Latest Posts

Majmokkal van tele a brit parlament alsóháza

Akár egy, a Brexit-huzavonába belefáradt brit polgár véleménye is lehetne ez, de akkor nem a művészeti hírek között volna. Mégis itt van, mivel a parlament padsorait Banksy töltötte meg csimpánzokkal. A festményt most elárverezik.

Devolved Parliament című festmény a maga közel négy és fél méteres hosszával és 2,8 méteres magasságával Banksy legnagyobb ismert vászonképe és tulajdonosa jó érzékkel dobja most piacra – nemcsak az inkognitóját mindmáig sikerrel őrző művész egyre nagyobb népszerűsége, hanem valóban a Brexit miatt is, hiszen a kép, alkotója szándékától függetlenül – legalábbis a Brexit-ügy vonatkozásában, ami tíz éve még nem volt napirenden – a brit törvényhozás tehetetlenségének szimbólumává vált. A monumentális olajkép a Sotheby’s október 3-i kortárs aukcióján kerül kalapács alá 1,5 -2 millió fontos becsértékkel, s amennyiben ebben az ársávban kel el, ez új életmű-rekordot jelentene. A dátum csaknem napra pontosan egybeesik annak a nevezetes tavalyi Sotheby’s-aukciónak az első évfordulójával, amin Banksy egyik, éppen leütött munkájában működésbe lépett egy általa beépített iratmegsemmisítő, ami félig ledarálta a képet, talán minden korábbinál nagyobb publicitást biztosítva alkotójának. A Devolved Parliament a Bristol Museums egy tíz évvel ezelőtti Banksy-kiállítására készült, majd ugyanott idén tavasszal ismét látható volt, s ekkor már egyértelműen a terméketlen parlamenti Brexit-vitákat juttatta nézői eszébe.

Banksy: Devolved Parliament, 2009, olaj, vászon, 276 x 446 cm, a Sotheby’s jóvoltából

Ezzel együtt némi túlzásnak tűnik a Sotheby’s egyik vezetőjének a képhez fűzött magyarázata, miszerint „mindegy, hogy ki melyik oldalon áll a Brexit-vitában, kétségtelen, hogy ennek a műnek nagyobb ma a relevanciája, mint korábban bármikor. Banksy napjaink égető problémáival néz szembe; a társadalom legbonyolultabb politikai szituációit sűrítette egyetlen képbe”. A tavalyi „ledarálós” csínyhez hasonlóktól tartókat az árverőház megnyugtatta, hogy a képet alaposan megvizsgálták és abban nem találtak semmilyen beépített szerkezetet. Híradásunkat frissítjük majd az árverés eredményével.

Ha már Banksynál tartunk, megemlítjük egy másik, néhány nappal ezelőtti árverési szereplését is. Egyik, ugyancsak monumentális méretű munkája a Bonhams londoni autóárverésén tűnt fel szeptember 14-én. S hogy miért ott, arra egyszerű a magyarázat: a graffiti, ami még 2000-ben, tehát jóval azt megelőzően született, hogy alkotóját szárnyára kapta volna a világhír, egy 17 tonnás Volvo kamion vezetőfülkéjét és egyik teljes oldalát díszíti. A kamion egy vándorcirkusz kellékeit szállította és a Banksy-képpel az oldalán még hosszú évekig járta Európa és Dél-Amerika országútjait. Időközben Banksy híressé vált, s a kamion tulajdonosai tudták, hogy érdemes vigyázniuk a járműre, amiért most 1-1,5 millió fontot reméltek. A cirkusz neve alapján Turbozone Truck-ra keresztelt kamionra azonban nem volt licit, igaz, az árverőház közlése szerint azóta már több érdeklődővel folytattak ígéretes tárgyalásokat.

A Turbozone Truck Banksy festményével. A Bonhams jóvoltából
  • Frissítés, szeptember 23.

Bár arról továbbra sincs hír, hogy a Devolved Parliamentben is iratmegsemmisítő gép lenne, egy-két furcsaság már napvilágra került a most kalapács alá kerülő festménnyel kapcsolatban. A legfontosabb az, hogy a kép legalább három ponton különbözik attól a változattól, ami tíz éve a Bristol Museums kiállításán szerepelt. E változások első ránézésre nem tűnnek jelentősnek: az előtérben lévő két csillár tíz éve még világított, most nem – bár ha nagyon akarjuk, ehhez lehet magyarázatot gyártani –; a bal oldalon az első sorban ülő majom fordítva tartja a kezében a banánt és némi eltérés látható a parlamenti padokat díszítő faragáson is. Az persze előfordul, hogy egy festő átdolgoz egy korábban már készként bemutatott művet, az viszont már különös, hogy erre a tényre ez esetben sem a Sotheby’s, sem a művész munkáihoz eredetigazolást kiadó cég nem hívta fel a figyelmet; az eltéréseket jó szemű gyűjtők vették észre. Kérdésre a Sotheby’s most elismerte a változásokat, de nem adott magyarázatot azok eddigi elhallgatására. Az árverés online katalógusát a napokban mindenesetre kiegészítették a napvilágra került információkkal. Időközben egyébként a festmény címe is megváltozott; 2009-ben még Question Time címmel állították ki.

