Latest Posts

Íme, a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának legdrágább műtárgyai

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria hétfő esti tavaszi árverésén, amelyen többek között Szinyei-Merse Pál, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Mednyánszky László műveire licitálhattak az érdeklődők a Budapesti Kongresszusi Központban.

A Séta a régi olasz városban című olajfestményre 30 millió forintról indult a licitálás, majd több ajánlat érkezése után az 1908 és 1910 között keletkezett mű végül 60 millió forintért cserélt gazdát. Az olajfestmény egykor Bedő Rudolfnak, a 20. századi műgyűjtés egyik legfontosabb alakjának tulajdonában volt.

Gulácsy Lajos: Séta a régi olasz városban. 1908-1910 között. Olaj, papír 74,5×53 cm Jelezve balra lent: Gulácsy L.

44 millió forintért kelt el Szinyei-Merse Pál nagyméretű, éppen száz éve készített Szép idő (Derűs idő a Balatonon) című festménye, a plein air festészet egyik remekműve, amelyet életének utolsó éveiben festett a mester egy fonyódi nyaralás alkalmával. A kép kikiáltási ára 30 millió forint volt.

Szinyei Merse Pál: Szép idő (Derűs idő a Balatonon), 1917. Olaj, vászon 80×96 cm Jelezve jobbra lent: Szinyei.

Nagy érdeklődés mellett talált új gazdára Boromisza Tibor Őszi reggel című olajfestménye. A magyar fauve festészet egyik kiemelkedő darabjára 24 millió forintról indult a licitálás, majd 28 millió forintnál ütötték le a festmény árát.

Boromisza Tibor: Őszi reggel, 191. Olaj, vászon 90×116 cm Jelezve jobbra lent: Boromisza Tibor, Jelezve hátoldalon: Őszi reggel NB 1911 Boromisza Tibor.

Kikiáltási áron, 24 millió forintért talált új gazdára az árverés egyik fauve-os remekműve, Tihanyi Lajos 1909-es Nagybányai táj című festménye. Tihanyi a magyar modernizmus két legfontosabb alkotó közösségének, a Nyolcaknak és a nagybányai neósoknak egyaránt tagja volt.

Tihanyi Lajos: Nagybányai táj, 1909. Olaj, vászon 60×65,5 cm Jelezve jobbra lent: Tihanyi L.

Kikiáltási árának több mint kétszereséért, 25 millió forintért kelt el Nemes Lampérth József Híd a Szajnán című 1920-as tusképe, amely az utolsó és egyben összefoglaló darabja a párizsi hidakat ábrázoló ciklusának.

Nemes Lampérth József : Híd a Szajnán, 1920. Fekete és színes tus, papír 72×102 cm Jelezve jobbra fent: Lampérth 11 VIII. 1920.

Kikiáltási árának több mint háromszorosáért, 16 millió forintért cserélt gazdát Vaszary János Kávéházi terasz Siófokon című 1906-os olajfestménye, míg kikiáltási árának csaknem duplájáért, 14 millió forintért kelt el Márffy Ödön Éjjel című, 1928-as olajfestménye.

Vaszary János: Kávéházi terasz Siófokon, 1906. Olaj, fa 42,5×26,5 cm Jelezve balra lent: Vaszary J., Jelezve hátoldalon: Vaszary Kávéházi terasz Siófokon, Zilzer számára.

Márffy Ödön: Éjjel, 1928. Olaj, vászon 50×62,5 cm Jelezve jobbra lent: Márffy Ö Hátoldalán a vásznon bélyegző: Munkácsy céh kiállítása; 1928.

A Zsolnay kínálatból 4,6 millió forintért talált új gazdára egy feltehetően Rippl-Rónai által saját kezűleg festett Zsolnay-tányér. A különleges darab része volt annak a 12 személyes étkészletnek, amelyet Andrássy Tivadar gróf megbízására készített Rippl-Rónai. A tányér kikiáltási ára 3 millió forint volt.

