Latest Posts

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 1. rész

Szerző: admin

A festményeken szereplő kutya tényleg csak egy kutya?
Az európia művészettörténetben a kutya, mint szimbólum kifejezheti a hűséget, az árulást vagy akár a csábítást is. A sokszor ellentmondásos olvasatokat régen mindenki kente-vágta, mára azonban az állatszimbolizmus megértése az egyszerű földi halandónak sok fejtörést okozhat. Mit jelképeznek az állatok a festészetben? Új cikksorozatunkban segítünk megválaszolni ezt a kérdést!

A hermelin

 

Ceci n’est pas une hermine. René Magritte után szabadon

A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. William Segar festményén I. Erzsébet királynőt hermelinnel ábrázolta, itt az állat a női tisztaságot és szűziességet szimbolizálja.

William Segar: Hermelines portré, 1585. A Wikimedia jóvoltából

Leonardo Hermelines hölgye, azonban már közel sem olyan erényes, mint azt gondolnánk. Ráadásul a legutóbbi kutatások szerint Cecilia Gallerani nem is mindig tartott hermelint a kezében!

Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel (részlet) 1489–90 körül. A Wikimedia jóvoltából

A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Hölgy hermelinnel című festményt, amelyről több mint 500 évig úgy hitték, hogy mindig is szerepelt rajta a prémes állat. Cotte azonban bebizonyította, hogy Leonardo először egyszerű portrét festett, majd a képre rákerült egy apró hermelin, amelyet később nagyobbá alakított. Az 1489 és 1490 között készült olaj- és temperafestmény Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg szeretőjét ábrázolja. A herceg – becenevén a “fehér hermelin” – volt Leonardo legfőbb pártfogója a művész 18 évnyi milánói tartózkodása során.

Pascal Cotte jóvoltából

A felfedezés nyomán új elméletek kaptak szárnyra a Leonardo-portréval kapcsolatban. Az egyik feltételezés szerint a művész azért festette rá a hermelint, hogy így szimbolizálja Gallerani kedvesét és később a hercegnek való hízelgésből hangsúlyozta ki jobban az állatot. Egy másik teória szerint Gallerani kérte meg Leonardót, hogy fesse rá a képre az állatot, hogy a milánói udvarban mindenki előtt egyértelművé váljon a herceggel való kapcsolata.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Decoding Animals in Art History, From Immortal Peacocks to Lusty Rabbits
“Meghámozták” Leonardo híres hermelines hölgyét

Ezek a művészek szeretnék megmenteni az orrszarvúkat! De mégis hogyan?

Szerző: admin

Miután az orrvadászok megtizedelték a már egyébként is ritka állományt, egy északi hím szélesszájú orrszarvú egyszer csak abban a kényes helyzetben találta magát, hogy ő az utolsó hímnemű példánya ennek a fajnak. 2017-re pedig eljutottunk oda, hogy csak három állatra csökkent az északi szélesszájú orrszarvú állománya. A megmaradt három orrszarvúra, a Fatu nevű 15 éves nőstényre, a Najin nevű 16 éves nőstényre, illetve a Sudan nevű 42 éves hímre éjjel-nappal vigyáznak a fegyveres vadőrök. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy ezzel a három állattal aligha lehet megmenteni az északi alfajt a kipusztulástól.

Gillie és Marc Schattner: Az utolsó három. Az Artnet jóvoltából

De mit tehet egy művész, ha fel akarja hívni a figyelmet a megmaradt állatokra?

Egy ausztrál művész házaspár Kickstarter kampányt kezdett, hogy megvalósulhasson az a szobruk, amin a három megmaradt orrszarvú látható. Gillie és Marc Schattner a világ legnagyobb orrszarvúkat ábrázoló szobrát akarja elkészíteni részben közösségi finanszírozásból, részben a saját pénzükből. A tervek szerint Szudán, Najin és Fatu szobra bronzból lesz, ezután arany patinával vonják be az alkotást, így utalva a szarvak illegális értékesítésére. A házaspár arra kéri az embereket, hogy a pénzbeli segítség mellett hagyjanak az oldalon “Goodbye Rhino” szöveggel üzenetet és ha ezekből összegyűlik 1 millió, akkor petícióként a kínai és vietnami kormánynak is elküldik. Ugyanis az északi szélesszájú orrszarvú azért került a biztos kihalás szélére, mert a hagyományos kínai és vietnami orvoslásban is csodaszerként használják a szarvakat. A  legelvetemültebbek a feketepiacon akár  25.000-40.000 amerikai dollárt is képesek fizetni egy kilogramm szarvért.

