos műveit.

A festmény anyag mellett a több évszázadot átívelő bútorkínálatban is több védett tétel szerepel, illetve számos olyan darab, amely divatos modern enteriőrök méltó dísze lehet.

Az árverésen online is licitálhatnak az érdeklődők az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően.
Figyelem! A jelentkezéseket 24 órával az aukció kezdete előtt lezárjuk!

A jubileumi árverés első napjára itt, a második napjára itt a harmadik napjára pedig itt jelentkezhetnek.

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

Szerző: artportal

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek.

2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban.

Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons legismertebb alkotásai közé tartozik. Összesen négy példány készült belőle, ez a példány a 2. számot viseli és még sosem szerepelt aukción. Először a New York-i Sonnabend Gallery kiállításán bukkant fel nem sokkal elkészülte után és innen került első tulajdonosához. 1992-ben aztán a Gagosian Gallery közreműködésével az egyik legnagyobb amerikai médiabirodalom tulajdonosa, a 2017-ben elhunyt ifj. Samuel Iriving Newhouse vásárolta meg. A gyűjtemény 11 darabját Newhouse örökösei most dobták piacra, a várakozást jócskán meghaladó, 216 millió dolláros forgalmat generálva.

Jeff Koons: Nyúl, 1986, rozsdamentes acél, 104,1 x 48,3 x 30,5 cm, © Christie’s Ltd. 2019

A Christie’s-nek a műhöz csatolt tanulmánya sem csinál titkot abból, hogy Koons egész munkásságának, és ezen belül a lufi-szobroknak a megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Amit sokan a XX. század utolsó negyedének korszakalkotó remekművei közé sorolnak, az mások szemében esetenként arra sem tűnik méltónak, hogy művészetnek nevezzék. A nagyközönség és a legtehetősebb gyűjtők egy része azonban hosszú időn keresztül, egészen 2013-ig Koons mellett állt, és paradox módon éppen a már említett 2013-as rekord volt az, ami után sokan gondolkodóba estek: valóban ezek a munkák az utóbbi évtizedek legnagyobb csúcsteljesítményei a képzőművészetben? A válasz erre legalábbis erősen bizonytalan volt és innentől kezdve a művész keresettsége csökkenni kezdett. Míg a csúcsévének számító 2013-ban az aukciós piacon 75 millió dolláros összforgalmat produkált, aminél csak 2 élő művész, Gerhard Richter és Zeng Fanzhi ért el jobb eredményt, addig öt évvel később már csak 38 millió dollárt adtak munkáiért és ez már az élő művészek között is csupán a 14. helyhez volt elég.

Arra ugyan számítani lehetett, hogy a Nyúl újra megdobogtatja a Koons-hívők szívét, de még a mű 50-70 milliós becsértéke is azt jelzi, hogy maga az aukcióház is legfeljebb életműrekordban és semmiképp sem a legdrágább élő művész címének visszahódításában reménykedett. A jó proveniencia mellett az is sokat nyomhatott a latban, hogy a művet vélhetően valamennyi Koons-fan látta már élőben is; egy másik példánya ugyanis gyakorlatilag folyamatosan járta a kiállításokat, az amerikai és európai nagyvárosok mellett még Mexikóban és Ausztráliában is megfordult. A mű új tulajdonosáról hivatalos információ nem látott napvilágot, a The New York Times azonban úgy tudja, hogy a vevő Robert E. Mnuchin műkereskedő, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter édesapja.

A mostani eredmény önmagában is előkelő helyezést biztosít Koons számára az idei ranglistákon és újra fellendíti a művei iránti érdeklődést. Hogy mennyire tartósan, azt az idő dönti majd el, mindenesetre úgy tűnik, hogy – sok jóslattal ellentétben – egyelőre mégsem pukkant ki a lufi.

A Christie’s New York-i árverése Koons rekordján kívül is számos kiugró eredményt hozott; életmű-rekordot ért el többek között Robert Rauschenberg, Frank Stella és Daniel Buren is; az összforgalom megközelítette az 539 millió dollárt.

A cikk 2019. május 16-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.