Zsolnay: Mélytányér az Andrássy-ebédlő számára készített sorozatból, Zsolnay, 1897; Dekorterv: Rippl-Rónai József

A Virág Judit Galéria tavaszi aukciós anyaga 223 festményt és több Zsolnay-kerámiát kínált az érdeklődőknek, köztük számos múzeumi rangú remekművet is.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás: MTI

Májusi kiállítási körkép

Az első élvonalbeli múzeumok tárlatai helyett májusban olyan hazai kiállításokat ajánlunk Önöknek, amiket a kisebb sajtóvisszhang ellenére is érdemes megnézni. Olyan ismert és kevésbé ismert alkotók életművébe nyerhetünk betekintést, mint: Deim Pál, feLugossy László, Bukta Imre, Szirtes János és Nemes Anna. Ajánlónk második részében Londonba repítjük Önöket, ahol megismerkedhetnek David Hockney festményeivel és a Pink Floyd életművét bemutató kiállítással.

Budapest

Nemes Anna: Vannak
Megtekinthető: Budapest, Várfok Galéria és Várfok Project Room 2017. június 3-ig.

A Várfok Galériában és Várfok Project Roomban megrendezésre kerülő tárlat gazdag válogatást vonultat fel Nemes Anna eddigi munkásságából. A fiatal festőművésznő 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán Bukta Imre osztályában. A Várfok Galéria állandó művészköréhez 2016-ban csatlakozott, és jelenleg a Galéria legfiatalabb művésze. Nemes Annát leginkább az emberi test megjelenítése vonzza, melyet meztelenül tár a néző elé páratlan hangnemben. Mind a vásznat, az ecsetet és a festéket is levegős könnyedséggel használja, legyen szó fogyatékosokról, testépítőkről, családtagokról vagy a test anatómiáját újraértelmező aktokról. Az érzéki, néhol bizarr pozíciókban megjelenített személyek Nemes festményein sajátos intimitást hordoznak, titkaikat azonban nem adják ki, megőrzik sejtelmességüket. Technikájára a nagymértékben oldott akrilfestés jellemző, melyet bravúrosan, és példátlan érzékiséggel rétegez a hófehér vásznon.

Gyönyörű ez a mai nap – Koncz András képei a 80-as évekből
Megtekinthető: Budapest, Art+Text Gallery 2017. június 2-ig.

„A magyar képzőművészet olyan új hangra talált rá a nyolcvanas évek első felében, amelynek a pontos leírásával azóta is kísérletezünk. Mintegy kiderült az ég, eltűntek a felhők – olyan lett a táj, amilyennek talán Szinyei óta még egyetlen generáció sem látta (és ő is megkapta a magáét a kék ég alatt felelőtlenül heverésző aktjáért). Nem tartott sokáig, de felejthetetlenül könnyű és jókedvű korszak volt. A képzőművészet új hangja minden korábbi hazai iskoláétól különbözött. Ahogy Szinyei a fényektől megittasult francia impresszionistákkal volt egy hullámhosszon a maga tekintélyelvű, mélybarnára hangolt kultúrájában, a nyolcvanas évek elején a magyar művészek is az európai szubjektivista áramlatok közegében találták magukat a lassan széthullásnak induló államszocializmus közepén, annak művészellenzéke örököseként. Semmi sem volt terhesebb ebben a korszakban, mint ez az örökség, ami a magyar kultúrában az avantgárd morális imperatívusza mellett a művész egész, 48-tól datálható szabadságharcos mítoszát is magában foglalta. Ez az örökség, súlyánál fogva, mozdíthatatlanná vált. »Igyekszem mostanában olyan képeket kitalálni, amelyekkel örömet szerzek magamnak, mert úgy vélem, hogy ez a legjobb lehetőség arra, hogy munkáimnak mások is örüljenek… Tehát az új művészet Vidám, Vidám, és szabad« – írta Bak Imre 1983-ban a Rabinext Stúdió szentendrei kiállításának katalógusában. Az első változatban Rabinecnek nevezett alkotóközösség emblémáján – Birkás Ákos és Koncz András munkája – sziklás-hegyes-tavas-delfines álomtájat látunk a horizontra emelkedő napkoronggal, s körülötte félkörívben felirat: »Gyönyörű ez a mai nap.«” Forgács Éva: „Gyönyörű ez a mai nap. Magyar festészet a nyolcvanas években

