Latest Posts

Háború utáni magyar modern alkotók művei az Online Art Galéria tavaszi grafikai árverésén

Az Online Art Galéria grafikai aukciót szervez 2022. május 6-án pénteken, délután 5 órai kezdettel az axioart.com LIVE felületén. A tavaszi aukció grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveit ajánlják a szervezők, befektetésre is alkalmas korjelző művek beemelésével színesítve az árverés anyagát. A tételek között nemzetközi műtárgyak is felsorakoznak, amelyek közül kiemelkedik két 1967 -1968-ból származó Salvador Dali alkotás.

A grafikai gyűjtés mára a honi műtárgypiac egyik legnépszerűbb gyűjtési terültévé vált. A gazdag és magas színvonalú magyar grafika elmúlt száz évének szinte minden időszakában jelentős grafikai teljesítményt nyújtó, világszínvonalú alkotót találhatunk. Az Online Art Galéria most árverésre kerülő tavaszi grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveiből válogattak a szervezők. A 155 tételből álló válogatott egyedi és sokszorosított grafikákból álló kollekció összeállításánál törekedtek arra is, hogy a grafikai gyűjtők számára izgalmas darabok mellett a befektetésre is alkalmas, korjelző művek beemelésével színesedjen az árverés anyaga.

Az aukció szervezői az érdeklődők figyelmébe ajánlják Konok Tamás: Variációk a végtelenre című lapjai mellett a Bartók emlékmappa több kiemelkedő, ritka darabját is. Így például Bálint Endre: Allegró Barbaró című linómetszetét, vagy Kornis Dezső: Bartókra című szitanyomatát és Vera Molnár: Mikrokozmosz I.II.III.IV.V. című szitanyomatát. Az egyedi grafikai anyag kiemelkedő gyűjtői darabjai lehetnek két nagyméretű Bada Dada alkotás, Vankóné Dudás Júlia: Lakodalom Galgamácsán című alkotása, valamint egy igazi ritkaság, az 1974-ből származó egyedi ef Zámbó István rajz is, amely minden bizonnyal élénk licitemelkedést követően kerülhet új tulajdonosához. Az árverési anyag gyűjtői darabjai lehetnek továbbá Gádor Magda egyvonalas rajzai; Schéner Mihály ritka 70’ évekből származó ceruzarajzai; valamint Gyarmathy Tihamér; Lantos Ferenc; Losonczy István; Gábor Jenő és Lakner László egyedi rajzai.

A nemzetközi műtárgyakat keresők részére több neves alkotótól kerültek az anyagba grafikák (Vasarely, Kokoschka), ezek közül kiemelkedik két 1967-1968-ból származó Salvador Dali alkotás. Mindkét mű nagyon jó állapotban lévő, eredeti Dali szignatúrával ellátott, finom rajzolatú, kisszériás metszet. Mindkét mű közgyűjteményi színvonalú grafika, kikiáltási áruk – a nemzetközi árakhoz képest – rendkívül kedvező.

Az Online Art Galériáról:

Az Online Art Galéria alapítói köre a honi műtárgypiacon több évtizedes szakmai múlttal rendelkező művészeti befektetőkből, gyűjtőkből és igazságügyi szakértőkből áll. A Galéria művészeti vezetője Tűzkő Péter igazságügyi festményszakértő, művészeti tanácsadó. A Galéria elsődleges célja, hogy a művészet közvetítésének, a műtárgyak értékesítésének területén egyedi online megoldásokkal támogassa a művészeti piac szereplőit: műgyűjtőket; befektetőket; műkereskedőket és művészeket. Az Online Art Galéria elsősorban a Szépművészeti Múzeum gyűjtőkörébe tartozó magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások kereskedelmével, közvetítésével foglalkozik, valamint partnerei segítségével rendszeresen szervez tematikus online árveréseket is.

