Latest Posts

Háromnapos eseménnyel ünnepli a Báv 100 éves aukciós évfordulóját

Ékszerek, órák és numizmatika – 2021. június 22. kedd, 18:00

A BÁV 100 éves aukciós évfordulója alkalmából rendezett háromnapos Centenáriumi árverés az órákkal veszi kezdetét. A közel 80 tétel igazi ritkaságokat vonultat fel, köztük egy rejtélyes órát is, amelynek még megmaradt darabjait a világ nagy múzeumai őrzik. A legendás óra nevét rejtélyes szerkezetéről kapta, amely kívülről úgy tűnik, mintha nem működne. Az 1880 körül készült rafinált zsebóra 240 ezer forintos kikiáltási árával biztosan sok gyűjtő szívét megdobogtatja majd. A különleges szerkezetek sora itt nem ér véget, az ünnepi kollekcióban szerepel többek között a svájci Vacheron Constantin különleges egymutatós, Regulator karórája, amely 3,4 millió forintról várja a liciteket. A Breguet óramárka az évszázadok alatt számos találmányával segítette elő a tengeri navigáció fejlődését. Ezt a hagyományt viszi tovább a Breguet Marine, amely technikai kifinomultságával és elegáns megjelenésével a 21. századi felfedezők karórája. Az aukción olyan különlegességekre is licitálhatnak, mint a Patek Philippe 19. század végén készült arany zsebórája,amely dobozával, és a korabeli megrendelés dokumentumaival együtt igazi óratörténeti ritkaságnak számít. A BÁV-nál korábban rekordot döntő Jaeger-LeCoultre örökmozgó Atmos asztali órája ebből az alkalomból egy exkluzív, lápisz lazuli drágakő-számlapos kiadással kerül aukcióra. Az óraárverés csúcspontja a Rolex Cosmograph Daytona különleges kiadású arany karórája. Az autóversenyzők 9 millió forintról induló időmérője 1963-ban, a híres floridai Daytona versenypályáról kapta a nevét. A hagyományos 24 órás versenyek fődíjaként megnyerhető Rolexet többek között Paul Newman, amerikai színész is birtokolta, akinek Daytonája 17,8 millió dolláros (kb. 5 milliárd forintos) árával tartja a legdrágábban eladott óra rekordját.

A BÁV árveréseinek 100 évét végigkísérték az ékszerek, habár az első, kifejezetten ékszeraukcióra egészen 1981-ig kellett várni. A 40 évvel ezelőtti, 32 tárgyat felsorakoztató szerény aukció után mára már évenként dőlnek meg a több tízmilliós ékszerrekordok. Az ünnepi árverés alkalmából a megszokott nagy márkák és az egyedi, finom kidolgozású ékszerek mellett most is pazar ékszercsodákat vonultatnak fel a BÁV szakértői. Ilyen egy 19. századi, 255 darab, összesen 14 karátnyi briliánssal díszített ún. szerelhető ékszer. A 3,2 millió forintról induló sokoldalú darabot melltűként és függőként is használhatja új tulajdonosa. 

Az egzotikus drágakövek királynője minden bizonnyal a jáde. Ez alkalommal egy különleges, 70 nagyméretű jádekövet és 10 karátnyi briliánst tartalmazó platina ékszerkollekció is aukcióra kerül, amely 2,4 millió forintos kikiáltási árával komoly nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat.

Igazi extravagáns esküvői ajándék lehet az ún. Szerelem-garnitúra, amely szív alakúra csiszolt hatalmas rubinjaival csábít. A piros drágakövek tüzes színét a több mint 900, különböző csiszolású briliáns emeli ki. Az 5 millió forintról induló ékszer akár a befektetők szívét is megdobogtathatja.

A BÁV saját gyűjteményéből egy tenyérnyi nagyságú virágcsokor melltű is kalapács alá kerül. Az 5,5 millió forintos kikiáltási árról induló ékszert 21 karátnyi briliánssal, 8 karátnyi smaragddal, 10 karátnyi rubinnal és további ametisztekkel ékítették. A virág porzói ún. rezgőtűvel készültek, hogy követhessék viselőjük mozgását.