Szentendre

 

In memoriam Deim Pál
Megtekinthető: Szentendre, MANK 2017. május 21-ig

A tavaly meghalt Deim Pált, a kortárs magyar képzőművészet meghatározó alakját állítja középpontba a MANK – Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Galéria – aktuális kiállítása. A tárlaton Deim Pál 17 alkotása látható, közülük kiemelkedik a Fa című olajfestménye és az elmúlást jelképező Gyász című akvarellje. Az alkotások zömét az úgynevezett bábuk alkotják, amelyek különböző művészi kidolgozásban jelennek a meg a kiállításon. Deim Pál egyik fontos mestere Barcsay Jenő volt, akinek hatására konstruktivista festő lett, de képei nem csupán jelekkel operáló absztrakciók: narratívája van, minden munkája az élet fontos kérdéseiről szól. A fiatal generációt megtanította a nagyok – Barcsay Jenő, Vajda Lajos, Korniss Dezső – tiszteletére, de nemcsak művészi útmutatást, hanem tartást is adott a fiatal művész nemzedéknek, a mentoruk volt. A Kossuth-díjas képzőművész munkássága előtt tisztelgő kiállítás május 21-ig látható a szentendrei MANK Galériában.

Levitáció – feLugossy László, Bukta Imre és Szirtes János
Megtekinthető: Szentendre, MűvészetMalom 2017. június 11-ig

FeLugossy László, Bukta Imre és Szirtes János képzőművészek a gravitációt legyőzve lebegnek Szentendre felett azon a plakáton, amely a MűvészetMalom aktuális kiállítását hirdeti. Ez a levitáció jól kifejezi a képzőművészek és Szentendre viszonyát. Mindhármuk alkotói pályája – bármennyire is eltérőek – szorosan kapcsolódott egykor a városhoz, annak művészeti hagyományaihoz. Ma már Szentendrétől távol élnek és alkotnak, mégis sok szállal kötődnek hozzá. Ez a kötődés és elszakadás, a nehézkedés és felemelkedés viszonya adja a Levitáció című tárlat témáját. A három művész másfél évig készült erre a közös megmutatkozásra a MűvészetMalom különleges hangulata inspirálta installációkkal, fotósorozatokkal és videómunkákkal. A rendhagyó tárlaton hagyományos értelemben vett táblakép nem lesz látható. A húszegynéhány alkotás között számos érdekesség, különleges látvány is fogadja a látogatót. Egy ’60-as évekből származó IL 22-es repülőgép pilótafülkéjével, egy öt és fél méteres, a kiállítótérbe belógatott jegenyefával és egy börtönt idéző installációval is találkozhatunk ezen az izgalmas kortárs tárlaton.

London

 

The Pink Floyd Exhibition: Their Mortal Remains
Megtekinthető: London, Viktória és Albert Múzeum 2017. október 1-ig.

