Latest Posts

Százötven millióért kelt el Tihanyi Lajos csendélete a Kieselbach Galéria árverésén

Százötven millió forintért, az árverés legdrágább tételeként kelt el Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című képe a Kieselbach Galéria 65. aukcióján. Tihanyi 1909-ben készült képe 100 millió forintos kikiáltási árról indult. Az egyik legfontosabb magyar fauve csendélet egykor Török István újlipótvárosi gyűjteményét gazdagította.

A 232 tételt felvonultató árverésen Mednyánszky László Hadifoglyok karácsonya című festménye 85 millió forintot ért el, az 1915 körül készült olajkép kikiáltási ára 65 millió forint volt. Nem sokkal mögötte maradt el 80 millió forintos leütési árral Ferenczy Károly 1900-ban festett, impresszionista hangulatú tájképe, A nagybányai Kereszt-hegy, amelyre 65 millió forinttól indult a licitálás. 

Vaszary János San Remó-i virágkosár című olajfestményét 60 millió forintért ütötték le az 50 millióról indult licit végén. Jól szerepelt az árverésen Aba-Novák Vilmos Szolnoki Lacikonyha című képe, amely 24 millió forintról indulva 40 millió forint leütési árat ért el, és ugyanennyiért zárták a licitet Egry József Szivárvány a Balaton felett című tájképénél, amelynek kikiáltási ára 34 millió forint volt. Kicsivel magasabb áron, 42 millió forintért árverezték el Barcsay Jenő Csendélet almákkal című képét, amelyre 24 millió forinttól lehetett licitálni. 

Tízmillió forinttal haladta meg kikiáltási árát Boromisza Tibor Tavaszi virágzás című nagybányai tájképe, amely 28 millióért kel el. Ugyancsak 28 millióig kúszott fel Bernáth Aurél Walchensee című olajképe is. 

Az árverés licitcsatákat is hozott: Vaszary János Dunakorzó című színezett litográfiája 440 ezer forintos kikiáltási árról indulva 1,4 millió forintig jutott. Munkácsy Mihály Férfi portré kigombolt mellényben című papírrajzáért 300 ezer forintnál kezdődött a licit és 1,3 millió forintnál zárult, Szőnyi István Dunakanyar című tájképe pedig 3 millió forintos kikiáltási árról jutott el 7 millióig. A tavaly elhunyt Konok Tamás két műve (Unafatum és Cím nélkül) 4,2 millió forintért kelt el, együttes kikiáltási áruk 1,5 millió forint volt. 

A galéria Magyarországon először árverezett el digitális műalkotást, azaz NFT technológiával a blokkláncon védett képet. Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg.

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

„Tükör, görbe-tükör a világunkról” | Te is elvesztél ebben a digitalizált világban?

Mottó:

“….Sajnálom a felnőtteket! A legtöbbjük elfelejtette, milyen volt gyermekként örülni! Nem volt fontos a gazdagság, a hatalom, a külsőségek, csak azt éreztük őszintének és jónak, ha valaki szeretettel közeledett felénk és felismerte, hogy a rajzunk egy óriáskígyót ábrázol, aki egészben lenyelt egy elefántot.”   (Idézet a Kis Hercegből)

Amíg egy gyűjtő él és aktív, addig folyamatosan figyeli az új irányokat, együtt él és lélegzik a képzőművész társadalommal, figyeli, hogyan képződnek le a művekben az egyre gyorsuló világunk mindennapjai. Ez velünk sincs másképp.

Mindig is a mindennapok lenyomatát kerestük az egyes korok, stílusok műveiben. A hétköznapok világának, az utca jeleit, a spontán rétegződések, az ismeretlenségben megbúvó emberek időbeli és térbeli nyomhagyása távol az elit világától. A téma az utcán hever, ha közhelyeket idézünk.