A BÁV 100 éves árveréseinek sorában a valaha volt legdrágább ékszer is kalapács alá kerül.  A  “Creations Boris, Lausanne” brilliáns nyakék kollekcióban a bőkezűen felhasznált 18 karátos arany foglalatok, a több mint 60 karátnyi briliáns a tökéletes ékszerészmunkával párosítva alkotják a tökéletes ékszert. A magyar származású, Svájcban élt ékszerész Creation Boris márkanévvel készített exkluzív ékszereket, vevőköre  a különlegességekre vágyó gyűjtők és a Svájcban gyakran megforduló uralkodócsaládok tagjaiból állt. Egy szokatlan aszimmetrikus mintát választott, amelyben a válogatott, különböző csiszolású trapéz, navett és kerek alakú briliánsok egy tekeredő szalag-virág motívummá fonódnak össze. A mozgalmas, extravagáns készlet 11 millió forintról indulva ostromolja a jelenlegi ékszerrekordot.

Az anyagban egy kifejezetten befektetési célú érmekollekció is helyett kapott. A limitált kiadású, színarany és -ezüst érmék többek között a magyar 1 és 2 forintosnak, vagy a BÁV jelképének számító Milói Vénusz szobornak állítanak emléket. A legdrágább, 1,4 millió forintról induló emlékérem-pár az új-zélandi Maui és a hal legendáját eleveníti fel.

A nap zárótétele egy történelmi kuriózum: kalapács alá kerül a magyar koronázási palást egy töredéke. A palást alapjául szolgáló, arannyal gazdagon hímzett miseruhát Szent István, az első magyar király és Gizella királyné adományozta a Szűz Mária Egyháznak, 1031-ben. Ezt alakították át a 11. században palásttá, amelyet innentől a magyar királyok viseltek a koronázások alkalmával. A palástot az 1849-es forradalom leverése után a többi koronázási jelvénnyel együtt egy ládában elásták. Mivel innen csak évekkel később, igen rossz állapotban került elő, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős javításokat kellett elvégezni rajta. A munkával Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg, aki segédeivel, közte Szentey Sándorral új életet lehelt a megviselt palástba. Szentey a palást átalakítása során kivett kisméretű arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot megőrizte, majd halála után családjára hagyta a restaurálás jegyzeteivel együtt. Az aukcióra kerülő palástdarabot az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg. Az anyagvizsgálat, a technikai eljárások és a történeti körülmények alapján a töredék eredetiségéhez nem férhet kétség. Ez a darabka történelem 1,8 millió forinttért kerül kalapács alá a BÁV Centenáriumi árverésén

Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően online is licitálhat, itt jelentkezhet az eseményre.


Ezüst és más műtárgyak – 2021. június 23. szerda, 18:00

Az ünnepi árverés második napján minden műtárgytípusból a legkiemelkedőbbeket választották ki a BÁV szakértői. A sokszínű anyag jól reprezentálja a különböző korszakok, stílusok, anyagok és alkotók végtelen kreativitását. A történeti ezüstanyag sztárja az a 280 ezer forintról induló, a budavári palota készletéből származó ragutál, amelyet I. Ferenc József osztrák császár és magyar király monogramja díszít. A készlet ritkaságát mutatja, hogy eddig csupán egyetlen, szintén a BÁV-nál felbukkant, darabját ismertük. Várhatóan a gyűjtők kedvence lesz egy, a szakirodalom által jól ismert, preparált saslábakon álló ezüst gyertyatartó. Az 1820 körül, Rimaszombaton készült híres darabra 200 ezer forintról lehet licitálni. Érdemes lesz figyelni arra a 450 ezer forintról induló, az 1790-es évekből származó francia XVI. Lajos stílusú boroskancsóra is, amely finom díszítéseivel bármelyik gyűjtemény csúcsdarabja lehet. A gazdag ezüstanyagban található még többek között egy Fabergé úti piperekészletet és egy 19. századi, Szent György és a sárkányt ábrázoló aranyozott ezüst ikont is.