“Azt hittem, nem lesz elég anyag a kiállításhoz, de kiderült, hogy nagyot tévedtem. El sem tudom mondani, mennyi cucc nem fért be. Mindenből van egy kicsi, például a kedvenc dobverőim, több régi gép, amelyet hangfelvételre használtunk, és amely teljesen elavult a mai digitális technológiához képest” – mondta el Nick Mason, aki kiemelte, hogy a zenekar többi tagja is aktívan részt vett a tárlat létrehozásában.
Korábban soha nem látott koncertfelvételeket, 350 tárgyat, hangszereket és kéziratokat is bemutat a Pink Floyd zenekarról szóló kiállítás keretében a londoni Viktória és Albert Múzeum. A The Pink Floyd Exhibition: Their Mortal Remains című tárlat a banda első dalának megjelenése óta eltelt ötven évet dolgozza fel. Kézzel írott dalszövegeket, rajzokat, pszichedelikus posztereket, a színpadi fellépéseken használt tárgyakat is láthat a közönség. A múzeum szerint a „magával ragadó, több érzékszervre ható, teátrális utazás elvezet a Pink Floyd különleges világába, bemutatja az együttes zenéjét, ikonikus képeit, fellépéseit az 1960-as évek Londonjának pszichedelikus világától a mai napig”. A Pink Floydot 1965-ben alapította négy diák: Syd Barrett, Roger Waters, Rick Wright és Nick Mason. Három album után Barrett elhagyta a zenekart, helyére David Gilmour gitáros került.

David Hockney életmű-kiállítására
Megtekinthető: London, Tate Britain 2017. május 29-ig

„Egyszerűen csak használja a dolgokat: a vásznat, a színeket, a kamerát. Egészen különleges módon bánik a filmmel. Hatalmas képzelőerővel rendelkezik, 2D-ben is képes láttatni mindazt, ami a valóságban 3D. Összezavar bennünket, szórakozik velünk, levesz minket a lábunkról” – Estelle Lovatt műkritikus.
A Tate Britain történetében még sosem kapkodtak ennyire a jegyekért, mint most: a David Hockney életművét bemutató kiállításra már a megnyitás előtt több mint 20 ezer belépő kelt el. A kortárs brit képzőművészet nehezen besorolható alakjának 60 éves pályafutását ünneplő tárlaton a vázlatrajzok, festmények, nyomatok, fényképek mellett digitális kísérleti munkáit is bemutatják. „A kiállítás Hockney örök kérdéseire helyezi a hangsúlyt: mi a kép, miért készítünk képeket, miként ábrázolhatjuk az idő és a mozgás természetét egy olyan valamin keresztül, ami lapos és statikus” – mondta a kurátor, Chris Stephens. A tárlat a 1960-as évvel kezdődik, amikor a londoni Royal College of Art növendéke még kereste festői nyelvét. Két évvel később már a brit pop-art mozgalom egyik alapítójaként emlegették. A 79 éves művész retrospektív kiállítása május 29-ig Londonban a Tate Britainben, majd június végétől októberig Párizsban a Pompidou Központban várja az érdeklődőket. Novembertől jövő év februárjáig a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban mutatják be David Hockney életművét.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Velencei Biennálé – magyar kortársművészek munkái a lagúnák városában!

Május 13-án nyílt meg a világ legrangosabb képzőművészeti seregszemléje az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále. A november 26-ig látogatható esemény idén a Viva Arte Viva címet viseli. Főkurátora Christine Macel művészettörténész lett, aki a párizsi Pompidou Központ vezető kurátora.

A Giardini történelmi pavilonjában összesen 86 ország képviselteti magát. Idén három ország is – Antigua és Barbuda, Kiribati valamint Nigéria – először vesz részt a Biennálén. A központi kiállításon pedig több évtized kihagyás után újra szerepelnek majd magyar művészek is, ugyanis a kurátori válogatásába Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái is meghívást kaptak. Hajas Tibor (1946-1980) munkái a Giardiniben, az Örömök és félelmek pavilonja című szekcióban lesznek láthatóak. Hajas Tibor nemcsak a hetvenes évek magyar avantgárd művészetének sokoldalú és nagyhatású alkotója,  hanem a performance művészet nemzetközileg is elismert alakja volt. A központi kiállítás másik magyar résztvevője a Lengyelországban élő Csörgő Attila lesz, aki az Arsenaléban, a Giardino delle Verginiben az Idő és a végtelen pavilonja szekcióban fog kiállítani.