Borítókép: ef.Zámbó István (1950-): Szürreális jelenet, csíkos pólóval, 1974. (színes ceruza, toll, tus, papír, 180 X 265 mm)

Műtárgybefektetés: vásároljunk grafikát!

Beszélgetés Tűzkő Péterrel az Online Art Galéria művészeti tanácsadójával

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élmények gyűjtésére, a prémium és luxus szolgáltatások megvásárlására, mely a jó likviditású pénzügyi környezetben világszerte domináns trenddé vált. A hazai és nemzetközi műtárgypiacon nem csak a forgalombővülésben, de a műtárgyak újraértékelésén is érződik ennek a fogyasztási súlypontváltozásnak, szemléletnek a hatása.

Az online térben zajló műtárgypiaci értékesítés előretörése az elmúlt években töretlen lendülettel kétszámjegyű bővüléssel zajlik. Az internetes vásárlások egyszerűsödéséből származó összes előny (elérhetőség, nyilvánosság) melletti legfontosabb online műtárgypiaci trend a korábban luxusnak gondolt műtárgypiacok demokratizálódása. Az ezen iparági termékek iránt fogékony közösség ma sokkal inkább az online térben: online kiállításokon, árveréseken szerzi meg azokat a műtárgyakat, amelyeket befektetési és tezaurálási céllal vásárol.

Az új virtuális tér légköre, az anonimitás, a demokratizált hozzáférés, a válogatott műalkotások koncentrált és időbeni limitált megszerezhetőségének együttese adja azt az új élményt, amely a hazai és nemzetközi online műtárgypiacokat az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a legsikeresebb műtárgypiaci értékesítési csatornává tette.

Az online térben történő műtárgyvásárlások növekedésével egyre nagyobb szükség van olyan megbízható specialistákra, olyan műkereskedőkre, akik szaktudásuknak köszönhetően garanciát jelentenek a műtárgyak minőségének, árazásának és eredetiségének kérdésében. A hazai műtárgypiac korosztályának legfoglalkoztatottabb igazságügyi festmény és műtárgy szakértőjét, Tűzkő Pétert kérdeztük az online műtárgypiac legfontosabb kérdéseiről és a frissen induló Online Art Galéria első tematikus online aukciójáról.

Hogyan válik valaki műtárgyszakértővé?

Véleményem szerint a szakértői munka gyakorlati szakma, így a szakértővé válás folyamata hosszú évtizedek alatt megszerzett tapasztalati tudáson alapul. Én az elmúlt két évtizedben reggeltől estig festményeket néztem és értékeltem. Emellett elengedhetetlen egy rendkívül jó kvalitás érzék, szakmai alapokon nyugvó látásmód. Érdemes a képeket valóban látni, nem csak nézni azokat.

Most mivel foglalkozik?

Csatlakoztam az Online Art Galéria nevű internetes műtárgypiaci megoldásokkal foglalkozó műkereskedelmi galériához. Nagyon inspiráló az új környezet, hiszen itt olyan technikákkal és megoldásokkal találkozom, amelyeket régóta szerettem volna kipróbálni. Ez a fúziós galéria elsősorban az online térben történő értékesítésekre koncentrál, emellett műtárgybefektetési megoldásokat kínál Ügyfeleinek. Virtuális kiállítások és vásárok létrehozása mellett kiemelten foglalkozik a befektetők egyedi személyre szabott igényeivel. A hazai műtárgypiacon egyre többen vannak a szakmai befektetők, ők olyan műtárgyvásárlók, akiket kizárólag az elérhető hozam érdekli, kevésbé maga az instrumentum. Szakértőként nagy kihívás az esztétizáló kérdések mellett, rövid és középtávon is biztos megtérülést nyújtó, műtárgyalapú befektetéseket létrehozni és értékesíteni partnereink számára.

Az Online Art Galéria a művészeti tanácsadás mellett természetesen online árveréseket is tart. Elsősorban olyan műtárgytípusokra alapozva rendezünk árveréseket havonta, amelyek ma a hazai műtárgypiac kitörési pontjai és a következő évek fontos műtárgytípusai lehetnek. Ezek ma még megfizethető áron elérhetőek.

