Latest Posts

Breaking news: ezentúl a világ legismertebb galériája képviseli Hantai Simont

Az ArtNews tegnap kürtölte világgá, hogy új névvel gazdagodott a világ első számúnak tekintett galériája, a Gagosian művészköre: a tekintélyes névsorba felkerült a magyar származású Hantai Simon is.

Larry Gagosian (74) 1980-ban Los Angelesben nyitotta meg első galériáját, New York-ban öt évvel később vetette meg a lábát, hogy aztán a következő évtizedekben a világ első számú kortárs galeristájává nője ki magát. Jelenleg három kontinens tíz városában már tizennyolc galériában mutatja be az általa – nem feltétlenül kizárólagos joggal – képviselt több mint kétszáz művész alkotásait, akik között a klasszikus modernek legnagyobb mesterei mellett olyan kortárs sztárokat találunk, mint Georg Baselitz, Damien Hirst, Jeff Koons, Anselm Kiefer, Ed Ruscha vagy Jeff Wall. Kiállításai sokszor vetekednek a legnagyobb múzeumokéval, melyek egyenrangú partnerként működnek együtt vele.

Hantai Simon. Fotó: Edouard Boubat, a Gagosian jóvoltából

 világ vezető galériái között nemcsak a legkeresettebb élő művészek képviseleti jogáért folyik kiélezett küzdelem, hanem a már lezárt életművű alkotók hagyatékának kezeléséért is. Gagosiannak most sikerült elnyernie a Hantai-hagyaték képviseletét; amiért vélhetően több más, Hantainak korábban kiállítást rendező neves galéria, így a New York-i Kasmin, a londoni és New York-i Timothy Taylor is versenyben volt. Az a tény, hogy Gagosian „ráhajtott” Hantaira, azt jelenti, hogy a veterán galerista még nagyon komoly potenciált lát a 27 éves korától Franciaországban élt és ott az absztrakt festészet jelentős mesterévé vált Hantaiban, hiszen a 4,4 millió eurós rekordár, amit Hantai egy 1960-as festménye három évvel ezelőtt ért el, messze nem számít még kiemelkedőnek az általa képviselt művészek között.

A Hantai Simon árrekordját tartó  M.A.4 (Mariale) című festmény (1960, olaj, vászon, 226 x 207 cm), a Sotheby’s jóvoltából

Az ArtNews írása megjegyzi, hogy Hantai nagy népszerűségnek örvend Franciaországban – amit 1982-ben a velencei biennálén is képviselt, s ahol legutóbb a párizsi Pompidou Központban volt nagyszabású retrospektív tárlata 2013-ban – a világ más részein azonban még nem érte el az ismertség és népszerűség hasonló fokát. A világ valamennyi jelentős műkereskedelmi központjában galériával jelenlévő Gagosian helyzeti előnyét kihasználva nyilván azon dolgozik majd, hogy ez a helyzet mihamarabb megváltozzon. Új művésze első szóló show-ját ezzel együtt „hazai pályán”, azaz Franciaországban, a Párizs elővárosában, Le Bourget-ben lévő galériájában rendezi meg október 13. és 2020. március 14. között. Az 1969-97 között készült fekete-fehér festményeket és nyomatokat felvonultató tárlaton több olyan alkotás is szerepel majd, amit a művész nagymonográfiáját is megjelentető és munkáit Budapesten is rendszeresen bemutató Kálmán Makláry Fine Arts kölcsönöz a tárlatra.  A párizsi bemutatóval párhuzamosan Makláry is nyit egy kiállítást a Falk Miksa utcában, ahol Hantai művei együtt szerepelnek majd az ugyancsak Franciaországból indulva világkarriert befutott Reigl Judit munkáival.

A cikk 2019. 09.11-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

8 fiatal kortárs művész alkotása kerül kalapács alá a Deák Palotában

TALES / ART / FASHION JÓTÉKONYSÁGI AUKCIÓ

Mesék, művészet, divat: három hívószó, mely több száz tehetséges hazai művészt szólított meg 2019 januárjától májusig. A Fashion Street, az ArtHungry művészeti portál és a Bartók Béla Boulevard közös szervezésében létrehozott Tales / Art / Fashion kortárs művészeti pályázat során négy művészeti ág (festészet, fotóművészet, grafika és szobrászat) alkotói pályázhattak műveik kiállítására a prominens Deák Palotában, valamint a FashionStreet Magazinban való publikálási lehetőségre. A pályázatsorozatot a kezdetektől egészen kimagasló érdeklődés övezte: közel ezer pályamű érkezett be az öt hónap során, melyekből a szakmai zsűri négy győztes és négy különdíjas alkotót választott ki minden művészeti ágból. 

A győztes és különdíjas művészek összesen 69 alkotásának izgalmas jótékonysági aukciójára szeptember 19-én, 18:00-tól kerül sor. Az aukciót a Csodalámpa Alapítvány nagykövete, a művészeti életből ismert Juhász Anna irodalmár vezeti. Az aukció teljes licitbevételét a Csodalámpa Alapítvány számára ajánlják fel, akik évente 260-280 életveszélyesen beteg gyermek kívánságait segítenek valóra váltani. 

