Latest Posts

Fábián Juliról készített portré kerül kalapács alá

2019. augusztus 1. és október 4. között jótékonysági aukciót szervez a Jazzy Rádió. Az egy tételt felvonultató árverésen Hullan Bea festőművész Fábián Juliról készített műalkotására licitálhatnak az érdeklődők. Az aukción befolyt teljes összeget a nehéz helyzetű zenészeknek támogatást nyújtó Fábián Juli Emlékalapítványnak ajánlják fel.

Hullan Bea: Fábián Juli portré
mérete: 114×114 cm, technika: olaj, vászon, jelezve jobbra lent: Hullan 2019

Fábián Juli 2017. december 16-án hunyt el rákbetegségben. Az énekesnő, dalszerző, dalszövegíró 37 éves volt. A szakma és a közönség által az egyik legtöbbre tartott magyar díva 2007-ben és 2008-ban a Montreux Jazz Voice Competition legjobb nyolc énekese közé jutott. Fábián Juli a dzsessz és a pop műfajában számos sikeres produkció részese volt: szerepelt az Erik Sumo Bandben, a Barabás Lőrinc Eklektricben, de készített lemezt a Fábián Juli Jazz Riff-fel, Sárik Péter zongoristával és Zoohackerrel is. 

Hullan Bea festőművész portréinak karakteres nőalakjai élettel teli pillantással tekintenek ránk a vászonról. Vidámak, kacérak, ábrándozók, gondolkodó nők, akik üzennek nekünk. Akárcsak Fábián Juli, a hazai zenei élet kiemelkedő egyénisége, aki másfél éve hagyott itt bennünket. Dalai még mindig népszerűek, de nemcsak művészete, hanem személyisége is egyenes úton vezette rajongói szívéhez. 

A Fábián Juli Emlékalapítványról

Fábián Juli halála után nem sokkal felmerült a családjában és közeli zenésztársaiban egy emlékkoncert alapgondolata, illetve az, hogy a koncert bevételéből alapítványt hozzanak létre.

Az alapítvány célja olyan zenészek támogatása, akik hosszan tartó betegség miatt nem tudnak fellépni-alkotni-dolgozni, így elesnek a pénzkereset lehetőségétől. Az alapítvány másik célja az énekesnő emlékének ápolása.

Ha támogatni szeretnék a jótékony ügyet, akkor az Amor Del Arte Galéria ás Aukciósház weblapján adhatják le licitjüket. 

Breaking news: ezentúl a világ legismertebb galériája képviseli Hantai Simont

Az ArtNews tegnap kürtölte világgá, hogy új névvel gazdagodott a világ első számúnak tekintett galériája, a Gagosian művészköre: a tekintélyes névsorba felkerült a magyar származású Hantai Simon is.

Larry Gagosian (74) 1980-ban Los Angelesben nyitotta meg első galériáját, New York-ban öt évvel később vetette meg a lábát, hogy aztán a következő évtizedekben a világ első számú kortárs galeristájává nője ki magát. Jelenleg három kontinens tíz városában már tizennyolc galériában mutatja be az általa – nem feltétlenül kizárólagos joggal – képviselt több mint kétszáz művész alkotásait, akik között a klasszikus modernek legnagyobb mesterei mellett olyan kortárs sztárokat találunk, mint Georg Baselitz, Damien Hirst, Jeff Koons, Anselm Kiefer, Ed Ruscha vagy Jeff Wall. Kiállításai sokszor vetekednek a legnagyobb múzeumokéval, melyek egyenrangú partnerként működnek együtt vele.