Ennek a világnak az ábrázolására kiváló eszköz a fanyar humor, a kritikus irónia, melyben időnként cinizmus is vegyülhet. A tükör – görbe tükör, mely sajátosságaival szembesít minket korunk színével és fonákjával.

Az irodalomban Karinthy Frigyes: Görbe Tükör című könyve ennek az életábrázolásnak az alapműve.

Karinthy egész irodalmunkban a leghíresebb humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. Egy izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, aki nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját.  Ezt a humort kerestük és találtuk meg számos kortárs képzőművész alkotásában. A tükröt és a görbe tükröt, mely a vizualitás eszközeivel tár elénk reális képet és kritikát a mindennapjainkról, társadalmunkról.

A képzőművészet nemzetközi színpadán is számos kiállítás született az elmúlt években a „görbe tükör” jegyében. Ezek közül kiemelnénk a tekintélyes londoni Saatchi Galéria 2018-as kiállítását, mely virtuális nagyítót tárt elénk, amikor 170 kortárs alkotáson keresztül mutatatta be a világot, amiben élünk.  A Fekete Tükör, vagyis a művészet, mint társadalmi szatíra, tökéletes cím volt, amely összegyűjtötte az utolsó 20 év művészeit, akik mintegy tükröt mutattak a társadalmunknak. Sok alkotás játékosan közelített az aggodalmainkhoz, a történelemhez, vagy éppen politikai helyzetekhez.

A tükör-görbe tükör jegyében született alkotások általában két fő irányvonalat mutatnak: a társadalmat, amelyet a pénz, a bankok, az adósságok, a hitelek, a nélkülözés irányítanak, másrészt pedig az embert, aki nem találja a helyét ebben a mai kor által megásott világban. 

A kiállításon szereplő művészek – Hecker Péter, drMáriás és Weiler Péter – bizonyára gyakran elmélkednek magukban a politika természetéről, a hatalmi pozíciók társadalomalakító szerepéről, ideológiák gyakorlati abszurditásáról.  Kritikai realista eszközeik az oroszlán bajuszának húzogatására is alkalmas egy-két kinyilatkoztatásra, de az aktuálpolitikában sosem foglalnak állást. Persze a közéleti események gyakran inspirálóan hatnak rájuk, de inkább a visszakérdezést, a problémás részek megvilágítását érzik feladatuknak, sem mint a véleményük harsány hangoztatását…

Hecker Péter nem is mondhatott volna el csendesebben véleményt egy kiállítás csendes terébe becsörgő és hangos örömmel fogadott mobil telefonhívásról, mint ahogy azt a „Halló… nem zavarsz! Picasso kiállításon vagyok” című alkotásával tette. 

Az élet minden pillanatára érvényes „Légy jelen!” szabályt a láthatatlan digitális lasszók ezen a fantasztikus kiállításon – is – szétzúzzák. A művek által nyújtott élmény szinte csak az azonnali közösségi megosztásra korlátozódik. Nincs elmélyülés, lehetetlen az alkotások által nyújtott élményt beszippantani. A művész kiváló kompozícióba foglalja a dinamikus jelenetet, ahol a kiállítás művei már-már csak díszletül szolgálnak a távoli kapcsolatokkal vezérelt látogatók számára. Hecker ezzel az alkotásával az emberre fókuszál, aki maga is kirekesztetten téblábol ebben a kapcsolataiban és értékrendjében felbolydult világban. 

drMáriás, a „Kufárok kiűzetése” című festményével bibliai történetbe helyezi a nem is oly távoli múlt történelmének szereplőit – Marxot, Lenint és Sztálint. 

Marxnak, az őskufárnak az asztaláról veri le és szórja szét a tőkét a két, őt követő újabbkori kufár. Háttérben a galambok felrebbenek, a színük ugyan fehér – de a béke ígérete csak álszent csalárdság marad. Ez a mű azt a társadalmat szimbolizálja, amelyet minden álszent politikai ígéret ellenére a pénz irányít, mely végül gyakran széles néprétegek nélkülözésébe torkollik.

