Latest Posts

Lépjen be velünk a Labirintusba, Ország Lili világába!

Szerző: admin

Falak, szürrealizmus, ikonok, városok, sírkövek, írásjelek és labirintusok. Ország Lili életműve előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria.

A Magyar Nemzeti Galéria 20. századi magyar művészek életművét bemutató sorozata a 90 éve született Ország Lilivel folytatódott. A most szombaton nyílt, több mint 300 művet felsorakoztató kiállítás, nemcsak azért egyedülálló, mert a budapesti közönségnek közel négy évtizedet kellett várni egy ilyen nagyszabású és átfogó kiállításra, hanem azért is mert, bizonyos műveket most láthat először a nagyközönség. Bán László a megnyitón kiemelte: „az egyetlen magyar klasszikus szürrealista festőként számon tartott Ország Lili látásmódjának alakulását először vizsgálják hazai és külföldi analógiákkal, Bálint Endre, Vajda Lajos, Paul Delvaux, Giorgio de Chirico és Toyen műveivel párhuzamban.”
A kiállítás az életművet évszámok alapján, hívószavak (1952-1954 Korai képek, 1955-1957 Ortodox szürrealizmus, 1958-1959 Ikonos korszak, 1960- 1965 Városképek, 1966-1969 Írásos korszak, 1970-1973 Útkeresés, 1974-1978 Labirintus) mentén mutatja be. „A falak bennem vannak” – mondta magáról a művésznő. Kolozsváry Marianna, a kiállítás kurátora szerint „Ország Lili egész munkásságában egy szerzetes türelmével és megszálltságával örökítette meg belső világának minduntalan előtűnő falait.” Bár 1944 tavaszán a koncentrációs táborba tartó szerelvényről megmenekült, a félelem és szorongás addigra már örökre tudatába ivódott. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István lett a mestere. Évekig nagy hatással volt rá Szőnyi, de már ekkor is kereste a „saját ügyét”, a saját festői hangját. Rátalált a falakra, a falak lassan eltűntek, megfestésükkel túl sok borzalmat élt át újra. Ekkor a transzcendens irányában kereste a feloldást, előbb a Bulgáriában és Oroszországban látott szláv ikonokról kölcsönzött szakrális szimbólumokat festette meg, majd a prágai zsidó temető látványa vezette át a „városos képek” korszakába. A képeken felépített falakra először akkor kezdett héberül írni, amikor megtalálta édesapja régi imakönyvét és lemásolta belőle az ott látott jeleket.

Ország Lili: Labirintus. Ikarosz, 1974–1975 olaj, farost, 100×100 cm. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest jóvoltából

Élete végéig kereste a motívumokat. A 70-es években a festett kazettás templomi mennyezetek segítették megújítani művészetét, végül eljutott a labirintusig. „Ez a labirintussorozat – mondta egy helyen – amit festek, az én labirintusom. Ezen végig kell mennem, s úgy megyek végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni. Ezt be kell járni.” Ország Lili a haláláig festette a sorozatot, ahogy az életműnek, úgy a kiállításnak is ezek a záró akkordjai. A művésznő kérésének eleget téve felépítették a Labirintust, sűrűn egymáshoz komponálták az ötven darabból álló sorozatot, amely eddig csupán egyszer az 1979-es Ország Lili emlékkiállításon épült fel.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

2016 felejthetetlen aukciós pillanatai

Szerző: admin

Ahogy közeledik az év vége hajlamosak vagyunk listákba szedni az év nagy eseményeit, gyűjtjük a felejthetetlen pillanatokat, élményeket.  December végéhez közeledve a legjobb 2016-ban készült filmeket, zenéket, könyveket felsorakoztató cikkekre bukkanunk úton s útfélen. Az idei év azonban a műtárgypiacon is tartogatott meglepetéseket. Klasszikus festők és még élő alkotók is rekordokat döntögettek.  A listán 5 külföldi művész és 5 magyar művész nagy aukciós pillanatát szedtük össze.