Hantai Simon. Fotó: Edouard Boubat, a Gagosian jóvoltából

 világ vezető galériái között nemcsak a legkeresettebb élő művészek képviseleti jogáért folyik kiélezett küzdelem, hanem a már lezárt életművű alkotók hagyatékának kezeléséért is. Gagosiannak most sikerült elnyernie a Hantai-hagyaték képviseletét; amiért vélhetően több más, Hantainak korábban kiállítást rendező neves galéria, így a New York-i Kasmin, a londoni és New York-i Timothy Taylor is versenyben volt. Az a tény, hogy Gagosian „ráhajtott” Hantaira, azt jelenti, hogy a veterán galerista még nagyon komoly potenciált lát a 27 éves korától Franciaországban élt és ott az absztrakt festészet jelentős mesterévé vált Hantaiban, hiszen a 4,4 millió eurós rekordár, amit Hantai egy 1960-as festménye három évvel ezelőtt ért el, messze nem számít még kiemelkedőnek az általa képviselt művészek között.

A Hantai Simon árrekordját tartó  M.A.4 (Mariale) című festmény (1960, olaj, vászon, 226 x 207 cm), a Sotheby’s jóvoltából

Az ArtNews írása megjegyzi, hogy Hantai nagy népszerűségnek örvend Franciaországban – amit 1982-ben a velencei biennálén is képviselt, s ahol legutóbb a párizsi Pompidou Központban volt nagyszabású retrospektív tárlata 2013-ban – a világ más részein azonban még nem érte el az ismertség és népszerűség hasonló fokát. A világ valamennyi jelentős műkereskedelmi központjában galériával jelenlévő Gagosian helyzeti előnyét kihasználva nyilván azon dolgozik majd, hogy ez a helyzet mihamarabb megváltozzon. Új művésze első szóló show-ját ezzel együtt „hazai pályán”, azaz Franciaországban, a Párizs elővárosában, Le Bourget-ben lévő galériájában rendezi meg október 13. és 2020. március 14. között. Az 1969-97 között készült fekete-fehér festményeket és nyomatokat felvonultató tárlaton több olyan alkotás is szerepel majd, amit a művész nagymonográfiáját is megjelentető és munkáit Budapesten is rendszeresen bemutató Kálmán Makláry Fine Arts kölcsönöz a tárlatra.  A párizsi bemutatóval párhuzamosan Makláry is nyit egy kiállítást a Falk Miksa utcában, ahol Hantai művei együtt szerepelnek majd az ugyancsak Franciaországból indulva világkarriert befutott Reigl Judit munkáival.

A cikk 2019. 09.11-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

8 fiatal kortárs művész alkotása kerül kalapács alá a Deák Palotában

TALES / ART / FASHION JÓTÉKONYSÁGI AUKCIÓ

Mesék, művészet, divat: három hívószó, mely több száz tehetséges hazai művészt szólított meg 2019 januárjától májusig. A Fashion Street, az ArtHungry művészeti portál és a Bartók Béla Boulevard közös szervezésében létrehozott Tales / Art / Fashion kortárs művészeti pályázat során négy művészeti ág (festészet, fotóművészet, grafika és szobrászat) alkotói pályázhattak műveik kiállítására a prominens Deák Palotában, valamint a FashionStreet Magazinban való publikálási lehetőségre. A pályázatsorozatot a kezdetektől egészen kimagasló érdeklődés övezte: közel ezer pályamű érkezett be az öt hónap során, melyekből a szakmai zsűri négy győztes és négy különdíjas alkotót választott ki minden művészeti ágból. 

A győztes és különdíjas művészek összesen 69 alkotásának izgalmas jótékonysági aukciójára szeptember 19-én, 18:00-tól kerül sor. Az aukciót a Csodalámpa Alapítvány nagykövete, a művészeti életből ismert Juhász Anna irodalmár vezeti. Az aukció teljes licitbevételét a Csodalámpa Alapítvány számára ajánlják fel, akik évente 260-280 életveszélyesen beteg gyermek kívánságait segítenek valóra váltani. 

Az árverésen Csorba-Simon István, Bereczki Kata, Darab Dénes, Rabóczky Judit, Szigligeti Balázs, Nagy Sára, Birinyi Tamás és Ámmer Gergő műveire licitálhatnak, a teljes anyagot itt tudják megtekinteni.

