Latest Posts

Példátlanságában is példaszerű | Restitúció és a tulajdonjog védelme

Az EU jogalkotása lassan működik és nehézkes. Vannak országok, amelyek a közös szabályoknak fittyet is hánynak – hazánk és Lengyelország gyakorlata a legismertebb számunkra.

Talán mégis van valami, ami az európai örökség elhanyagolhatatlan részét képezi, és minden fontos alapdokumentumban szerepel: a tulajdonjog védelme. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt 1. számú jegyzőkönyv 1. cikke a legismertebb és legtöbbször alkalmazott jogszabály. Ez a védelem azonban – s erre Juhász Sándor írása (Műértő, 2020. március) is rámutat – nem érvényesül maradéktalanul.

Nálunk különösen nem, ha az állam által egykor ellopott és a mai napig tulajdonaként (?) kezelt műtárgyakról van szó. A magyar jog és a magyar bíróságok jogalkalmazása (lásd: Herzog-ügy) nemhogy megkönnyítené a restitúciót, de kifejezetten megnehezíti.

Az EU már 20 éve felfigyelt erre, de ennyi idő is kevés volt arra, hogy kiizzadjon magából egy olyan rendeletet, amely minden tagállamban egységes módon alkalmazandó. Az ilyen jogszabály értelmezését a Kúria végezné el, amelynek ítéletei valamennyi tagország bírósága számára kötelezőek.

Jelenleg azonban nem ez a helyzet, hanem – a mindenkor nyitva álló bírósági út mellett – aközgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet torturális-statáriális közigazgatási szabályai adottak az állammal „ujjat húzók” számára. Az állampolgárságtól való megfosztás „lenyomozása” és egyéb, meglehetősen intim tények tekintetében hasonlóak ahhoz, amiként a nemi erőszak áldozatait meghallgatják a nyomozók a „körülményekről”. Még annak a kérelmezőnek is hátrányos az új szabály, aki véletlenül – a szükséges és végsőnek számító miniszteri döntés alapján – visszakapja az adott műtárgyat, a visszaadás ténye és a birtoklása ugyanis nem eredményezi a tulajdonjogi igény eldöntését.

Mindenféle jogi rafinéria nélkül is bárki kérdezheti: ha elismerték az igényét, és vissza is adták a műtárgyat, vajon akkor és annak ellenére az állam fenntarthatja magának a tulajdonjogot? Mert a jogszabály szerint az nem száll át az átadással a birtokosra, a műtárgy bármikor visszavehető! A jóhiszemű és engedélyezett birtokost akármikor megszabadíthatják a részére átadott műtárgytól. A Pákh Imre Munkácsy-képeivel kapcsolatos processzus, a védetté nyilvánítás a visszaadás része: azt azonnal kezdeményezhetik. S mindennek tetejébe, ha a szerencsés halandó kedvező választ kap, még akkor is elveszíthet mindent: „A miniszteri döntéssel visszaadott vagyontárgy átvételére az igénylő a visszaadásról szóló miniszteri döntés kézbesítésétől számított 6 hónapos – jogvesztő – határidőn belül jogosult.”

Az egészet lássuk egyben: valamikor államilag elloptak valamit a tulajdonostól, de annak (vissza)igénylésekor a valódi tulajdonos (vagy örököse) a közigazgatási eljárásban nem tulajdont kap, hanem egyszerűen birtokot azzal, hogy rögvest megindul a műtárgy védetté nyilvánítása, amellyel egy időben az ideiglenes védettség őrizete alá kerül. Ha pedig nem veszi át a tárgyat, akkor még a birtoklásra sem válik jogosulttá soha többé.

A rendelet világossá teszi, hogy a magyar állam nem törekszik a nyilvánosság elé vinni, hanem zárt körben akarja intézni az ilyen kellemetlen (lopás, rablás, emberélet árán szerzett tulajdon) eseteket. Ez az, ami miatt jogosan háborodik fel Juhász Sándor, amikor a bennfentes „ügykezelés” általa ismert szervezeti rendszerét taglalja.