Az árverésen Csorba-Simon István, Bereczki Kata, Darab Dénes, Rabóczky Judit, Szigligeti Balázs, Nagy Sára, Birinyi Tamás és Ámmer Gergő műveire licitálhatnak, a teljes anyagot itt tudják megtekinteni.

Ízelítő a katalógusból:

SZIGLIGETI BALÁZS: LILI | 2019 47cm x 60cm tecco pl285 lusture
CSORBA-SIMON ISTVÁN: CÍM NÉLKÜL (FRIDA) | 2019 70cm x 50cm tustoll, alkoholos filc, zseléstoll papíron
DARAB DÉNES: MERMAID | Budapest, 2016 66cm x 99cm 285 grammos fine art lustre papír
BERECZKI KATA: BOHÓC I. | 2017 60cm x 90cm akril, vászon
RABÓCZKY JUDIT: ÖNSZÜLŐGÓLEM | 2008 125cm x 120cm x 120cm hegesztett alumínium
NAGY SÁRA: ABLAK | 2012 50cm x 70cm akril, vászon
ÁMMER GERGŐ: ALTEREGO II. | 2015 42cm x 37cm x 30cm szerpentin

Kérjük, részvételi szándékát szeptember 18. 18 óráig jelezze a johanna.gobl@immobilia.hu címre. 

Csöndes szenzáció: berlini kiállítás Moholy-Nagy tipográfiai munkásságáról

A Bauhaus 100-as programözönben szinte eltűnt az a két hétig látogatható berlini kiállítás, ami a magyar szempontból rendkívül gazdag programú centenáriumi év egyik legfontosabb eseménye.

Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia,
(László Moholy-Nagy und die Neue Typografie
Rekonstruktion einer Ausstellung Berlin 1929)
Berlin, Kunstbibliothek, szeptember 15-ig

Berlini Állami Múzeumokhoz tartozó Kunstbibliothekban (Művészeti Könyvtár) augusztus 29-én nyílt meg és szeptember 15-ig látogatható a Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia. Egy 1929-es berlini kiállítás rekonstrukciója című tárlat, ami a legismertebb „bauhausos magyar” tevékenységének egy fontos és rendkívül innovatív területébe, a művész tipográfiai munkásságába enged bepillantást.

Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 12. tábla, fotó, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin

A tárlat, mint címéből is kiderül, egy pontosan 90 esztendővel korábban és ugyancsak Berlinben, egészen pontosan a Martin-Gropius-Bauban megrendezett Új tipográfia című kiállítás egyik termének rekonstrukciója, melyben Moholy-Nagy Merre tart a tipográfiai fejlődés? címmel 78 gazdagon illusztrált táblán mutatta be a tipográfia fejlődését a századforduló óta eltelt időszakban és vázolta fel a jövőjére vonatkozó elképzeléseit a fotográfia korában. A táblák saját szövegeiről és könyveiről készült fotók és számos korabeli reklámhordozó felhasználásával készültek, amiket a művész bauhausos évei alatt gyűjtött és archivált. A táblák ajándékozás útján még 1930-ban a Művészeti Könyvtár tulajdonába kerültek, de együtt azóta most először állítják ki őket, ráadásul kiegészítve az „új tipográfia” elveinek szellemében született plakátokkal és más nyomdai termékekkel, amiknek szerzői között Moholy-Nagy mellett olyan további neves mestereket találunk mint Willi Baumeister, A.M. Cassandre, Walter Dexel, Kurt Schwitters és Jan Tschichold.

Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 22. tábla, kollázs, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin

Az 1920-as években teret nyert „új tipográfia” a nyomdai termékek tervezésében sok évtizedes hagyományokkal szakított, és egyfelől a betűtípusok egységesítését, másfelől a jó olvashatóság, áttekinthetőség, „tisztaság” követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul a konstruktivista művészet törekvéseinek szellemében. Különlegességnek számít a kiállítás katalógusa is, ami valamennyi táblát reprodukálja, kiegészítve egy olyan „abécédáriummal”, ami a korra jellemző címszavakat kommentálja A-tól (Asymmetrie – Aszimmetria) Z-ig (Zukunfsvision – Jövőkép) neves szerzők értelmezésében.

Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 55. tábla, kollázs, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin, Herbert Bayer, VG Bild-Kunst, Bonn 2019

Borítókép: Moholy-Nagy László: Merre tart a tipográfiai fejlődés? 22. tábla, kollázs, 1929, © Kunstbibliothek, Staatliche Museen zu Berlin

A cikk 2019. 09.10-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Egy 6000 forintos bor is elkelhet 800 ezer forintért– interjú Bősze Ádámmal

Szeptember 12-én 20. alkalommal fog össze a Budapest Borfesztivál, a borász szakma és a Máltai Szeretetszolgálat, hogy bebizonyítsák közös feladatunk a rászorulók segítése. Míg 2018-ban a Jótékonysági Borárverésen befolyó összeget a súlyos fogyatékossággal élők gödi otthonának felújítására fordították, addig 2019-ben a tiszaburai varrodának gyűjtenek. A Jótékonysági Borárverést ismét a Bősze Ádám és a dr. Antal Gábor páros vezeti majd. A tavalyi tapasztalatokról, jótékonysági árverésekről és borokról beszélgettünk Bősze Ádámmal. 