Kíváncsian várjuk, ez volt-e az utolsó hír, amivel igyekeznek tovább fokozni az érdeklődést a „rekordgyanús” festmény iránt…

  • Frissítés, október 3.

A rekordgyanú beigazolódott, nem is akárhogyan. Az eddig a nagy kortárs sztárokkal népszerűségben igen, de áraival még nem versenyezni tudó Banksy ezúttal hatalmasat javított 1,9 millió dollárral még 2009-ben elért rekordján: a Devolved Parliament több mint tízperces licitcsata után 1,5-2 millió fontos becsértékével szemben 8,5 millió (jutalékkal együtt csaknem 9,9 millió) fontért kelt el. Ez a rendkívüli összeg is mutatja, hogy egy műalkotás árát kvalitásai mellett – esetenként helyett – mennyi tényező befolyásolja. Banksy az utóbbi hónapokban folyamatosan az érdeklődés középpontjában tudta tartani magát, legutóbb, néhány napja például pop up design shopjának megnyitásával. A kép köré sikerült ezúttal is rejtélyes, a szakmát és a gyűjtőket is foglalkoztató sztorit kreálni a mű átfestésével és bizonyára az is a művész malmára hajtotta a vizet, hogy a brexit-vita kapcsán a parlament ülésterme az a kép, ami a TV képernyőjén és az online felületeken hónapok óta a leggyakrabban jelenik meg a Nagy-Britanniáról szóló tudósításokban. A brexit-vita ráadásul a festményhez olyan szatirikus töltetet és értelmezési lehetőségeket ad, amire a művész 10 éve maga sem gondolhatott.

Szerző: Emőd Péter

A cikk 2019. 09.20-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Bud Spencer és Terence Hill filmplakátok kalapács alatt

AXIOART 16. Plakátaukció

Leonardo DiCaprio, Kate Winslet, Al Pacino, Diane Keaton, David Bowie, Liam Neeson, Ralph Fiennes, Belmondo, Bill Murray, Meryl Streep és Jeremy Irons, hogy csak a legnagyobb neveket említsük az árverésen szereplő poszterekről.

Az Axioart 83 filmes posztert felsorakoztató online plakátaukciója október 9-én este 8 órakor zárul. Az árverésen olyan kultfilmek posztereire licitálhatnak az érdeklődők, mint a TitanicAz oroszlánkirályA keresztapa III., Schindler listája, Szellemirtók, Indiana JonesAz ötödik pecsét és az Óz a csodák csodája.

Az áruházakban megvásárolható, egy kaptafára készülő poszterek helyett ismét világhírű filmek plakátjai kerülnek kalapács alá. Az alkoholtilalom idején játszódó Lucky Lady-ben Walker és Claire Mexikóban szeszcsempészhálózatot akarnak beindítani. A Golden Globe-ra jelölt alkotás női főszereplője Liza Minelli.

A Jöjjön el egy kávéra hozzánk olasz vígjátékhoz Bánki László készítette a grafikát. A film bohókás hangulatát visszaadó poszteren Bánki csak négy színt használt. A három csúnyácska, magányos vénlány arckifejezését bámulatosan rajzolta meg a grafikus. A történet szerint a nők álszent, szűzies viselkedésükkel és kacérkodással próbálják felcsalni magukhoz a férfit.

A Bud Spencer filmek szerelmesei igazi csemegékre bukkanhatnak és az alábbi posztereket vihetik haza: Sötét TorinoAranyeső YuccábanÉlet vagy halálAz ördög jobb és bal keze és a Kincs, ami nincs.

A magyar filmművészet kedvelői széles felhozatalból válogathatnak az online árverésen, többek között Bakos István 1976-ban bemutatott filmdrámájára, Az ötödik pecsét plakátjára is licitálhatnak.