Azt azonban nem veti fel, hogy az egész rendszer – amelyet belülről kívánna megreformálni, ezt kifejezetten művészettörténészi-szakmai feladatnak gondolva – mennyire tartozik ránk, a közösség nem művészettörténész tagjaira? És ha van közünk hozzá, akkor az általa leírt – példátlanságában is példaszerű – titkolódzás a szakemberek szerint hogyan egyeztethető össze az ICOM Múzeumok Etikai kódexével – különösen a 6. pont szabályaival –, illetve mindezek együtt a megszorító kormányrendelettel?

Azért a lassú EU is mozgolódik, az Egyesült Államok példáját követve, és emiatt szerény optimizmussal tekinthetünk a jövőbe. Az Európai Parlament a fegyveres konfliktusokban és háborúkban zsákmányolt műkincsekkel és kulturális javakkal kapcsolatos, határon átnyúló visszaszolgáltatási kérelmekről szóló, 2019. január 17-i – a cikkben nem említett – állásfoglalása „felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg a tulajdonjog vagy jogcím megállapításának módjára vonatkozó közös alapelveket, illetve az elévülési szabályokat, a bizonyítási küszöböt és a zsákmányolás, valamint a műkincs fogalmát, figyelembe véve a vonatkozó hatályos szabályokat a tagállamokban”. A pár évtizednyi átmeneti időt meg ki lehet várni…

Szerző: Gyárfás Péter

Pintér Aukció a Vaszary Galériában

A Pintér Aukciósház 297 tételt felvonultató nyári aukcióján festmények, grafikák, szobrok és műtárgyak kerülnek kalapács alá. Az árverés hívószavai idén is a Balaton, a nyár és a szerelem lesznek, mely témák a szokott módon klasszikus, modern és kortárs műalkotásokon köszönnek vissza.

A balatonfüredi Vaszary Galériában megrendezett eseményen olyan neves művészek alkotásaira licitálhatnak az érdeklődők, mint Bálint Endre, Bukta Imre, Egry József, Fehér László, Iványi Grünwald Béla és Rippl-Rónai József.

Az aukció legdrágább tétele Egry József Badacsonyt ábrázoló hangulatos alkotása. Az olajpasztell kép 25 millió forintos kikiáltási árral várja a licitálni vágyókat.

Az aukció tételei közül érdemes kiemelni még ifj. Czene Béla portréját és Bukta Imre Tájkép locsolókannával című olajképét, előbbi 660 ezer utóbbi 1,8 millió forintos kikiáltási árat kapott. 

A kortárs anyagban Konok Tamás, Nádler István, Kádár György és Pauer Gyula művei mellett olyan tehetséges, fiatal művészek alkotásai kerülnek kalapács alá, mint Radák Eszter, Romvári Márton, Zászkalicky Ágnes és Asztalos Zsolt.

A gazdag festményanyag mellett Zsolnay kerámiák, egy Schütz Cili kiöntő és egy dísztál várja az érdeklődőket.

Az aukció teljes anyaga itt érhető el.

Az Axioart Live szolgáltatásnak köszönhetően ezt az aukciót online is követheti. Figyelem! A jelentkezéseket 24 órával az aukció kezdete előtt lezárjuk!

Kiárusítás! Bihar Antikvárium

Kedves Könyvgyűjtő  Barátaink!

Ebben az évben a Bihar Antikvárium nem tartja meg szokásos novemberi könyvárverését. Ennek oka, hogy a tulajdonosok nyugdíjba vonulása miatt a boltot bezárjuk. Az év során félretett aukciós tételekre (40-50 cím) ezúton hívjuk fel az Önök figyelmét. A lista a kikiáltási árakat tartalmazza és mi ezen az áron kívánjuk értékesíteni a könyveket.

Kérjük, hogy a bolt telefonszámán vagy email-címén érdeklődjenek a tételekről.

A bolt készletét szeptembertől nagy engedménnyel kiárusítjuk!