Mondana néhány ilyen műtárgytípust?

Első helyen a magyar grafika áll. Mostani (2022. május 6.) árverésünk anyaga is erre a területre koncentrál. A XIX.-XX. századi egyedi és sokszorosított grafikai eljárással készülő rajzok és nyomatok ma még mindig alulértékeltek a nemzetközi műtárgypiacon mozgó alkotásokhoz képest, noha az alkotások színvonala azonos velük. Biztos vagyok benne, hogy a következő két – három évben a modern grafika átlagára két háromszoros áremelkedésen fog átesni. Ennek már néhány éve látjuk a tendenciáját.

Hasonló befektetésre alkalmas a modern és klasszikus szobrok területe, a magyar fotográfia, a modern és kortárs ékszerek, valamint a kerámiaművészet elmúlt száz évének darabjai. Ha korszak szerint tekintünk előre, akkor véleményem szerint a rendszerváltás éveinek alkotógenerációjához tartozó művészek művei iránt fog hamarosan jelentősen növekedni a kereslet.

Milyen szakmai tanácsokat adna kezdő műtárgybefektetőknek?

Kezdő műgyűjtőknek és műtárgyba befektetni kívánók részére a legfontosabb szabály, hogy megfelelő művészeti ismeretekkel rendelkező szakember bevonásával induljanak el a műtárgypiacon. Fontos tisztázni a befektetések időtávját, a műtárgyakra szánható összeg nagyságát, valamint a személyes ambíciók megfogalmazását (pl.: szeretnék egy 10 darabból álló klasszikus kollekciót építeni, amely műveket Nagybányai művészek alkottak). Ha műtárgyvásárlások megkezdése előtt szakértőkre támaszkodunk, a műtárgypiaci kockázatok felismerhetőek és kiszűrhetőek. A művészeti befektetések így biztonságos, értékálló, középtávon megtérülő befektetések lehetnek. A szakemberek több évtizedes műtárgypiaci ismereteik alapján készítik el Önnek a legbiztonságosabb típusú műtárgybefektetési portfóliót a befektetési célú tömbaranytól a kortárs képző- és iparművészeti alkotásokig.

Lehetséges árveréseken kívül is magas színvonalú főműveket szerezni?

Az árverések nyilvánosságuknak köszönhetően sok éven keresztül a jelentős műtárgyak elsődleges beszerzési forrásának számítottak a műtárgypiacon. A digitalizációval a nyilvánosság széles körben teszi lehetővé befektetésre alkalmas művek felkutatását és megszerzését. Művészeti tanácsadók, iparági specialisták bevonásával az összes hazai és számos nemzetközi műtárgypiaci szereplőt, gyűjtőt és gyűjteményüket, műkereskedőt és kínálatukat megismerheti. Segítségükkel jelentős főművek, egy, a gyűjteményéből még hiányzó ritkaság, vagy a jövő szempontjából fontos kortárs alkotás megszerzésében tudnak segíteni Önnek. Így nem szükséges a licitháborút követően az árverési jutalékkal növelt összeget egy-egy áhított műtárgyért kifizetni.

Tapasztalataim alapján a velünk kapcsolatban álló gyűjtők nagy részben érzelmi alapon közelítik meg a megvásárolni kívánt alkotásokat. Költési, vásárlási szokásaikat nem elsősorban a racionális költési attitűdök, a befektetői szempontok jellemzik, hanem az a végső cél, amelynek érdekében létrehozzák és bővítik saját gyűjteményüket. A befektetői műtárgyvásárlási szempontok teljesen más elvárások mentén rajzolódnak ki, pláne egy vállalti befektetés esetében. Itt elsősorban a biztonság, az elvárható hozam az, ami a legfontosabb kritérium. Azonban mindkét esetben elengedhetetlen a szakértői látásmód. Művészeti tanácsok nyomán a gyűjteménybe kerülő alkotások olyan sokrétű összefüggésekben (kulturális, művészettörténeti, művelődéstörténeti) kapcsolják egymáshoz a különböző alkotásokat, amelynek köszönhetően a létrejövő gyűjtemény egyedi, megismételhetetlen kollekcióvá állhat össze. Az egyes műtárgyakra szánt összeg a jól felépített szakmai koncepciónak köszönhetően az egymással kapcsolatot teremtő alkotások értékét jelentős mértékben tovább növelheti.