A használati tárgyak közül jelentős nemzetközi érdeklődésre számíthat egy 1,2 millió forintról induló Tiffany-lámpa, vagy az 1900 körül készült és rendkívül ritka Koloman Moser bútorgarnitúra, amelyre 1,8 millió forintról lehet licitálni.

A BÁV már évek óta különleges fegyvertörténeti csemegéket is felvonultat az árverésein. Ez alkalommal egy balkáni elöltöltős puska és egy török ezüst buzogány mellett Szemere Miklós, író és diplomata útipisztolyát is megvásárolhatják. A fegyverek szerelmesének számító Szemere saját lövöldét is alapított Budapesten az 1900-as években. A ma Zila Kávéházként működő épület korábban a társadalmi elit kedvenc találkozóhelye volt, sőt nemzetközi versenyeknek is helyet adott.

Az elmaradhatatlan Zsolnay-kollekció sztárja egy 1909-ben készült, hatalmas, 2,8 millió forintról induló papagájos díszváza lesz. Igazi ritkaságnak számít az a Zsolnay baglyos óra, amelynek formatervét Kapás Nagy Mihály készítette, kivitele azonban eltér a megszokottól, a majolikamáz és a tündöklő eozinmáz bravúros összhatását viseli magán.

A BÁV Aukciósház kiemelt figyelmet szentel a modern magyar kerámia népszerűsítésének. Az utóbbi években egyre keresettebbé váltak többek között Gádor István és Magda, illetve Gorka Géza munkái. A rekordleütések az utóbbi mester lányához, Gorka Lívia nevéhez fűződnek. A centenáriumi anyagban eddig soha nem látott térplasztikái méltó módon képviselik a magyar kerámia megújulását. Galamb című monumentális plasztikája 1,2 millió forintos kikiáltási árával is jól mutatja a legújabb gyűjtői trendeket.

A porcelánoknál szintén múlt és jelen találkozásának lehetünk tanúi. Az anyagban éppúgy szerepel egy antik bécsi empire úticsésze, mint a Hollóházi Porcelángyár Vasarely vagy Szász Endre porcelánképei. A szakértők emellett olyan újdonságokat is beválogattak az ünnepi kollekcióba, mint Balázs Irén organikus motívumokat és struktúrákat feldolgozó textilmunkái.

A jelentős szoboranyagól kiemelkedik Kisfaludi Strobl Zsigmond Finálé című, 1911-ben készült bronzszobra. A műtárgynap fénypontja azonban egy nemzetközi szempontból is kiemelkedő, igazi művészettörténeti ritkaság lesz Camille Claudel A könyörgő (L’Implorant) című szobra. Camille 19 évesen lett a nála 24 évvel idősebb Auguste Rodin tanítványa, majd később szeretője és múzsája, aki számos alkotását inspirálta. A kapcsolat már a kezdetektől egy szerelmi háromszög viszontagságai között vergődött, hiszen Rodin egész életét Rose Beurettel, egy egyszerű varrónővel osztotta meg. A most árverésre kerülő szobor Claudel és Rodin 10 éves viharos kapcsolatának felbomlása után készült, eredetileg Az érett kor című szoborcsoportjának része volt. A megrázó erejű alkotásban Camille térden állva, reménytelenül könyörög szerelmének, akit idősebb társa elragad tőle. Rodin vissza sem tekintve lép tovább, így Camille epekedő kezei már nem érhetik el.  A szerelmi háromszögből és a szoborcsoportból kiváló könyörgő már az elhagyott, önálló nőt és művészt testesíti meg. Bár az elválás megtörtént, Camille érzelmileg soha nem tudta feldolgozni Rodin elvesztését. Rövid művészi életútját elmegyógyintézetbe kerülése szakította félbe, ahol 30 évig, élete végéig élt. Nem érhette meg művészetének elismerését, pedig szobrait ma már a világ legnagyobb gyűjteményei őrzik. A szoborból mindössze 58 példány készült, magyarországi felbukkanása igazi szenzációnak számít.  A 34 millió forintról induló alkotást a Szépművészeti Múzeum kérésére már az árverés előtt levédték, ezért bizonyos, hogy az aukció után valamelyik magyar magán- vagy közgyűjteménybe kerül.