1.Monet: Szénaboglya – 81,4 millió dollár (23,6 milliárd forint)

 

Claude Monet: Szénaboglya (1891). 72,7 x 92,1 cm. A Christie’s jóvoltából

Monet képei eddig is szépen szerepeltek a nemzetközi aukciókon. Azonban idén novemberben a francia festőóriás a Christie’s New York- i árverésem új eladási rekordot állított fel. Korábban a 2008-as londoni aukción kalapács alá kerülő Tavirózsa sorozat egyik darabja 80,4 millió dollárral számított csúcstartónak. Monet híres Szénaboglya sorozatába 25 festmény tartozik, ezeket a művész a normandiai Givernyben lévő lakóháza előtt festette 1890-1891 telén. Az aukció azért is volt jelentős, mert a sorozat nagy része a világ nagy múzeumainak tulajdonában van (párizsi Musée d’Orsay, New York-i Metropolitan Museum, chicagói Art Institute). A novemberben árverésre kerülő festményt 1891-ben vásárolta egy Knoedler nevű műkereskedő, aki magával vitte az Egyesült Államokba.

2.Willem de Kooning: Cím nélkül XXV – 66,3 millió dollár (19,8 milliárd forint)

Willem de Kooning: Cím nélkül XXV (1977). A Christie’s jóvoltából

Rekordáron kelt el a Christie’s aukciósház New York-i kortárs művészeti árverésén Willem de Kooning Cím nélkül XXV című festménye.  A Cím nélkül XXV Willem de Kooning  legnagyobb méretű festménye. Az előzetes becslések alapján 30–40 millió dollárra számíthatott a Christie’s, a licitharc azonban csaknem ráduplázott a várakozásokra. Az 1997-ben elhunyt művész legtermékenyebb, hetvenes évekbeli korszakából származó festmény végül 66,3 millió dollárért kelt el. Ez új aukciós rekordot jelent az absztrakt expresszionista stílusáról ismert művész életművében. A festményt 2006-ban egy aukción 27,1 millió dollárért (7,8 milliárd forintért) adták el.

Edvard Munch: Lányok a hídon (1902). A Sotheby’s jóvoltából

3. Edvard Munch: Lányok a hídon (1902) – 54,2 millió dollár (16, 18 milliárd forint)
A Sotheby’s New York-i árverésének egyik legnagyobb sztárja Edvard Munch Lányok a hídon című alkotása volt, amit a norvég expresszionista festőművész 1902-ben festett az Oslo-fjord egyik falujában. A festmény 20 éve még csak 7,7 millió dollárért cserélt gazdát, 2008-ban már 30,8 millió dollárért kelt el – mindkettő rekordösszeget jelentett a norvég festő esetében – novemberben pedig már több mint 50 millió dollárt fizetett érte egy műgyűjtő. 2012-ben egyébként Edvard Munch Sikoly című képéért 119,9 millió dollárt adtak a Sotheby’s árverésén. Ez volt az első kép, amely aukción átlépte a 100 millió dolláros határt.

4. Njideka Akunyili: Drown – 1,1 millió dollár (3,2 milliárd forint)

Njideka Akunyili: Drawn (2012). A Sotheby’s jóvoltából

Novemberben új aukciós rekordot állított fel a nigériai születésű Njideka Akunyili. A művésznő Drown című képe a Sotheby’s New York-i aukcióján a becsült érték (200-300 dollár) háromszorosáért, több mint 1 millió dollárért kelt el. 11 ember licitált a képre, amit végül egy névtelen telefonos vásárló vett meg. A novemberi leütés azért is kiemelkedő, mert Akunyili idén szeptemberben felállított személyes csúcsát döntötte meg. Az Untitled című festményét 93 ezer dollárért adta el a Sotheby’s. A Drown egy intim hangulatú önarckép, a képen a művésznő és férje látható, a két alakot Akunyili korábbi képeinek montázsai veszik körül.

5. Adrian Genie: Nikelodeon – 7,1 millió font (2,41 milliárd forint)

Adrian Ghenie: Nickelodeon, 2008, olaj, akril, két részben, à 238 x 207 cm. A Christie’s jóvoltából

Rekordösszegért kelt el a londoni Christie’s aukciósház árverésén Adran Ghenie román kortárs festőművész képe. A leütési ár nemcsak a művész életében számít rekord összegnek, hanem abszolút román csúcs is. A 2008-ban készült kompozíció két nagyméretű (2,38 x 4,14 méteres) festményből áll, és az árverés előtt az aukciós ház 1 – 1,5 millió fontra becsülte az értékét. Ghenie az idén februárban felállított személyes csúcsát döntötte meg. A Napraforgók 1937-ben című festményét 3,11 millió fontért (1,06 milliárd forintért) adta el a Sotheby’s. Idén Adrian Ghenie a kortárs színtér egyik legdrágább alkotójává vált.