Ízelítő a katalógusból:

SZIGLIGETI BALÁZS: LILI | 2019 47cm x 60cm tecco pl285 lusture
CSORBA-SIMON ISTVÁN: CÍM NÉLKÜL (FRIDA) | 2019 70cm x 50cm tustoll, alkoholos filc, zseléstoll papíron
DARAB DÉNES: MERMAID | Budapest, 2016 66cm x 99cm 285 grammos fine art lustre papír
BERECZKI KATA: BOHÓC I. | 2017 60cm x 90cm akril, vászon
RABÓCZKY JUDIT: ÖNSZÜLŐGÓLEM | 2008 125cm x 120cm x 120cm hegesztett alumínium
NAGY SÁRA: ABLAK | 2012 50cm x 70cm akril, vászon
ÁMMER GERGŐ: ALTEREGO II. | 2015 42cm x 37cm x 30cm szerpentin

Kérjük, részvételi szándékát szeptember 18. 18 óráig jelezze a johanna.gobl@immobilia.hu címre. 

Csöndes szenzáció: berlini kiállítás Moholy-Nagy tipográfiai munkásságáról

A Bauhaus 100-as programözönben szinte eltűnt az a két hétig látogatható berlini kiállítás, ami a magyar szempontból rendkívül gazdag programú centenáriumi év egyik legfontosabb eseménye.

Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia,
(László Moholy-Nagy und die Neue Typografie
Rekonstruktion einer Ausstellung Berlin 1929)
Berlin, Kunstbibliothek, szeptember 15-ig

Berlini Állami Múzeumokhoz tartozó Kunstbibliothekban (Művészeti Könyvtár) augusztus 29-én nyílt meg és szeptember 15-ig látogatható a Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia. Egy 1929-es berlini kiállítás rekonstrukciója című tárlat, ami a legismertebb „bauhausos magyar” tevékenységének egy fontos és rendkívül innovatív területébe, a művész tipográfiai munkásságába enged bepillantást.

Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 12. tábla, fotó, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin

A tárlat, mint címéből is kiderül, egy pontosan 90 esztendővel korábban és ugyancsak Berlinben, egészen pontosan a Martin-Gropius-Bauban megrendezett Új tipográfia című kiállítás egyik termének rekonstrukciója, melyben Moholy-Nagy Merre tart a tipográfiai fejlődés? címmel 78 gazdagon illusztrált táblán mutatta be a tipográfia fejlődését a századforduló óta eltelt időszakban és vázolta fel a jövőjére vonatkozó elképzeléseit a fotográfia korában. A táblák saját szövegeiről és könyveiről készült fotók és számos korabeli reklámhordozó felhasználásával készültek, amiket a művész bauhausos évei alatt gyűjtött és archivált. A táblák ajándékozás útján még 1930-ban a Művészeti Könyvtár tulajdonába kerültek, de együtt azóta most először állítják ki őket, ráadásul kiegészítve az „új tipográfia” elveinek szellemében született plakátokkal és más nyomdai termékekkel, amiknek szerzői között Moholy-Nagy mellett olyan további neves mestereket találunk mint Willi Baumeister, A.M. Cassandre, Walter Dexel, Kurt Schwitters és Jan Tschichold.

Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 22. tábla, kollázs, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin

Az 1920-as években teret nyert „új tipográfia” a nyomdai termékek tervezésében sok évtizedes hagyományokkal szakított, és egyfelől a betűtípusok egységesítését, másfelől a jó olvashatóság, áttekinthetőség, „tisztaság” követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul a konstruktivista művészet törekvéseinek szellemében. Különlegességnek számít a kiállítás katalógusa is, ami valamennyi táblát reprodukálja, kiegészítve egy olyan „abécédáriummal”, ami a korra jellemző címszavakat kommentálja A-tól (Asymmetrie – Aszimmetria) Z-ig (Zukunfsvision – Jövőkép) neves szerzők értelmezésében.

Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 55. tábla, kollázs, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin, Herbert Bayer, VG Bild-Kunst, Bonn 2019

Borítókép: Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 22. tábla, kollázs, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin

A cikk 2019. 09.10-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.