A második nap katalógusa itt érhető el.


Festmények – 2021. június 24. csütörtök, 18:00

A festménynapon jelentős antik kollekció is kalapács alá kerül, ennek kiemelkedő tétele egy 1520 körül készült toszkán festő Madonna ábrázolása. A magyar műtárgypiacon és árveréseken ritkán felbukkanó korú és állapotú reneszánsz kompozíció Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Alexandriai Szent Katalinnal egy angyal társaságában.

A magyar mesterek közül Id. Markó Károly 1859 körül készült Romantikus táj című festménye Rút és Boáz történetét dolgozza fel. A 3,6 millió forintról induló alkotás Markó életművének egyik legfontosabb és legtöbbször feldolgozott képtípusához tartozik, amely a műkereskedelemben először 1922-ben, az Ernst-Múzeum árverésén tűnt fel.

A kollekció művészettörténeti szempontból is izgalmas alkotása, Rippl-Rónai József első ismert rajza, amelyet 17 évesen a kor színészideáljáról, Blaha Lujzáról készített. A művész korai szárnypróbálgatásait megörökítő alkotások legtöbbje elveszett, így a rajz felbukkanása igazi kuriózumnak számít a műkereskedelemben. A kutatások azt is feltárták, hogy az akkor gimnazista, rajzolni szerető ifjú valószínűleg Kaposváron láthatta a művésznőt. A „nemzet csalogánya” annyira elvarázsolta Ripplt, hogy az emlékei és a Képes Családi Lapokban megjelent litográfiát alapul véve készítette el a rajzot.

Az árverés másik kiemelkedő alkotása Fényes Adolf Szolnoki utca című festménye, amely a magyar plein-air naturalizmus egyik legszebb alkotása. A 16 millió forintról induló festményt szemlélve érezzük a magyar kisvárosi élet hangulatát és karaktereit, s gyönyörködhetünk a természet folyton változó szépségeiben is.

Az ünnepi árverésen licitálhatnak még Barabás Miklós, Lotz Károly, Feszty Árpád, Patkó Károly, Márffy Ödön, Mattis-Teutsch János, Kádár Béla, Aba-Novák Vilmos festményei mellett többek között Perlrott-Csaba Vilmos párizsi Szajna-partjára, vagy Batthány Gyula 1930-as években festett Két hölgyére is. Az olajképére 14 millió forintos kikiáltási árral indul az aukción.

A jelentős kortárs kollekció csúcspontja minden bizonnyal Orosz Gellért Kozmikus tája lesz. A mozgalmas alkotás Hantai Simon absztrakt művészete előtti tisztelgés.

A festménynapra itt regisztrálhat.

Százötven millióért kelt el Tihanyi Lajos csendélete a Kieselbach Galéria árverésén

Százötven millió forintért, az árverés legdrágább tételeként kelt el Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című képe a Kieselbach Galéria 65. aukcióján. Tihanyi 1909-ben készült képe 100 millió forintos kikiáltási árról indult. Az egyik legfontosabb magyar fauve csendélet egykor Török István újlipótvárosi gyűjteményét gazdagította.

A 232 tételt felvonultató árverésen Mednyánszky László Hadifoglyok karácsonya című festménye 85 millió forintot ért el, az 1915 körül készült olajkép kikiáltási ára 65 millió forint volt. Nem sokkal mögötte maradt el 80 millió forintos leütési árral Ferenczy Károly 1900-ban festett, impresszionista hangulatú tájképe, A nagybányai Kereszt-hegy, amelyre 65 millió forinttól indult a licitálás. 