6. Moholy-Nagy László: Telefonkép (1923) – 6 millió dollár (1,728 milliárd forint)

Moholy – Nagy László: Telefonkép (1923). A Sotheby’s jóvoltából

6 millió dollárért (1,728 milliárd forint) kelt el Moholy-Nagy László Telefonkép című zománcképe novemberben a Sotheby’s impresszionista és modern árverésén New Yorkban. A Telefonkép egy 1923-ban készült, 95 x 60 centiméteres, zománcgyárban készített geometrikus festmény. Az árverési katalógusban az aukciósház szakértői 3-4 millió dollár között becsülték az árát. A képet, amely eddig egy neves magángyűjteményben volt, a közelmúltban kiállították a New York-i Guggenheim Múzeumban a Bauhaus festőjéről összeállított retrospektív kiállításon. Az aukción Moholy-Nagy László egy másik festménye, az 1940-ben készült CH P. Space Modulator című alkotás 792 ezer dollárért kelt el. De annyit, mint a Telefonképért, a magyar festő egyetlen művéért sem fizettek eddig. Ezzel az összeggel magyar csúcsot állított Moholy – Nagy.

7. Hantai Simon: M. A. 4 (1960) – 4,432 millió euró (1,38 milliárd forint)

Hantai Simon: M.A.4 (Mariale), 1960, olaj, vászon, 226 x 207 cm. A Sotheby’s jóvoltából

A Sotheby’s párizsi aukciósháza december 6-án egy két napos kortárs árverést tartott, ahol rekord áron kelt el Hantai M. A. 4 című képe. A Sotheby’s maga sem számított ekkora rekordra, hiszen a Mariale sorozat darabját 1,5 – 2 millió eurós becsértékkel küldte kalapács alá. Az 1960-ban született nagyméretű olajkép végül 4,432 millió euróért kelt el. Hantai Simon festményeinek árai 2010-től kezdődően ugrásszerűen megnövekedtek. 2010-ben még 720 ezer eurós csúcsnál tartott, 2013-ban már 2,464 millióval döntött rekordot, egy évvel később 2,555 millió eurót fizettek egyik képéért. Az M. A. 4 legutóbb 11 éve szerepelt aukción, a Christie’s-nél 560.800 euróért vásárolta meg egy gyűjtő. A festményt Párizsban a Pompidou Központban szervezett nagyszabású Hantai tárlatán is bemutatták.

8. Reigl Judit: Kitörés (1955) – 411 ezer euró (129 millió forint)

Reigl Judit: Kitörés, 1955, olaj, vászon, 200 x 221 cm. A Sotheby’s jóvoltából

A Sotheby’s júliusi aukcióján Reigl Judit Kitörés című, az 50-es években készült sorozatának egyik darabja döntött rekordot. Az aukciós csúcs nem volt előzmény nélküli, ugyanis tavaly decemberben a Sothesby’s-nél 100 millió forintot adtak a Kitörés sorozat másik darabjáért.
A mostani aukción szerepelt festmény  1955-ben készült és több mint fél évszázada volt ugyanazon francia magángyűjtemény része. A ház most már a tavalyinál jóval magasabb, 2-300 ezer eurós kikiáltási árral bocsájtotta kalapács alá a képet. Az eredmény azonban minden várakozást túlszárnyalt, hiszen új tulajdonosa 411 ezer eurót, azaz közel 129 millió forintot fizetett a Kitörésért.