Weiler Péter kompozíciója festői, békés környezetbe helyezi a nyugalomra, pihenésre vágyó, már-már paranoiásan rettegő vezért – Kádár Jánost.

Emberünk kétségbe esetten kapaszkodik egy bójába a balatonaligai pártüdülő védett vízében, a feje felett harci repülő süvít bele rémisztően a csendbe és dúlja szét a gyönyörű horizont harmóniáját. A vízből tankcsapdák keresztjei merednek ki. Vajon hamarosan a tankok is megjelennek? Vagy fellázadt emberek gázolnak be a vízbe, hogy revánsot vegyenek 1956-ért? A védett, de mégis a félelem csapdájában vergődő vezető magányosságát fejezi ki a kép. Hasonlóan, mint a Tanú című film Bástya elvtársának uszodai képsorai.  Számos kérdés nyitva marad, de a rettegés iróniával ábrázolva átsüt a képen.

A három kiállító művész egy –egy olyan alkotását emeltük ki, mely  kiválóan állít tükröt – görbe tükröt korunk jellemző helyzeteire. Nem adnak megoldást, nem formálnak véleményt, csak kérdeznek – tükröt tartanak elénk. 

Tényleg így akarunk-e élni?!

Beszéltünk valakivel, aki azt mondta, ő gyakorlatilag egyáltalán nem használja az internetet és boldog emiatt. Nincs fent a közösségi oldalakon, nem tudja, mi fán terem a chat vagy a skype, szeret telefonon vagy egy kávézóban lecsüccsenve beszélgetni és még mindig küldözget képeslapokat karácsonykor, sőt, néha levelet is ír a távolabb élő barátainak. A végén annyit mondott: ő így boldog. A lényeg az, „így” nélkül, hogy: ő ……… boldog. Reméljük, ha megnézik a kiállítást, egy kicsit elgondolkoznak – mitől is lehetünk igazán boldog emberek….

Fogadják szeretettel a kiállításunkat!

Skonda Mária és Völgyi Miklós


Skonda Mária és Völgyi Miklós, mindketten mérnök-közgazdászok vagyunk, több mint harminc éve kezdtük el képzőművészeti gyűjteményünk építését. A kezdeti időszak útkeresése után az érdeklődés fókusza egyre inkább a hazai kortárs képzőművészek alkotásaira irányult. Vadásztunk, felhalmoztunk, kiállításokat rendeztünk, a gyűjtemény törzsanyagát művészeti albumokban közkinccsé tettük.

Árverési tudósítás | Bodó Galéria és Aukciósház 4. Tavaszi aukció

Június 7-én és 8-án tartotta a Bodó Galéria és Aukciósház 4. Tavaszi aukcióját. A kétnapos esemény első napján festményekre és kortárs szobrokra, a második napon pedig műtárgyakra licitálhattak a gyűjtők. A galéria árverését több online közvetítő oldalon követhették az érdeklődők, illetve telefonon és vételi megbízás adásával is érvényesíthették licitjüket.

4. Tavaszi aukció | 1. nap | Festmények és kortárs szobrok

Az árverésen 172 tétel került kalapács alá és az alkotások 55 %-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke közel 91 millió forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 81,39 millió forint lett.

Az első napon az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 89 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen a sikeres online licitek összértéke közel 7 millió forint volt. 
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 3,5 millió forint értékben, összesen 6 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az Axioart oldalán leadott vételi megbízások 33%-a lett sikeres.

Érdekességek:

Élénk érdeklődés övezte Mednyánszky László Téli táj című alkotást. Mednyánkszky téli égboltjai megfestésekor előszeretettel használta az okkersárga színt. A befagyott víztükörben sejtelmesen tükröződnek a havas fák lombja, ágai. Az alkotás 850 ezer forintos indulóárat kapott, végül 2,2 millió forintért egy online liictálónál ütötték le a tételt.