Vaszary János San Remó-i virágkosár című olajfestményét 60 millió forintért ütötték le az 50 millióról indult licit végén. Jól szerepelt az árverésen Aba-Novák Vilmos Szolnoki Lacikonyha című képe, amely 24 millió forintról indulva 40 millió forint leütési árat ért el, és ugyanennyiért zárták a licitet Egry József Szivárvány a Balaton felett című tájképénél, amelynek kikiáltási ára 34 millió forint volt. Kicsivel magasabb áron, 42 millió forintért árverezték el Barcsay Jenő Csendélet almákkal című képét, amelyre 24 millió forinttól lehetett licitálni. 

Tízmillió forinttal haladta meg kikiáltási árát Boromisza Tibor Tavaszi virágzás című nagybányai tájképe, amely 28 millióért kel el. Ugyancsak 28 millióig kúszott fel Bernáth Aurél Walchensee című olajképe is. 

Az árverés licitcsatákat is hozott: Vaszary János Dunakorzó című színezett litográfiája 440 ezer forintos kikiáltási árról indulva 1,4 millió forintig jutott. Munkácsy Mihály Férfi portré kigombolt mellényben című papírrajzáért 300 ezer forintnál kezdődött a licit és 1,3 millió forintnál zárult, Szőnyi István Dunakanyar című tájképe pedig 3 millió forintos kikiáltási árról jutott el 7 millióig. A tavaly elhunyt Konok Tamás két műve (Unafatum és Cím nélkül) 4,2 millió forintért kelt el, együttes kikiáltási áruk 1,5 millió forint volt. 

A galéria Magyarországon először árverezett el digitális műalkotást, azaz NFT technológiával a blokkláncon védett képet. Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg.

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

„Tükör, görbe-tükör a világunkról” | Te is elvesztél ebben a digitalizált világban?

Mottó:

“….Sajnálom a felnőtteket! A legtöbbjük elfelejtette, milyen volt gyermekként örülni! Nem volt fontos a gazdagság, a hatalom, a külsőségek, csak azt éreztük őszintének és jónak, ha valaki szeretettel közeledett felénk és felismerte, hogy a rajzunk egy óriáskígyót ábrázol, aki egészben lenyelt egy elefántot.”   (Idézet a Kis Hercegből)

Amíg egy gyűjtő él és aktív, addig folyamatosan figyeli az új irányokat, együtt él és lélegzik a képzőművész társadalommal, figyeli, hogyan képződnek le a művekben az egyre gyorsuló világunk mindennapjai. Ez velünk sincs másképp.

Mindig is a mindennapok lenyomatát kerestük az egyes korok, stílusok műveiben. A hétköznapok világának, az utca jeleit, a spontán rétegződések, az ismeretlenségben megbúvó emberek időbeli és térbeli nyomhagyása távol az elit világától. A téma az utcán hever, ha közhelyeket idézünk.

Ennek a világnak az ábrázolására kiváló eszköz a fanyar humor, a kritikus irónia, melyben időnként cinizmus is vegyülhet. A tükör – görbe tükör, mely sajátosságaival szembesít minket korunk színével és fonákjával.

Az irodalomban Karinthy Frigyes: Görbe Tükör című könyve ennek az életábrázolásnak az alapműve.

Karinthy egész irodalmunkban a leghíresebb humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. Egy izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, aki nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját.  Ezt a humort kerestük és találtuk meg számos kortárs képzőművész alkotásában. A tükröt és a görbe tükröt, mely a vizualitás eszközeivel tár elénk reális képet és kritikát a mindennapjainkról, társadalmunkról.

A képzőművészet nemzetközi színpadán is számos kiállítás született az elmúlt években a „görbe tükör” jegyében. Ezek közül kiemelnénk a tekintélyes londoni Saatchi Galéria 2018-as kiállítását, mely virtuális nagyítót tárt elénk, amikor 170 kortárs alkotáson keresztül mutatatta be a világot, amiben élünk.  A Fekete Tükör, vagyis a művészet, mint társadalmi szatíra, tökéletes cím volt, amely összegyűjtötte az utolsó 20 év művészeit, akik mintegy tükröt mutattak a társadalmunknak. Sok alkotás játékosan közelített az aggodalmainkhoz, a történelemhez, vagy éppen politikai helyzetekhez.