Gillie és Marc Schattner

A tervek szerint Az utolsó három címet viselő alkotás  2018 januárjától a New York-i Astor-udvaron lesz látható.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
These Artists Want to Save the Rhinos. How? By Building the World’s Biggest Rhino Sculpture

Velencéig gurultak a szentendrei biliárd golyók!

Szerző: admin

2016. augusztusában a szentendrei Duna-korzón izgő-mozgó biliárd golyókat súlyoztak le, amik pár hónapig a zöld posztó helyett a hullámokon lebegtek. Vincze Ottó land artos alkotását tavaly októberig láthatták a Szentendrére látogatók. A River Pool című munkájában Vincze a színes hajózási bójákat idézte meg, de ezúttal biliárd golyók alakjában. Installációjában megfordította a biliárd dinamikáját: a golyók véletlenszerűen elhelyezve, lehorgonyozva lebegtek a víz felszínén, míg az „asztal”, azaz a Duna, folyamatos mozgásban volt alattuk.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

“A River Pool bármilyen nemzetközi mezőnyben azonnal sikert aratna. A zöld posztó helyett zöld hullámokban izgő-mozgó golyók minden helyi kontextus nélkül is jókedvű, látványos és könnyen érthető műalkotást jelentenének.” Szily László

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

A nemzetközi sikerre nem sokat kellett várni, ugyanis Vincze Ottó a Velencei Biennáléra apróbb változtatásokkal ismét elkészítette River Pool-t. A labdák maradtak, csak a golyókra a szentendrei kettőskereszt helyett a velencei oroszlán került. A szemfülesebbek a fotókon is észrevehetik, hogy egy kivétel azért akadt: az egyik fehér golyón ugyanis rajtamaradt a horgonyos címer.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

Akik Szentendrén nem látták az alkotást, azok most a Giudecca-sziget rakpartjánál, a széles lagúnában nézhetik meg az óriási biliárd golyókat. A bójákat egyébként a vaporettók erős hullámverése miatt kéttonnás betontömbökkel horgonyozták le.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Kirakták egy velencei lagunára, épp most hódítja meg a világot a szentendrei vízi biliárd
Óriási biliárdasztallá alakította át egy művész a Dunát a szentendrei korzó előtt
Biliárdasztallá változott a Duna Szentendrénél

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi képaukciójának legdrágább tételei

Szerző: admin

Gulácsy jelmezes önarcképe 85 millió forintot, Szinyei-Merse Pál tájképe 44 millió forintot ért a Kieselbach Galéria péntek esti tavaszi árverésén, amelyen sok más mellett Pór Bertalan, Iványi-Grünwald Béla és Schönberger Armand alkotásait kínáltak az érdeklődőknek a Budapest Marriott Hotelben.

Gulácsy Lajos 44 millió forintos kikiáltási árról indított Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképe végzett a legmagasabban a péntek esti árverésen. Gulácsy műve egykor Horváth Zsigmond, majd Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet gyűjteményében, később a Füst Milán Fordítói Alapítvány tulajdonában volt.

Gulácsy Lajos: Cogito ergo sum (A falu bolondja), 1903. 74 x 54,5 cm. Olaj, vászon. Jelezve balra lent: Gulácsy, jelezve jobbra lent a kereten: Cogito ergo sum Descartes.

A több mint 200 tételt számláló aukciós anyagból a második legmagasabb árat érte el Szinyei Merse Pál A Vezúv kitörése című műve. Az 1863-as olajképre 38 millió forinttól indult a licitálás és végül 44 millió forintnál ütötték le a romantikus és a klasszicista tájképfestészet egyik kiemelkedő darabját. A festményen a tűzhányóból éjszaka kilövellő lángoszlopok belefolynak a nápolyi öböl vizébe.