A világhírű filmek plakátjai mellett a plakátok legendás tervezőiről se feledkezzünk meg! Árendás József három bravúros posztere is szerepel az árverésen. Az Egyszerű eset plakátján a fénykép sejtelmes hangulatát hangsúlyozza a feltűnő tipográfia és az élénk sárga háttér. Árendás sziporkázó ötletességéről tesz tanúbizonyságot az Út a végzet felé című lengyel film posztere. A harmadik Árendás által tervezett A papa mozija plakátján a grafikus az amerikai pop art-ot idézi meg.

Ha már legendás grafikusok, akkor mindenképpen említést érdemel Miklós Károly A francia hadnagy szeretője és Bánkli László Felfelé a lejtőn című filmhez készített posztere, előbbi 10 ezer utóbbi 12 ezer forintos kikiáltási ára kapott. 

Az aukció teljes katalógusa itt érhető el.

Árverési tudósítás | Arte Galéria és Aukciós Iroda 85. árverés

85. árverés: grafika, érem, festmény, kerámia, könyv – 2019. szeptember 21.

Az aukciósház olyan sztáralkotókkal indította az őszi aukciós szezont mint Gyarmathy Tihamér, Berény Róbert, Nádler István és Korniss Dezső. Az árverésen 209 tétel került kalapács alá és a műtárgyak közel 65%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 3 802 300 Ft volt, az árverés végén a tételek összértéke 5 312 200 Ft lett.

Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 34 ember regisztrált online licitek leadása céljából, több mint 1,2 millió forint értékű műalkotást és műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 14,1%-a került online licitálóhoz. Az árverés három legmagasabb áron aukcionált tétele közül kettőt is online licitálónál ütöttek le.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 2,2 millió Ft értékben, összesen 70 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 25%-a sikeres lett.

Érdekesség:

A katalógus tételei közül érdemes kiemelni Korniss Dezső 5 lapos szitáját, aminek a kikiáltási ára 75 ezer forint volt és az élénk licitharcot követően 200 ezer forintért egy online licitálóé lett.

Nádler István Diptichon II.A. 2008 grafikájának a kikiáltási ára 70 ezer Ft volt, végül 240 ezer forintnál ütötték le a tételt.

Élénk érdeklődés övezte Birkás István: Délutáni képét, ami 26 ezer forintos kikiáltási ár után 150 ezer forintért kelt el.

Íme, a három legmagasabb leütési ár:

1, Fajó János (1937 – 2018): Hullámok – 44 cm, bronz plasztika, 3/3 -s sorszámú
Kikiáltási ár:  130 000 Ft
Leütési ár: 500 000 Ft

2, Gyarmathy Tihamér (1925 – 2005): Cím nélkül, 1984, karton, olaj, 44,5 x 34,5 (Tőkei Ferencné hagyatékából)
Kikiáltási ár:  140 000 Ft
Leütési ár: 460 000 Ft

3, Fehér László (1953): Erdei történet, 1989, pasztell, 35 x 50
Kikiáltási ár:  160 000 Ft
Leütési ár: 280 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Gyors áremelkedés a női alkotók piacán

Mit mond a Mei Moses-index?

A globális képzőművészeti színtéren az utóbbi évek egyik legfontosabb fejleménye a nők munkáira fordított figyelem látványos erősödése. Ebben a folyamatban a múzeumoké a vezető szerep, melyek nemegyszer gyűjteményük egyes darabjainak értékesítésével teremtenek forrást a korábbi aránytalanságok enyhítését szolgáló új beszerzésekhez. A legjobb példával talán a jelenleg éppen Maurer Dóra szóló show-jának is helyet adó londoni Tate Modern jár az élen. Az elmúlt 12 hónapban Joan Jonas, Anni Albers, Dorothea Tanning és Natalja Goncsarova egyéni kiállításait rendezték meg, jövőre pedig Lynette Yiadom-BoakyePaula RegoMagdalena AbakanowiczMaria Bartuszová és Haegue Yang tárlatai következnek. Mindez a műgyűjtők vásárlói döntéseire is komoly hatással van. 