Egy gyűjteményt soha nem kell lezártnak tekinteni, folyamatosan bővül a tulajdonosa által megszabott irányba, rengeteg jövőbeni lehetőségre, újraértékelésre, értéknövekedésre adhat lehetőséget.

Mit emelne ki? Mit tart fontosnak ennél a befektetési formánál?

A műtárgybefektetés egy meglehetősen speciális befektetési terület. Pénzügyi megtérülésen felüli értékek egész sorával találkozhatunk, amely szinte csak erre a területre igaz. Megbecsülés, tisztelet, a társadalmi környezet elismerése, egyfajta bizonyíték a jólét és a magas társadalmi státuszra abban az intellektuális formában, amely egyik birtokolt javunk esetében sem igaz. A műtárgy a kultúra, gyakran a nemzeti örökség, néha a világörökség része, kulturális és eszmei értéke miatt különleges, egyedi, megismételhetetlen befektetési forma. Műkincsek vásárlásával befektetéseink kulturális tőkét képviselnek. Az általunk birtokolt tárgyak úgynevezett „multifunkciós” értékekkel bírnak, melyek a művészi-, esztétikai érték, történeti érték, használati érték, becsült érték, jelképes érték, vallási érték, ideológiai érték, érzelmi érték, kulturális érték, és kognitív érték külön-külön és együttesen is az ügyfél számára.


Tűzkő Péter művészeti tanácsadó, igazságügyi műtárgy szakértő, az Online Art Galéria tulajdonosa, szakmai vezetője. Igazságügyi szakértőként a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Bank mellett számos hazai és külföldi árverezőház foglalkoztatja szakértőként.

Váratlan Licitharc a Városfal Antikvárium Élő Aukcióján

Április 26-án tartotta a Városfal (Opera) Antikvárium – Eiffel Bazár 34. könyvárverését 474 tétellel a katlógusban. Kollégáink a helyszínen közvetítették az aukciót, illetve képviselték a 117 online jelentkező és résztvevő licitjeit. Az aukció kezdetét követően nem sokkal azonban váratlan és egyben izgalmas dolog történt. Helyszíni riport:

A Fővárosi Orfeum 1908. november 25-i műsorfüzetének részlete

Az axioart live, vagyis élő aukció közvetítései lehetőséget adnak arra, hogy élőben licitálhassanak az otthonuk komfortjából akárhol is legyen az, valamint a vendégként belépőknek, hogy valós időben követhessék az aukció eseményeit. A helyszínen kollégáink az aukcióvezetővel teljes szinkronban cselekszenek; rögzítik a teremben adott liciteket ahogy azok elhangzanak és egyben képviselik az online licitálók ajánlatait, így egyszerre figyelik a teremben (vagyis az aukció helyszínén) adott liciteket, az aukciósház telefonos licitjeit, vételi megbízásait, illetve a saját online felületünkön érkező liciteket is.

Gyorsaságukkal biztosítják, hogy időben érjenek el az online licitek az aukcióvezetőhöz, ám a licitálást számos tényező alakíthatja. Ilyen eset például ha a teremben adott licittel azonos értékű licit érkezik. Azt, hogy kié lesz elfogadva nem az axioartos közvetítők, hanem az aukcióvezető dönti el. A teremlicit minden esetben elsőbbséget élvez az online és telefonos licitekkel szemben, így nem ritka, hogy az “off”- és “online” térben licitálók között párharc alakul ki egy-egy tételért. Ez történt tegnap is az unalmasnak semmiképpen sem mondható könyárverésen is.