Szinyei Merse Pál: A Vezúv kitörése,1863. 63,5 x 87,5 cm. Olaj, vászon. Jelezve a hátoldalon: Szinyei Merse Pál 1863

Magas áron 42 millió forintért cserélt gazdát Schönberger Armand Nagybányai táj a Keresztheggyel című festménye, amelynek induló ára 18 millió forint volt, de ugyancsak 42 millió forintért kelt el a tragikusan rövid életű Bohacsek Ede Rákosligeti tája, amelyre 16 millió forintról indult a licitálás.

Schönberger Armand: Nagybányai táj a Keresztheggyel, 1909 körül. 57,5 x 52 cm. Olaj, vászon. Jelezve jobbra lent: Schönberger.

Bohacsek Ede: Rákosligeti táj, 1912. 49 x 69 cm. Olaj, vászon. Jelezve balra lent: Bohacsek 912.

Több festmény árát is 30 millió forint felett ütötték le. Iványi Grünwald Béla Fürdőző nők című festménye 38 millió forintért, Ziffer Sándor Lovaskocsik a Szajna-parton című műve 36 millió forintért, Pór Bertalan Vágyódás a szerelemre című védett olajképe 37 millió forintért, míg Barcsay Jenő Erdei út című festménye 32 millió forintért kelt el. De 30 millió forint felett végzett Berény Róbert Olvasó lány pamlagon (Olvasó nő) című, 1906 körül készült festménye is, amelyet 34 millió forintnál ütöttek le, kétmillió forinttal meghaladva így a kikiáltási árát.

Iványi Grünwald Béla: Fürdőző nők (Nagybánya), 1909. 125 x 104 cm. Olaj, vászon. Jelzés nélkül.

Ziffer Sándor: Lovaskocsik a Szajna-parton (Port de Monetbello háttérben a Notre Dame-mal), 1911. 60 x 72 cm. Olaj, vászon. Jelezve jobbra lent: Ziffer Sándor 1911.

Pór Bertalan: Vágyódás tiszta szerelemre, 1910. 50,5 x 67 cm. Olaj, vászon. Jelezve balra lent: Pór B 1910.

Berény Róbert: Olvasó lány pamlagon (Olvasó nő), 1906 körül. 70 x 90 cm. Olaj, vászon. Jelzés nélkül.

Három festmény 20 millió forint felett kelt el. Tihanyi Lajos Tájkép Szécsénykovácsi II. című festménye kikiáltási áron, 22 millió forintért cserélt gazdát, míg Korda Vince Műteremsarok Van Gogh székével című 1925-ös festményét 24 millió forintért vásárolta meg új tulajdonosa. De ugyanennyit fizettek Boromisza Tibor Piros Muskátlis csendéletéért is. A kép kikiáltási ára 16 millió forint volt.

Tihanyi Lajos: Tájkép Szécsénykovácsi II.,1913. 54 x 73 cm. Olaj, vászon. Jelezve jobbra lent: Tihanyi 1913.

Korda Vince: Műteremsarok Van Gogh székével, 1925. 81 x 66 cm. Olaj, vászon. Jelezve balra lent: Korda Paris 925.

Boromisza Tibor: Piros muskátlis csendélet, 1908. 65 x 75 cm. Olaj, vászon. Jelezve jobbra fent: Boromisza Tibor Zenta 1908.

Élénk licitemelkedés mellett talált gazdára és több mint a duplájáért kelt el Halápy János Balatoni vitorlásversenye. Csaknem a háromszorosánál ütötték le Szőnyi István Zebegényi utca télen című festményét, amely végül 1,1 millió forintért cserélt gazdát.

Halápy János: Balatoni vitrolásverseny (Villódzó nyári fények), 1940 körül. 100 x 130 cm. Olaj, vászon. Jelzés nélkül.

Szőnyi István: Zebegényi utca télen, 1938. 32,5 x 49,5 cm. Tempera, papír. Jelezve jobbra lent: Szőnyi I 1938.

A kortárs alkotók közül Ősi László Finompassz című festménye kikiáltási árának ötszöröséért 1,4 millió forintért, míg kikiáltási árának hatszorosáért 1,8 millió forintért kelt el Rippl-Rónai József egyik ceruza önarcképe.

Ősi László: Finompassz (A splendid lob), 2017. 50 x 55 cm. Olaj, farost. Jelezve jobbra középen: Ősi 17.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás: MTI