A tükör-görbe tükör jegyében született alkotások általában két fő irányvonalat mutatnak: a társadalmat, amelyet a pénz, a bankok, az adósságok, a hitelek, a nélkülözés irányítanak, másrészt pedig az embert, aki nem találja a helyét ebben a mai kor által megásott világban. 

A kiállításon szereplő művészek – Hecker Péter, drMáriás és Weiler Péter – bizonyára gyakran elmélkednek magukban a politika természetéről, a hatalmi pozíciók társadalomalakító szerepéről, ideológiák gyakorlati abszurditásáról.  Kritikai realista eszközeik az oroszlán bajuszának húzogatására is alkalmas egy-két kinyilatkoztatásra, de az aktuálpolitikában sosem foglalnak állást. Persze a közéleti események gyakran inspirálóan hatnak rájuk, de inkább a visszakérdezést, a problémás részek megvilágítását érzik feladatuknak, sem mint a véleményük harsány hangoztatását…

Hecker Péter nem is mondhatott volna el csendesebben véleményt egy kiállítás csendes terébe becsörgő és hangos örömmel fogadott mobil telefonhívásról, mint ahogy azt a „Halló… nem zavarsz! Picasso kiállításon vagyok” című alkotásával tette. 

Az élet minden pillanatára érvényes „Légy jelen!” szabályt a láthatatlan digitális lasszók ezen a fantasztikus kiállításon – is – szétzúzzák. A művek által nyújtott élmény szinte csak az azonnali közösségi megosztásra korlátozódik. Nincs elmélyülés, lehetetlen az alkotások által nyújtott élményt beszippantani. A művész kiváló kompozícióba foglalja a dinamikus jelenetet, ahol a kiállítás művei már-már csak díszletül szolgálnak a távoli kapcsolatokkal vezérelt látogatók számára. Hecker ezzel az alkotásával az emberre fókuszál, aki maga is kirekesztetten téblábol ebben a kapcsolataiban és értékrendjében felbolydult világban. 

drMáriás, a „Kufárok kiűzetése” című festményével bibliai történetbe helyezi a nem is oly távoli múlt történelmének szereplőit – Marxot, Lenint és Sztálint. 

Marxnak, az őskufárnak az asztaláról veri le és szórja szét a tőkét a két, őt követő újabbkori kufár. Háttérben a galambok felrebbenek, a színük ugyan fehér – de a béke ígérete csak álszent csalárdság marad. Ez a mű azt a társadalmat szimbolizálja, amelyet minden álszent politikai ígéret ellenére a pénz irányít, mely végül gyakran széles néprétegek nélkülözésébe torkollik.

Weiler Péter kompozíciója festői, békés környezetbe helyezi a nyugalomra, pihenésre vágyó, már-már paranoiásan rettegő vezért – Kádár Jánost.

Emberünk kétségbe esetten kapaszkodik egy bójába a balatonaligai pártüdülő védett vízében, a feje felett harci repülő süvít bele rémisztően a csendbe és dúlja szét a gyönyörű horizont harmóniáját. A vízből tankcsapdák keresztjei merednek ki. Vajon hamarosan a tankok is megjelennek? Vagy fellázadt emberek gázolnak be a vízbe, hogy revánsot vegyenek 1956-ért? A védett, de mégis a félelem csapdájában vergődő vezető magányosságát fejezi ki a kép. Hasonlóan, mint a Tanú című film Bástya elvtársának uszodai képsorai.  Számos kérdés nyitva marad, de a rettegés iróniával ábrázolva átsüt a képen.

A három kiállító művész egy –egy olyan alkotását emeltük ki, mely  kiválóan állít tükröt – görbe tükröt korunk jellemző helyzeteire. Nem adnak megoldást, nem formálnak véleményt, csak kérdeznek – tükröt tartanak elénk. 

Tényleg így akarunk-e élni?!