Megköszönve sokéves figyelmüket, érdeklődésüket búcsúznak a tulajdonosok:

Rácz Antalné Éva
Horváth Ferencné Erzsi

Telefon: 06 52 314-780
email-cím: biharantikvarium@gmail.com

  1. Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás.  Karczag,1927  2.000,-
  2. Bárdos Artur: A színházi műhely titkai Bp.1943.      3.000,-
  3. Csengery Antal: Történetírók és a történetírás.Bp. 1888. 3.400,-
  4. Csokonai Vitéz Mihály: A lélek halhatatlansága. Debrecen, 1940. 1.800,-
  5. Déri Gyula: A Balaton. Bp. 1911. 2.000,-
  6. Dóry Béla: Első a föld! Bp. 1941. 3.000,-
  7. Deák Ferencz emlékezete. Ünnepélyes közülés. Bp. 1877. 2.000,-
  8. Kultsár István: Hasznos Múlatságok 1818. Első fél esztendő Pest. 11.000,-
  9. Erdélyi Szemle. Márki Sándor emlékének. 1927. 1.500,-
  10. Hazánk. Időszaki folyóirat. 2. évf. Pest, 1860. 11.000,-
  11. Hadtörténelmi közlemények. 1939. 3.000,-
  12. Gerő Ödön: Budapest. 1909. 1.600,-
  13. Gulyás Pál: A népkönyvtárak szervezése, fentartása…Bp. 1913. 2.200,-
  14. Hekler Antal:A budapesti  Pázmány Egyetem sorskérdései.Bp.1931. 2.200,-
  15. Ítéljetek!  Zsidó sorskérdések..Bp. 1939. 3.000,-
  16. Jólesz Károly: A habiri-kérdés.  Bp. 1937. 1.000,-
  17. Jeszenszky: A Debreczeni Tisza István Tud. Egy. Orvosi kara.Bp.1924. 3.400,-
  18. Jeszenszky: The Medical Faculty of the Royal Hungarian…Bp.1924. 3.200,-
  19. Jeszenszky:Die Medizinische Fakultät der Königl.Ung. Bp.1924. 3.200,-
  20. Kaposi-Maácz:Magyar népi táncok,táncos népszokások.Ded.Bp.1958. 2.600,-
  21. Karácsony Sándor:Komáromi János. Bp. 1941. 2.200,-
  22. Lenhossék: Az emberi vese visszér-rendszere.  Bp. 1875. 2.000,-
  23. Málnási Erzsébet:Nagy Lajos lengyel királysága. Nyíregyháza. 1943. 2.000,-
  24. Mátyás Flórián: A magyar nyelv finnítési törekvések…Pécs. 1857. 5.000,-
  25. Novák József:A várjobbágyság intézménye. Debrecen, 1940. 2.200,-
  26. Posch Jenő:Az idő elmélete 1-2.  Bp.1896. 8.500,-
  27. Rábel László: Hivatalos nyelvünk a közhivatalok…Sopron, 1914. 3.000,-
  28. Sőregi János: A Debr.Déri Múzeum Évkönyve 1941. 3.000,-
  29. Spencer: A katonai és iparos társ. szociológiája. Bp. 1919. 2.000,-
  30. Szemere Miklós: A fenséges uralkodóház figyelmébe. Bp. 1903. 3.000,-
  31. Szemere Miklós: Homestead Az ifjúság nevelése… Bp. 1902. 1.600,-
  32. Szemere Miklós külpolitikai nyilatkozatai 1903-1918. Bp. 1918. 3.000,-
  33. Szép Ernő: Magyar drámák a bécsi színpadokon. Bp. 1930. 1.600,-
  34. Széchenyi napjai. Szerk. Csery-Clauser. Bp.1942. 2.000,-
  35. Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Debrecen, 1984. 2.000,-
  36. Szabó Ervin: A szocializmus- Szindikalizmus és szoc.dem.  Bp. 1919. 2.000,-
  37. Szabó: Emerson gondolatvilága. Miskolc. 1938. 2.000,-
  38. Takács Béla: Gyöngyhímzéses debreceni díszkötések. Debr.1984. 2.200,-
  39. Takács Marianna:Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp.1970. 3.000,-
  40. Újszászy: A tárgy problémája Rickert ismeretelm.Sárospatak.1932. 1600,-
  41. Yerhovay: Liberalizmus és conservatizmus. Bp. 1875. 11.000,-
  42. Torma: Adalék Észak-Nyugoti Dacia föld-és helyiratához. Bp. 1863. 3.000,-
  43. Thanhoffer:Adatok a szem porczhártyája szöve- és.. Bp.1875. 3.000,-
  44. Wladár:A nagyszentmiklósi kincslelet feliratainak megf. Bp. 1921. 1.600,-
  45. Wellmann: Általános állattenyésztéstan.  Bp. 1921. 6.500,-
  46. Woyciechowsky: Sipos Pál élete és matematikai munk.  Bp. 1932. 2.000,-
  47. Vikár Béla: Kalevalai tanulmányok vonatk.a magyar ősvall.Bp. 1901. 1.200,-