A titokzatos fotóalbumok egyike

Az Eiffel Bazárban tartott aukción rengeteg licit érkezett a helyszínen, online és telefonon is, de kollégáink is meglepődtek a 114-es tételnél kialakult harcon. A piros bőr- és vászonkötésű albumok első látásra nem tartogattak nagy meglepetéseket a Városfal Antikvárium pontos leírásának köszönhetően:

“Magyarországi (feltehetően Erdély) vadászaton készült fotók két albumba rendezve 1941 szeptemberéből. A fotókon egy pár és kísérete látható odautazás közben, a helyszínen, illetve az elejtett vadakkal. (szarvasok, medvék). A két albumban összesen 165 különböző méretű (60×60 mm.-től 175×125 mm.-ig terjedő) fotó található beragasztva, illetve fotósarkokba helyezve. Egy vászon és egy bőrkötésű fotóalbum.

A tétel 20.000 forintos kikiáltási árról indult, és licitlépcsőnként haladva meg sem állt a kimagasló, 1.180.000 forintos leütési árig. Az online és a teremben licitálók harca volt ez, az aukcióvezetőhöz hasonlóan közvetítőink is csak kapkodták a fejüket (és persze kezeiket) miközben megállás nélkül érkeztek a licitek erre az egyedülálló tételre. Ritkaságnak számít, hogy egy tételre ennyi licit érkezzen, s emiatt hosszú percekig tartson a licitálás. Az újabb licitek többször az utolsó pillanatban, a számolás (először, másodszor, harmadszor majd leütés) alatt érkeztek, így közvetítőink nemegyszer hangosan kiáltották be az újabb online licitet hogy még jóvá legyen hagyva. Ha koppan a kalapács a teremben és az adott tétel le lett ütve, sajnos nem fogadhatunk el újabb ajánlatot akármennyivel magasabb is az.

Bár részletek nem derültek ki a fotókról – tán valaki a nagyszüleire ismert a képeken, vagy múzeumba kerülnek – az biztos, hogy igazi élmény volt ilyen licitharc szem és fültanújának lenni, igazi filmbeillő jelenetet élhettek át a jelenlévők. Közvetítőink beszámolója szerint mind ők, mind az aukcióvezető így érezte magát a leütés pillanatában:

Finnorszag lefoglalta a külföldi múzeumok által Oroszorszagba visszaküldeni kívánt kölcsönzött műkincseket

Az artportal az elmúlt hetekben két írásban is foglalkozott (itt és itt) az ukrajnai orosz inváziónak a múzeumi szférára gyakorolt, a két közvetlenül érintett országon túl a globális múzeumi színtéren is megmutatkozó hatásaival. Mindkét írásban felbukkant az a kényes kérdés, hogyan kezelik az orosz inváziót elítélő országok azoknak az orosz múzeumokból kölcsönzött, esetenként felbecsülhetetlen értékű műtárgyaknak az ügyét, amelyeket a kölcsönzési határidő lejártakor – orosz követelésre esetenként előbb – vissza kellene szolgáltatniuk az azokat kölcsönadó múzeumoknak.

A jelek szerint az érintett múzeumok és kormányok különbözőképpen ítélik meg, mit jelentenek ebből a szempontból az Oroszországot sújtó, az EU, Nagy-Britannia, Svájc, az Egyesült Államok vagy Japán által bejelentett szankciók. Többen ezért inkább kivárnak; igaz, az esetek egy részében ennek logisztikai okai vannak, hiszen jelenleg a légtérzárlatok miatt a legbiztonságosabbnak tartott légi úton történő közvetlen szállításra nincs lehetőség. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy az egyes országokból Oroszország felé útnak indított műkincseket egy EU-tagország lefoglalta volna azzal az indoklással, hogy kötelessége érvényt szerezni a szankcióknak. 