A kortárs festmények közül érdemes kiemelni Hencze Tamás Színes tér című művét, ami a kikiáltási ár két és félszereséért 3,2 millió forintért talált új gazdát.

Íme, az első nap három legmagasabb leütési ára:

1, Hortobágyi Endre (1941 – 1998): Ovális kompozíció
Kikiáltási ár:  2 400 000 Ft
Leütési ár: 6 500 000 Ft

2, Nádler István (1938-): No.3, 2002
Kikiáltási ár:  3 800 000 Ft
Leütési ár: 6 500 000 Ft

3, Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Műtermi jelenet modellekkel
Kikiáltási ár:  4 400 000 Ft
Leütési ár: 5 500 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.


4. Tavaszi aukció | 2. nap | Műtárgyak

Az árverésen 273 tétel került kalapács alá és az alkotások 32 %-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke közel 68 millió forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 32 millió forint lett.

A második napon az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 50 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen a sikeres online licitek összértéke 1 millió forint volt. 
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 850 ezer forint értékben, összesen 7 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé.

Íme, a második nap három legmagasabb leütési ára:

1, Yamantaka istenséget ábrázoló szobor, Tibet, 18. század
Kikiáltási ár:  1 800 000 Ft
Leütési ár: 4 200 000 Ft

2, Reneszánsz motívumokkal és domborított poncolt palásttal díszített talpaspohár, 1630 körül
Kikiáltási ár:  2 200 000 Ft
Leütési ár: 3 200 000 Ft

3, Namikawa Sōsuke (1847-1910): Kakassal és tyúkkal díszített tál, Japán, 19. század
Kikiáltási ár:  1 200 000 Ft
Leütési ár: 2 400 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Csontváry Kosztka Tivadar egyik legrejtélyesebb műve a Virág Judit Galériában

Az egykori Bedő-gyűjtemény főműve, Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festménye is megtekinthető június 12. és július 30. között a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás lesz látogatható. Mattis Teutsch János az avantgárd kimagasló alakja, műveinek eddigi legteljesebb és legátfogóbb tárlatát Éber Miklós gyűjteményén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Radák Eszter legfrissebb munkáit mutatja be, Demény Miklós alkotásaiból pedig a teljes életművet átfogó válogatás lesz látható. Emellett egy 13 képből álló tárlat is megtekinthető többek között Csontváry, Rippl-Rónai József, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Bak Imre, Lakner László és Nádler István műveivel. A kiállításokon minden műalkotás megvásárolható.

Csontváry Kosztka Tivadar művei csak nagyon ritkán bukkannak fel a műkereskedelemben. A Hídon átvonuló társaság legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág Judit Galéria aukcióján, azóta magángyűjteményben volt. A művész egyik legtöbbet reprodukált alkotásának szimbolikáját régóta kutatják, azonban eddig még senkinek sem sikerült igazán feltárni. A dinamikus kompozíciójú festményt mesebeli álmodozó figurák, vadászok, lovasok, köztük egy amazon, bohócok, gyermekét karjában tartó anya, tétova férfiak népesítik be. A Hídon átvonuló társaság is azok közé az alkotások közé tartozott, amelyeket a művész a közönség elől rejtve, a bérelt patikájában őrzött. A közönség először a festő halála után 11 évvel, 1930-ban az Ernst Múzeum Csontváry kiállításán láthatta. A ritkán látható festmény a Virág Judit Galéria kiállításán most újra megtekinthető, mellette Rippl-Rónai József kukoricás képeinek egyik legszebb darabja, az Anella virágot tart, valamint Nádler István, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Fajó János, Fehér László, Lakner László kiemelt alkotásai és Bak Imre négy festménye is látható lesz. 