Főszerepben a papír alapú művészet

A hazai műkereskedelmi piac új szereplője a Showroom – Works on Paper a háta mögött tudhat három sikeres online árverést. Cikkünkben bemutatjuk az archív árverések legizgalmasabb pillanatait, illetve Schindler András, a galéria alapítója mesél nekünk a Showroomról és a nyári tervekről.

Vasarely, Viktor: Hódolat a mozgásnak 1988

Júniusban a Showroom árverésein képeslapokra, számolócédulákra és grafikákra licitálhattak a gyűjtők. A 70-100 tételt felvonultató aukciók meglepő elkelési aránnyal értek véget: a számolócédulák 80,19 százaléka, a képeslapok 38,66 százaléka és a grafikák 39,53 százaléka talált új gazdát.

A 800 forintos kikiáltási árat kapó számolócédulák között olyan grafikusok alkotásaira licitálhattak az érdeklődők mint Faragó Géza, Földes Imre és Vészi Margit. Az árverés legdrágábban eladott tétele a Faragó Géza által tervezett Bika sör litográfia volt. A számolócédulát 30 ezer forintért aukcionálták.

A grafikai aukció tételei közül érdemes kiemelni Gross-Bettelheim Jolán Hátország című litográfiáját és Maurer Dóra Burjánzás című fametszetét, előbbi 240 ezer forintért, utóbbi 110 ezer forintért cserélt gazdát.

Gross-Bettelheim Jolán: Hátország (Home front) 1940-s évek eleje
Maurer Dóra: Burjánzás

Interjú Schindler Andrással

Hogyan fogalmazódott meg benned a Showroom – Works on paper ötlete? Mi a galériátok fő profilja?

Sz. K.: A Showroom, nem csak egy árverezőház, restaurálással és keretezéssel is foglalkozom. Mivel az évek folyamán sok gyűjtővel kerültem kapcsolatba, egy idő után adta magát a kereskedelem felvétele a palettára. A magyar műkereskedelem sokáig – méltatlanul – lenézett területe a papír alapú művészet volt. Ezt az űrt próbálja a galéria betölteni. Az első két év kiállítások szervezésével telt: Kassák, Nádler, Fajó stb., ezek sikeres üzleti próbálkozásnak bizonyultak. 

Milyen típusú aukciókkal készültők nyárra?

Sz. K.: A nyár folyamán még három árveréssel jelentkezünk. Ezek lesznek a témák: kulinária, grafika és egy újabb számolócédula.


A Showroom 4. aukcióján Gasztronómia – Vendéglátás története témában licitálhatnak az érdeklődők. Az online aukció július 19-én (vasárnap) este 7 órakor zárul.

Ízelítő a katalógusból:

Bakay János Curia vendégfogadó borkönyve. 1837
Ék Sándor: Kiskunhalasi piac. 1950-es évek, eredeti ezüstnagyitás fotógráfia