Finnországban most viszont pontosan ez történt: a finn-orosz határon, a Vaalimaa-i határállomáson a finn hatóságok lefoglaltak egy 46 millió dollár értékű műkincsszállítmányt, amiben olaszországi és japán múzeumok által visszaküldeni szándékozott műtárgyak szerepeltek összesen 46 millió dolláros értékben. A híradások nem térnek ki arra, hogy e műtárgyak miért ilyen úton készültek visszatérni tulajdonosaikhoz, de a térképre tekintve nem nehéz kitalálni az okot: a nagy orosz múzeumi centrumokhoz, de különösképp Szentpétervárhoz a helsinki repülőtér a legközelebbi, biztonságosnak ítélt légikikötő, ahová a műtárgyak közvetlen járattal el tudnak jutni, s ahonnan a legrövidebb a kockázatosabb szárazföldi út Szentpétervárig, illetve Moszkváig. A finn-orosz határon azonban a hatóságok lefoglalták a szállítmányt, mivel, mint a finn vámügyi szervek vezetője hangsúlyozta, kötelességük biztosítani a szankciók betartatását, s az része mindennapi gyakorlatuknak. A finn hatóságok azonban ennél is tovább mentek: a vámügyi szervek a külügyminisztériummal együttműködve bűnügyi eljárást indítottak a szankciók megsértésének vádjával és jelenleg már tíz, a műtárgyak hazaszállítását tervező, illetve abban közreműködő személy ellen nyomoznak. Abból indulnak ki, hogy a művek Oroszországnak történő visszaszolgáltatására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a szankciók érvényben maradnak, hiszen azok kiterjednek a luxuscikkekre, márpedig a műalkotások megítélésük szerint ebbe a kategóriába tartoznak. 

A Morozov-Gyűjtemény egyik legnépszerűbb darabja a moszkvai Puskin Múzeumból: Pierre-Auguste Renoir: Jeanne Samary színésznő portréja. Forrás: Wikimedia Commons

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy természetesen biztosítják a lefoglalt tárgyak értéküknek megfelelő körülmények közötti tárolását és őrzését. A műtárgyak a hírek szerint zömmel a Tretyakov Képtár, a Puskin Múzeum és a Keleti Művészet Állami Múzeuma tulajdonát képezik és egy-egy milánói, udinei, illetve tokiói múzeumban voltak kiállítva. Az orosz reakciót nem nehéz kitalálni; az elsőként nyilatkozó Sergey Tsekov parlamenti képviselő a finn lépést lopásnak nevezte és hozzátette, „úgy látszik, egész Európa megőrült, nem csak az EU és a NATO”.

A legnagyobb értékű, jelenleg külföldön tartózkodó műtárgyegyüttes az egykori Morozov-Gyűjtemény, melynek kiállítása az elmúlt napokban zárult Párizsban. E kollekcióból akár egy-egy darab értéke is elérheti a Finnországban lefoglalt teljes anyag értékét. A művek többsége orosz állami múzeumok tulajdona; ezek visszaszolgáltatására a francia állam a kiállításról szóló tárgyalások során garanciát vállalt. A francia kormány, úgy tűnik, tartja is magát a megállapodáshoz, amely viszont május 15-én lejár. Normális körülmények között ennyi idő bőven elég lenne a művek visszaszállításához, most azonban ez korántsem biztos, főleg, miután kiderült, hogy a Helsinkin keresztül vezető út is „járhatatlan”. A dokumentum érvényessége ugyanakkor szükség esetén meghosszabbítható. A francia kormány név nélkül nyilatkozó vezető tisztviselője a The Art Newspaper-nek azt mondta, hogy „mindennek ellenére, és az Ukrajnából érkező megrázó hírek ellenére is az a kötelességünk, hogy megvédjük a kulturális cserét” és hozzátette, az orosz hatóságok sem gördítettek akadályt annak a 15 műtárgynak a hazatérése elé, amelyeket a francia múzeumok vontak vissza a Kremli Múzeumok kiállításáról az ukrajnai invázió megindítása után. A Morozov-Gyűjtemény kiállításán szereplő műtárgyak közül kettő azonban átmenetileg biztosan Párizsban marad. Az egyik, Pyotr Konchalovsky önarcképe a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Petr Aven kollekciójából került a Fondation Vuitton tárlatára; a másik, Margareta Morozova portréja viszont Ukrajnából, a dnipropetrovski múzeumból, ahová jelenleg túl kockázatos lenne visszaszállítani.