Hajas Tibor: Levél barátomnak Párizsba (1975). Az artic.edu jóvoltából

Az idei Biennálé középpontjába a művészek a művészetek kerülnek. Az eseményről Cristine Macel a következőket nyilatkozta: „A konfliktusokkal és megrázkódtatásokkal terhes világunkban, amelyben súlyos veszélyben van a humanizmus, a művészet az ember legértékesebb része. A művészek kortárs vitákban vállalt szerepe, felszólalása, felelőssége ma fontosabb, mint valaha. A Viva Arte Viva a művészekkel együtt létrehozott Biennálé, mely általuk és értük jön létre. Azokkal a formákkal foglalkozik, amelyeket ők kezdeményeznek, a kérdésekkel, melyeket ők vetnek fel, az általuk kialakított művészi gyakorlattal és az életformával, amelyet választanak.” 

Csörgő Tibor: Félgömb, C-prints, 30 x 24 cm (1996). A gregorpodnar.com jóvoltából

Mit láthatunk a Magyar Pavilonban?

Idén a magyar Pavilonban Várnai Gyula Peace on Earth! című kiállítását láthatja majd a közönség. Várnai kiállítása több installáció mentén idézi meg a múlt futurológiai elképzeléseit és utópiáit. Felidézi a hatvanas évek jövővízióit, hogy szembesítsen azok megvalósulatlanságával, a jövő kiszámíthatatlanságával.

Ezer jelvény és ezer reklámtáska készült a megnyitóra. Fotó: Szőnyi András. A Ludwig Múzeum jóvoltából.

“Mindannyiunkat foglalkoztat, hogy milyen világ vár ránk a jövőben. Bármennyire is hiszünk a nyugati világ tradicionális értékeiben, a jelenkori történések megkérdőjelezni látszanak olyan alapokat, amelyeket nemrég még biztosnak hittünk. Konfliktusokkal terhes világunkban a világbéke egyre utópisztikusabbnak és elérhetetlenebbnek látszik, pedig világtörténelmi távlatból nézve valójában az emberiség legbékésebb időszakában élünk.”

A dombóvári műhelyben készült óriásneon napi nyolc órát fog világítani hat hónapon keresztül. Fotó: Várnai Gyula. A Ludwig Múzeum jóvoltából.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
57. Velencei Képzőművészeti Biennálé
A magyar avantgárd a Velencei Biennále központi kiállításán

Az Amerika Kupa vitorlásának furcsa, de igaz története!

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy elithajóverseny szövetség Maine-ben, amely 1994-ben gondolt egyet és a világhírű Roy Lichtensteinnel megterveztette új hajótestjének a designját. A szövetség abban reménykedett, hogy a hajótest elnyeri az égiek kegyeit, és meg sem állnak az 1995-ös Amerikai Kupa első helyéig. Miután elkészült “Young America” névre keresztelt hajó a PACT 95 csapata megpróbálta megvédeni Amerika Kupa győzelmét. A címvédés azonban nem sikerült, hiába volt a PACT 95 a verseny előtt a leggyorsabb, a “Young America” a nagy megmérettetés előtt egy nappal megsérült. A vihar tépte hajót kijavították ugyan, de nem tudott lépést tartani a hibátlan járművekkel.

A “Young America” 1995-ben bevetés közben. Fotó: Stephen Dunn. A Getty Images Sport jóvoltából.

Teltek múltak az évek, mígnem eltelt 22 év és jött a hír a hajóskapitányból lett műgyűjtő Kevin P. Mahaney úgy döntött, hogy kiállítást rendez a Middlebury College Museum of Art-ban, ahol újra bemutatják a “Young America”-t is. Az idei Amerika Kupával egy időben, május 26-án debütál a tárlat, ahol az eredeti hajótest mellett vázlatokkal, makettekkel és Theodore Bogosian filmjével is találkozhatunk. A dokumentumfilm segítségével betekinthetünk a tervezési folyamatokba, és azt is láthatjuk, amint az elkészült hajótestet először vízre teszik.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
The Strange But True Story of Roy Lichtenstein’s Ill-Fated America’s Cup Sailboat