Mattis Teutsch János (1884-1960) kiemelkedő módon járult hozzá az 1910-es és 1920-as évekbeli európai avantgárd, az expresszionista és konstruktivista absztrakció művészetéhez. Munkássága európai rangú. Nagyon kevés olyan művész van, aki valamennyi korszakában, különböző műfajokban, festészetben, szobrászatban és sokszorosított grafikában is egyenértékűt alkotott. Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Élete jelentős részét szülővárosában, Brassóban töltötte, ahol a helyi faipari szakiskolában oktatott. Gazdag életművét szinte kivétel nélkül otthonában készítette. Alkotásai rendre meghatározták a budapesti, bukaresti, berlini és párizsi modernista kiállítóhelyek programját és számos avantgárd folyóirat arculatát. Jelentőségét jól mutatja, hogy első egyéni tárlata Kassák Lajos Ma című folyóiratának nyitó kiállítása volt, Berlinben a Der Sturm Galériájában alkotásait többek között Marc Chagall műveivel együtt mutatták be. Éber Miklós Mattis Teutsch János műveinek egyik legelkötelezettebb gyűjtője volt. Az 1980-as és 1990-es évek során kitartó kutatómunkával építette fel javarészt Mattis Teutsch műveiből álló gyűjteményét, mely a művész 1915 és 1927 közötti avantgárd periódusának legteljesebb kollekcióját tartalmazza. 

Radák Eszter a kortárs magyar művészeti szcéna egyik legeredetibb és legsikeresebb alkotója három év után mutatkozik be önálló kiállításon. Legfrissebb munkáin a tájképek mellett a változatos belső terek válnak hangsúlyossá. Radák új festményein a megszokott tág, végtelen horizontok összezsúfolódnak, a képek perspektívája beszűkül és a néző fotószerű kivágatokkal találkozik – a világjárvány okozta kényszerű bezártság nem múlik el nyomtalanul. A tárlaton új műfaji kísérletként digitális festmények is helyet kaptak. A frappáns címekkel ellátott képek, amelyekből árad a szellemi és festői szabadság, egyszerre hordoznak drámai és könnyed tartalmakat. 

Demény Miklós (1939-2010) életműve teljesen egységes, folyamatos és azonos tőről fakadó. Már a legkorábbi, az 1960-as évek első felében született művek is arról tanúskodnak, hogy Demény művészete a kezdetektől pontosan meghatározott irányban, a kubizmus és a geometrikus konstruktivizmus eredményeit forrásnak tekintő úton haladt. Első nyilvános szereplését erős kritika fogadta, mivel az általa választott konstruktív-kubisztikus formaképzés nem illeszkedett a művészektől központilag elvárt irányvonalhoz. Később a hivatalos kultúrpolitika a „megtűrt” művészek közé sorolta Deményt, ellehetetlenítették, kiszorították a művészpályáról. A rendszerváltást követően 1990-ben a koppenhágai UNIBank kiállítótermeiben mutatta be műveit, amit több gyűjteményes tárlat követett. Az 1980-as években Demény tematikája kibővült, s míg a korábbi évtizedben szinte kizárólag csendéleteket festett, újra megjelent a táj és a csendéletnél tágabb kivágatú enteriőr. Az 1990-es évekkel induló stílusváltozással a tematika bővülése is együtt járt. Ezek közül a legfontosabbak a sport és a cirkusz világába betekintő művek sorozatai. A birkózókat, súlyemelőket és gátfutókat megjelenítő képek plasztikusan formált alakjai, akár szobrok kiindulópontjai is lehettek volna. A 2000-es évek talán az életmű leghatározottabb változását hozták. Megjelentek azok a kompozíciók, melyek bár nem tartalmaznak emberi figurákat még jelképszerűen sem, mégsem lépik át a non-figurativitás határát. A horizontvonalon egy pontban összefutó vonalak különös hangulatú, pop-artos jellegű tájábrázolásokat eredményeztek.

A kiállítások június 12. és július 30. között ingyenesen látogathatók a Virág Judit Galériában. 

További információ: https://viragjuditgaleria.hu/