A többi mű visszajuttatása érdekében ugyanakkor Franciaország komoly diplomáciai erőfeszítéseket is tesz. Mivel a közvetlen légi szállítás Párizsból sem jöhet szóba, felvették a kapcsolatot minden szóba jöhető tranzitországgal és garanciát kértek arra, hogy a szállítmányt nem fogják a finnekhez hasonlóan feltartóztatni. A francia kormány ezzel párhuzamosan általános megoldást is szeretne találni a problémára annak érdekében, hogy a mostani történések ne bénítsák meg hosszú időre a kulturális cserét. Ezért Brüsszellel arról tárgyalnak, hogy a műalkotásokat vegyék ki a luxuscikkek kategóriájából, azaz engedjék, hogy kikerüljenek a szankciók hatálya alól.  

Végül a Finnországban lefoglalt orosz műkincsek ügye a vártnál gyorsabban megoldódott. Az Európai Unió ugyanis április 9-én olyan rendelkezést hozott, amellyel a ”hivatalos kulturális együttműködés keretében kölcsönzött kulturális javakat” kivette a szankciós listán szereplő „luxuscikkek” kategóriájából. A pontos megfogalmazásnak azért van jelentősége, mert mutatja, hogy a kivétel csak a közintézmények közötti együttműködés keretében kölcsönzött műtárgyakra vonatkozik, a magánszemélyek, alapítványok, cégek, stb. által kölcsönzött művek továbbra is lefoglalhatók, amennyiben tulajdonosaik ellen szankciók vannak érvényben. A finnországi szállítmányban csak múzeumi műtárgyak voltak, így a teljes szállítmány tegnap elhagyhatta az országot és már meg is érkezett Szentpétervárra, ahol nagy sajtónyilvánosság mellett csomagolták ki a három teherautónyi rakomány ottani múzeumokból származó darabjait. Hogy az incidens milyen hatást gyakorol az orosz múzeumok kölcsönzési hajlandóságára, egyelőre nem lesz felmérhető, hiszen az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok egyelőre nem terveznek onnan további kölcsönzéseket. Emlékezetes ugyanakkor, hogy az oroszok már tíz éve nem adnak kölcsön műtárgyakat amerikai kiállításokra, mert attól tartanak, hogy az USÁ-ban a két ország közötti vitatott pénzügyi kérdésekre hivatkozva lefoglalnák azokat.

Az EU új rendelkezése fenti írásunk másik témájában, az egykori Morozov-Gyűjtemény párizsi kiállításon szerepelt darabjainak visszaszolgáltatása ügyében is egyszerűbbé teszi a helyzetet; jelenleg már a logisztikai kérdések vizsgálata zajlik; egyelőre annyi tűnik bizonyosnak, hogy a művek szárazföldi úton térnek vissza Oroszországba. Mint jeleztük, két mű – különböző okokból – továbbra is Franciaországban marad és könnyen lehet, hogy ezekhez egy harmadik is csatlakozik. A hivatalosan meg nem nevezett alkotás ugyanis egy olyan magánalapítvány tulajdonában van, amely a szankciós listára – némi vita után – frissen felkerült orosz oligarchához, Vjacseszlav Kantorhoz kötődik. A kérdést a francia hatóságok jelenleg vizsgálják.