9. Szűcs Attila: Érintés (2016) 16,25 ezer font (6,5 millió forint)

Szűcs Attila: Érintés (2016). A Sotheby’s jóvoltából

Hatalmas magyar siker született június 7-én délután Londonban, a Sotheby’s Contemporary East aukcióján, ahol Szűcs Attila, a Deák Erika Galéria művészének Érintés című művét a kikiáltási ár négyszereséért, 16 250 angol fontért (azaz mintegy 6,5 millió forint) ütötték le. Hasonlóra még nem volt példa a magyar kortárs festészet történetében. Szűcs Attila 1967-ben  Miskolcon született. Mára az egyik legjelentősebb középgenerációs kelet-közép-európai festővé vált.  Számos egyéni kiállítása mellett a kétezres évek végétől kezdve több jelentős, nemzetközi csoportos kiállításon is képviseltette magát.

10. Czóbel Béla: Körhinta (1904) – 36 millió forint

Czóbel Béla: Körhinta (1904), olaj vászon, 37 x 47 cm. A BÁV jóvoltából

Czóbel Béla Körhinta című képe igaz nem döntött eladási rekordot, azonban a kép előkerülésével annál nagyobb szenzációnak számít. A kép Czóbel korai, kevésbé ismert korszakában készült. A Körhinta 2010-ben a Wanted-listára is felkerült.  Ezekre a listákra nem minden elveszett alkotás, csak a legfontosabbak az életmű rekonstrukciója szempontjából sorsdöntő munkák kerülnek fel. A BÁV aukcióján ugyan a Körhinta kikiáltási ára nem volt túl magas – 12 millió forint, ez azonban jól illeszkedik ahhoz a trendhez, amit az aukciós ház követ. A BÁV nagyon ritkán árverez 10 millió forint felett. A licit 36 millió forintig ment, ami 40 millió fölötti vételárat jelent. Az árverés után az egyik közösségi oldalon az Ernst Galéria örömmel jelentette be, hogy ők az új tulajdonosok. Így akár az is elképzelhető, hogy pár év múlva újra találkozhatunk az alkotással egy aukción.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:

Henri Neuendorf:  The Top Auction Moments of 2016. https://news.artnet.com/market/top-auction-moments-of-2016-766628
Most megveheti Monet egyik búzakazalját. http://index.hu/kultur/2016/10/15/most_megveheti_monet_egyik_buzakazaljat/
Ennyit még soha nem fizettek egy román festő képéért. http://vs.hu/magazin/osszes/ennyit-meg-soha-nem-fizettek-roman-festo-kepeert-1007#!s
Álomáron kelt el a román ügyletes világsztárjának festménye. http://artportal.hu/magazin/mugyujtes/alomaron-kelt-el-a-roman-muveszet-ugyeletes-vilagsztarjanak-festmenye
Art by Nigerian-born Njideka Akunyili Crosby Auctions for Record $1.1m at Sotheby’s. http://www.thisdaylive.com/index.php/2016/11/24/art-by-nigerian-born-njideka-akunyili-crosby-auctions-for-record-1-1m-at-sothebys/
66 millió dollárt ér ez a kép és még címe sincs. http://ujszo.com/online/kultura/2016/11/16/66-millio-dollart-er-ez-a-kep-es-meg-cime-sincs
Rekordarat fizettek Moholy – Nagy egyik képéért. http://index.hu/kultur/2016/11/15/rekordarat_fizettek_moholy-nagy_laszlo_egy_kepeert/
Hantai Simon megállíthatatlan: újabb csúcs. http://artportal.hu/magazin/mugyujtes/hantai-simon-megallithatatlan-ujabb-csucs
Ennyit még nem fizettek élő magyar művész munkájáért. http://artportal.hu/magazin/mugyujtes/ennyit-meg-nem-fizettek-elo-magyar-muvesz-munkajaert
Jól futottak a kortárs magyar festmények a londoni árverésen. http://index.hu/kultur/2016/06/08/jol_futottak_a_kortars_magyar_festmenyek_a_londoni_arveresen/
Gréczi Emőke: Hiányzó láncszem: a Körhinta. In.: Műértő, XIX. évf. 12. sz. – XX. évf. 1. sz. (2016. december – 2017. január)

 

 

 

 

 