A Jótékonysági Borárverés történetében a tavalyi volt az első alkalom, amikor dr. Antal Gábor oldalán te voltál a másik aukcióvezető. Neked milyen élmény volt egy jótékonysági aukciót vezetni?

B.Á: Árverést vezettem már korábban, viszont a tavalyi volt az első jótékonysági árverésem. Nekem a legfontosabb élmény az aukció után jött, amikor hazamentem. Az összesített bevétel kihirdetése után sokan odajöttek azzal, hogy mennyire jó volt az aukció és mennyivel több pénz jött össze, mint 2017-ben. De én ott helyben még nem raktam össze, hogy a végösszeg alakulását tényleg befolyásolhatta az, hogy milyen hangulatot sikerült teremtenünk Gáborral. Az aukció előtt a Máltai Szeretetszolgálat bemutatta a gödi intézményben uralkodó áldatlan állapotokat és elmesélték mire szeretnék fordítani a támogatást. Amikor hazamentem nagyon jóleső érzés volt, hogy valami olyasmiben vettem részt, aminek nagyon konkrét haszna volt.

Forrás: Budapest Borfesztivál

A párosotok szerintem is nagyon jól működött. Kellő humorral és dinamikával vezettétek az aukciót és meghoztátok az emberek kedvét a licitáláshoz. Nem véletlenül zárult az árverés 7,7 millió forintos rekordösszegű bevétellel. Volt, hogy direkt felsrófoltátok az árakat?

B.Á: Míg azokon az antikváriumi árveréseken, amiket én vezetek vagy beszéljünk csak a saját aukcióimról, nincs pofám az embereket rábeszélni arra, hogy még egyet licitáljanak, mert tudom azt, hogy az adott tétel mennyit ér. Addig a jótékonysági árverésnél nem a tétel valódi értéke határozza meg a gyors licitemelkedést. Akár egy 6000 forintos bor is elkelhet 800 ezer forintért, mert nem a palack bort árazza be ilyenkor a közönség, hanem azt, hogy mennyit akar adakozni. A jótékonysági aukción jó volt játszani a közönséggel, rábeszélni őket egy-két licitre, mert nemes volt a cél.

Az AXIOART Live szolgáltatásának köszönhetően online licitekkel is lehet támogatni a nemes ügyet. Tavaly mennyire nehezítette meg az aukcióvezetést, hogy a teremlicitek mellett az online licitekre is figyelnetek kellett?

B.Á: Azt gondolom a 21. században élünk és főleg egy ilyen jótékonysági árverésnél minden lehetőséget meg kell ragadni. Ha az embereknek arra van igényük, hogy postagalambbal szeretnének licitálni egy árverésen, akkor postagalambot kellene biztosítanunk nekik. Ha az online felület az, ami a legkönnyebben elérhető és az emberek készek arra, hogy ott licitáljanak is, akkor bűn lenne nem kihasználni, főleg abban az esetben, ha jótékony célról van szó. 

Szerinted hazánkban van jövője a boraukcióknak?

Szerintem Magyarországon a borárverésekre még nem igazán érett meg a társadalom. Annyira vékony az a réteg, amelyiknek pénze is van és a finomságot is érzi, hogy arra nehéz építeni. Látom, hogy emberek százmilliókba kerülő házakban laknak, vagy hogy az autókultúra, amennyiben ezt kultúrának lehet nevezni, virágzik; tényleg elképesztő autókat lehet látni Magyarországon. Erre sokan szívesen költenek, mert nagyjából erre van igényük, persze tisztelet a kivételnek. Jelenleg úgy látom, hogy ez a “tisztelet-a-kivételnek” réteg még nem olyan erős, hogy teszem azt 2-3 cég azért versenyezzen, hogy borárveréseket tarthasson. Bár az is lehet, hogy csak én vagyok túl szkeptikus.

Milyen a kapcsolatod a borral? 

B.Á: Nagyon szeretem a bort, de nem vagyok szakértő, aki tudja, hogy milyen évjáratot igyon. Egyetlen bort szeretek igazán és az a kadarka. A kadarkából szerinem már megismerem mi az ami jó. Nagyon szívesen fejlődnék ebben, de azért nem minden fajtában. A nagyon testes vörösborokat nehezen iszom meg, de az olyan könnyű borokat, mint a pinot noir vagy a kadarka nagyon szeretem. 

A Jótékonysági Borárverést élőben közvetíti az AXIOART, licitáljon online, kényelmesen a fotelből az AXIOART LIVE szolgáltatása segítségével!
Az árverésre itt lehet jelentkezni.