Beszéltünk valakivel, aki azt mondta, ő gyakorlatilag egyáltalán nem használja az internetet és boldog emiatt. Nincs fent a közösségi oldalakon, nem tudja, mi fán terem a chat vagy a skype, szeret telefonon vagy egy kávézóban lecsüccsenve beszélgetni és még mindig küldözget képeslapokat karácsonykor, sőt, néha levelet is ír a távolabb élő barátainak. A végén annyit mondott: ő így boldog. A lényeg az, „így” nélkül, hogy: ő ……… boldog. Reméljük, ha megnézik a kiállítást, egy kicsit elgondolkoznak – mitől is lehetünk igazán boldog emberek….

Fogadják szeretettel a kiállításunkat!

Skonda Mária és Völgyi Miklós


Skonda Mária és Völgyi Miklós, mindketten mérnök-közgazdászok vagyunk, több mint harminc éve kezdtük el képzőművészeti gyűjteményünk építését. A kezdeti időszak útkeresése után az érdeklődés fókusza egyre inkább a hazai kortárs képzőművészek alkotásaira irányult. Vadásztunk, felhalmoztunk, kiállításokat rendeztünk, a gyűjtemény törzsanyagát művészeti albumokban közkinccsé tettük.

Árverési tudósítás | Bodó Galéria és Aukciósház 4. Tavaszi aukció

Június 7-én és 8-án tartotta a Bodó Galéria és Aukciósház 4. Tavaszi aukcióját. A kétnapos esemény első napján festményekre és kortárs szobrokra, a második napon pedig műtárgyakra licitálhattak a gyűjtők. A galéria árverését több online közvetítő oldalon követhették az érdeklődők, illetve telefonon és vételi megbízás adásával is érvényesíthették licitjüket.

4. Tavaszi aukció | 1. nap | Festmények és kortárs szobrok

Az árverésen 172 tétel került kalapács alá és az alkotások 55 %-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke közel 91 millió forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 81,39 millió forint lett.

Az első napon az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 89 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen a sikeres online licitek összértéke közel 7 millió forint volt. 
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 3,5 millió forint értékben, összesen 6 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az Axioart oldalán leadott vételi megbízások 33%-a lett sikeres.

Érdekességek:

Élénk érdeklődés övezte Mednyánszky László Téli táj című alkotást. Mednyánkszky téli égboltjai megfestésekor előszeretettel használta az okkersárga színt. A befagyott víztükörben sejtelmesen tükröződnek a havas fák lombja, ágai. Az alkotás 850 ezer forintos indulóárat kapott, végül 2,2 millió forintért egy online liictálónál ütötték le a tételt.

A kortárs festmények közül érdemes kiemelni Hencze Tamás Színes tér című művét, ami a kikiáltási ár két és félszereséért 3,2 millió forintért talált új gazdát.

Íme, az első nap három legmagasabb leütési ára:

1, Hortobágyi Endre (1941 – 1998): Ovális kompozíció
Kikiáltási ár:  2 400 000 Ft
Leütési ár: 6 500 000 Ft

2, Nádler István (1938-): No.3, 2002
Kikiáltási ár:  3 800 000 Ft
Leütési ár: 6 500 000 Ft

3, Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Műtermi jelenet modellekkel
Kikiáltási ár:  4 400 000 Ft
Leütési ár: 5 500 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.


4. Tavaszi aukció | 2. nap | Műtárgyak

Az árverésen 273 tétel került kalapács alá és az alkotások 32 %-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke közel 68 millió forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 32 millió forint lett.

A második napon az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 50 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen a sikeres online licitek összértéke 1 millió forint volt. 
Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 850 ezer forint értékben, összesen 7 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé.

Íme, a második nap három legmagasabb leütési ára:

1, Yamantaka istenséget ábrázoló szobor, Tibet, 18. század
Kikiáltási ár:  1 800 000 Ft
Leütési ár: 4 200 000 Ft

2, Reneszánsz motívumokkal és domborított poncolt palásttal díszített talpaspohár, 1630 körül
Kikiáltási ár:  2 200 000 Ft
Leütési ár: 3 200 000 Ft

3, Namikawa Sōsuke (1847-1910): Kakassal és tyúkkal díszített tál, Japán, 19. század
Kikiáltási ár:  1 200 000 Ft
Leütési ár: 2 400 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.