A dinó és az aranyhalacska

Szerző: admin

Magyar művészeti projektek az Abu Dhabi Art Fair-en

Hogyan kerül egy hatalmasás ásványvizes palackokból készült dinoszaurusz szobor Abu Dhabiba, az ott évente megrendezett nemzetközi kortárs művészeti vásárra? Sőt, mit keresnek magyar grafikusok mese illusztrációi ugyanott? A válasz röviden: Hybrid Art Management. A magyar művészet management társaság évek óta szervez különböző kiállításokat, vizuális művészeti vagy éppen dizájn projekteket az öbölmenti országok művészeivel, galeristáival együttműködésben. 
Idén az Abu Dhabi illetőségű Etihad Galllery-vel közösen gondoltak egyet, és ásványvizes palackokból magyar, emirátusi, lengyel szobrászok segítségével hatalmas dinoszaurusz szobrot készítettek Pannonhalmán, amelyet  az alkotás helyszínen kívül bemutattak Budapesten a Duna korzón, majd konténerbe pakolták, és átszállították Abu Dhabiba. Bár a behajózás kicsit a Jurassic Park idevonatkozó jelenetét idézte, a palack-dínó mégsem keltett hatalmas riadalmat, sőt a művészeti vásár egyik kedvence lett … kevesen mentek el előtte úgy, hogy ne készült volna egy – egy mosolygós szelfi.
A dínó project ötletét egyébként a környezet tudatos gondolatok ösztönözték: Pannonhalmán palackozzák a Vis Vitalist, az apátság ásványvizét, amelynek kiürült palackjai váltak a környezettudatosság jegyében alapanyaggá. A közel 4000 összepréselt palackból és a kupakból álló dínó:egyik lábával egy műanyag palackra tapos, ezzel is utalva arra, hogy az üres flakonokat összepréselve lehet a leghatékonyabban gyűjteni. Egy eldobott PET palack ugyanis a legfrissebb kutatások szerint magától legkevesebb 450 év alatt bomlik le a természetben.
A vásár egyik másik standján az Abu Dhabi uralkodó család által alapított Fatima Bint Hazza Cultural Foundation elnevezésű szervezet standján magyar grafikusok meseillusztrációit csodálhatta a közönség. A kiállítás egy grafikai pályázat alkotásaiból jött létre amelynek keretében magyar művészek arab meséket, arab művészek pedig magyar meséket illusztráltak. Izgalmas kulturális kaland,  hogyan képzelik el teljesen más vizuális gyökerekből építkező művészek egymás mesevilágát, hogyan lépnek be a sztereotípiákon túli fantázia birodalmába, ahol szabadon alkothatnak saját motívumokat. A magyar grafikusok az arab világban népszerű Badiha című mesét amelyben fontos szerepet kap egy – az európai mesékből is jól ismert aranyhalacska. 
Az Abu Dhabi Art Fair bár nem tartozik a legnagyobbak közé, mégis a köze- kelet  egyik legrangosabb nemzetközi művészeti vására, amelyet idén 2016 november 15-19. Között rendeztek meg. A látogatók izgalmas, kifinomult alkotásokkal találkozhattak: néhány Picasso, Dubuffet, Basquiat alkotás mellett bőven képviseltette magát az ázsiai kortárs művészet krémje. Mindig érdekes figyelni egy-egy nemzetközi vásáron, hogyan hangolódnak rá az egyes galériák a helyi kulturális elvárásokra, ízlésvilágra párhuzamosan megtartva a  magas művészeti színvonalat. Ezúttal is számos olyan festményt, szobrot, installációt láthatott a nézősereg, amelyeket a közel- és távolkelet, az arab valamint az ázsiai művészeti motívumkincs inspirált.
A vásár területén sétálva nem csak a műalkotásokban gyönyörködhetett a látogató, hanem folyamatosan valamilyen zenei produkció is beszippantotta az érdeklődőket, további érzékszerveiket stimulálva megsokszorozta a műélvezetet.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Csörögi Anikó Lilla

Szerző: admin

Csörögi Anikó Lilla művészettörténész. Alkalmazott grafikusként végzett, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen történelmet, művészettörténetet és esztétikát tanult. Gyakornokként a szolnoki Damjanich Múzeum Néprajzi Osztályán, a Vaszary Múzeum Kommuikációs Osztályán és a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályán is dolgozott. Szívügyének tekinti, hogy a modern és kortárs művészet minél szélesebb közönség értékelje.