Az árverési statisztikák egyértelműen a nők iránti érdeklődés erősödéséről tanúskodnak. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a közkedvelt sztárok csúcsmunkái hiánycikké váltak a piacon, a gyűjtőknek újakat kell felfedezniük. Ezért most nagyon úgy tűnik, befektetési értelemben is jól jártak azok, akik már korábban bizalmat szavaztak a női alkotóknak. Érdekes elemzést hozott ugyanis nyilvánosságra a napokban a két egyetemi tanár által alapított, 2016-ban a Sotheby’s tulajdonába került Mei Moses. Az ő indexük az aukciós piacra visszakerülő műtárgyak korábbi és mostani eladási árát hasonlítja össze, jól nyomon követhetővé téve egyes művészek – vagy művészek különböző kritériumok alapján kiválasztott csoportjai, jelen esetben a nők – keresettségének alakulását. A cég ezúttal a 2012 és 2018 között az aukciós piacra visszakerült, azaz másodszor is felbukkant művek sorsának alakulását elemezte, külön-külön kiszámolva az árváltozás mértékét a közel 8 és fél ezer férfi alkotó több mint 55 ezer, illetve a csaknem 500 nőművész közel 2 és fél ezer alkotására. (Az aránytalanság nem véletlen: a piacot továbbra is a férfi alkotók dominálják, az Art Basel – UBS Global Art Market Report szerint 2018-ban a tételek 92, a forgalom 95 százaléka kapcsolható hozzájuk.) Az eredmény meglehetősen váratlannak bizonyult: míg a férfi alkotók esetében a művek átlagosan 8,3 százalékos áremelkedést értek el, addig a nők munkáiért 72,9 százalékkal fizettek többet, mint korábbi árverési szereplésükkor. A 2012-t megelőző fél évszázadban a férfi és a női alkotók által elért „hozamok” nagyjából azonos szinten voltak. A legdinamikusabb, 87,7 százalékos árfejlődést a nők piacának túlnyomó részét kitevő kortárs kategória hozta, de még a többi korszak 30,7 százalékos árnövekedése is jóval átlag feletti. A vizsgált időszakban megdőlt a nők globális árrekordja – ezt még 2014-ben állította fel Georgia O’Keeffe Jimson Weed/White Flower No. 1 című festményének 44,4 millió dolláros árával –, majd tavaly az élő nőművészek rekordja is, amely most a brit Jenny Saville Propped (Támaszkodva) című, 9,5 millió fontért elkelt művéhez kötődik. A legnagyobb összforgalmat a számos műfajban alkotó japán Yayoi Kusama érte el, akitől tavaly már 707 munkát vásároltak, több mint 100 millió dollárért. Kusama 2012-ben még csak a 87. volt a művészek eladási listáján, tavaly már a 22. Igen figyelemreméltó eredményeket értek el az amerikai absztrakt expresszionizmus női sztárjai, Joan Mitchell, Helen Frankenthaler és Lee Krasner – Mitchell és Krasner már a tízmillió dolláros küszöböt is átlépte. Bennük a megfigyelők az alig elérhetővé vált Jackson Pollockkal és Willem de Kooninggal szemben látnak vonzó gyűjtői-befektetői alternatívát, és ugyanez a helyzet a Henry Moore árnyékából „kiszabadított” brit Barbara Hepworth esetében is. 

Lee Krasner: The Eye is the First Circle,1960
olaj, vászon 
A Sotheby’s jóvoltából

Az árakban még mindig nagyon komoly fejlődési potenciál van – elég, ha O’Keeffe 44 millió dollárját szembeállítjuk, ha nem is Leonardo 450 milliójával, de Picasso Algíri nők című művének közel 180 milliójával, vagy Saville 9,5 millió fontját Jeff Koons, a jelenlegi legdrágább élő művész 91 millió dollárjával. A „felzárkózás” egyelőre idén is folytatódni látszik – ráadásul egy olyan piaci környezetben, ahol a globális aukciós forgalom az előző évhez képest közel 20 százalékot esett vissza. Kiemelkedő eredménynek számít például a Louise Bourgeois egyik pók-szobráért májusban New Yorkban kifizetett 32 millió dollár. A kortársak mellett valamelyest élénkül a XVIII–XIX. századi női alkotók piaca is: a francia Élisabeth Vigée-Lebrun például 7,1 millió dollárral, a svájci–osztrák Angelika Kauffmann 915 ezer dollárral ért el új rekordot. Persze a nőművészek között is vannak olyanok, akiknek a művei nem bizonyultak jó befektetésnek. A francia Marie Laurencin kissé szirupos festményei a nyolcvanas években rendkívüli keresettségnek örvendtek Japánban. A gazdasági válság idején ez a kereslet erősen visszaesett, amit az 1956-ban elhunyt művész piaca azóta sem tudott kiheverni.

Az idei legjobb árakat elért nők közül sokan olyan régiókból származnak – vagy ma is ott élnek –, melyekre egészen a közelmúltig jóval kevesebb figyelem irányult. Az etióp származású Julie Mehretu Black Ground című festménye például 5,6 millió dollárért kelt el, történetesen Hongkongban. A 104 éves, időskorában felfedezett kubai származású Carmen Herrera is 2,9 millió dolláros rekordárnál tart már, míg a mindössze 33 éves kínai Mi Qiaoming egyik új művéért Pekingben 1,7 millió dollárt adtak. 

Szerző: Emőd Péter