Latest Posts

Miből lesz a cserebogár? – Egy 1930-as építésű varsói lakás meglepő átalakulása

Egy befolyásos francia hölgy gondolt egyet Lengyelországba költözött és felkérte a legismertebb lengyel design stúdiót, hogy alakítsák át frissen vásárolt lakását úgy, mintha az nem is Varsóban, hanem Párizsban lenne.

A francia hölgy amikor megvette a lakást és a felújítás mellett tette le a voksát, akkor egy olyan tervezőcsapatot keresett, amely a múlt tiszteletben tartásával és a jelen igényeinek megfelelően izgalmas, élhető, sokoldalú teret alkot számára. A Colombe Design tervezőjénél, Marta Chrapka-nál tökéletesebb dizájnért pedig aligha találhatott volna! Szakmai berkekben és megrendelői körökben is ódákat zengenek Chrapka finom harmóniaérzékéről, a felületek, anyagok, színek nagyvonalú kezeléséről, a természetesség iránti elkötelezettségéről.

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Chrapka számára egyértelmű volt, hogy a felújítás során megtartja majd a háború előtti jellegzetes architektúrát, és visszahozza az egykori hangulatot: így jelennek meg a sokszorosan osztott külső és belső nyílászárók, a fa burkolatok és a váratlan megoldások.

Rafal Lipski fotója. A Vogue jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

A kivitelezést sok beszélgetés előzte meg, majd a tervező gyakorlatilag teljhatalmat kapott a tulajdonostól. Az eredmény önmagáért beszél: szép, finom, elegáns és izgalmas tér született.
Az előszobából az étkező fogad bennünket. A főúri paloták hangulatát idéző ablakok 180 centiméter magasak, akárcsak a grandiózus budapesti polgári lakások ablakai.
Az étkezőasztalt Marta és csapata tervezte. A falon sűrűn elhelyezett festmények, a Vitra fekete, rétegelt lemezű székei és a modern háromkarú csillár szép egységet alkot.

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

A különleges állólámpát és a hálószobai sárga lámpákat is az eBay-en találták, és a lakás jó néhány egyedi tárgya is onnan való. A lámpák egyébként jellemzően mind nagyon különlegesek: volt, amire csak a lakás befejezése után találtak rá, mert az illett oda tökéletesen.

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

A hagyományosan felosztott lakásban a nappali az itt élő hölgy kedvenc helyisége, s nem árulunk el titkot azzal, hogy Marta számára is talán ez volt a legkedvesebb feladat. Az eklektika ihlette szobában szárnyra kapott a fantázia: a diófa padló, amelyet egy magyar mestertől választottak, meghatározó elem a szobában: „Vissza akartam hozni a régmúlt hangulatát, így esett a választás a festett tölgyfa parkettára. Nyolc évtizeddel ezelőtt ugyanilyet használtak volna” – mondja Marta.

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Fotó: Rafal Lipski. Az Architectural Digest jóvoltából

Forrás:
Utazás csak bátraknak
House tour: a 1930s Parisian-style apartment in Warsaw
Colombe Design Creates a Home in Warsaw That Has Prewar Details and Chic Parisian Flair

A lámpák

Új sorozatunkban hazai dizájnereket és belsőépítészeket kértünk fel, hogy legyenek a vendégszerkesztőink, és mutassanak be egy általuk kedvelt tárgytípust vagy trend irányzatot. Első szerzőnk Szanyi Laura belsőépítész egyik kedvenc darabját a lámpát mutatja be Önöknek!

Még nem foglalkoztam belsőépítészettel, amikor olvastam egy interjút Kelly Wreastle dizájnerrel, aki azt mondta, sose használ mennyezeti spotokat. Elképzelni se tudtam, hogy lehet megoldani egy lakás világítását a 21. században süllyesztett spotok nélkül. Mivel a fények, később a lámpatestek gyerek korom óta foglalkoztatnak, így már a 80-as években több amerikai filmben is feltűnt, hogy amikor megérkeztek a lakásba az ott lakók, akkor az asztali lámpákat is a szoba sarkában lévő villanykapcsolóval kapcsolták fel.

Amikor ezt a pályát választottam, a trend az volt, hogy mindent mennyezeti spototokkal oldottak meg és 1-1 csillárral, ezért évről évre egyre inkább elmélyültem az otthonok világításának tervezésében. Most fejeztem be egy lakást, ahol a mennyezetre tudatosan egyetlen egy lámpatestet se helyeztünk! A lakás világítását az évszakokhoz is igazítottuk, például télen több meghitt fényre van szükség, ezért falikarok, kapcsolt álló és asztali lámpák világítják meg a helyiségeket.

Számomra a fény a lakás lelkének tükre. Sajnos a lámpák, világítótestek kiválasztásánál a mai napig inkább csak a funkcionális szempontok érvényesülnek. Manapság még mindig előfordul, hogy azt mondja egy elektromos tervező, hogy miért rakok a lépcsőházba négy falikart amikor ő azt egyetlen egy mennyezeti kiállással meg tudja oldani…

A többség az utolsó pillanatra hagyja a lámpavásárlást, és beszalad az első útjába eső lámpaboltba. Az itthoni „raktárkészlet” pedig elég kaotikus, általában nem kapjuk meg azt azonnal amit szeretnénk így az üzletben kötjük meg a kompromisszumokat. … érdemesebb külföldi oldalakon online szemezgetni.

Időigényes, kreativitást igénylő feladat kitalálni, megtervezni majd beszerezni a lámpatesteket. Én mindig azt mondom kanapét könnyű cserélni egy lakásban, de lámpát nem fogunk! Amit egyszer felrakunk az ott marad évtizedekre!

Az én kedvenceim

Kedvenc kültéri lámpa: Davide Groppi  – Sampei

Érdekes megközelítés, amikor ezt a kültéri lámpát használja valaki akár a teraszon, akár a kertben. A lámpa magassága állítható, meghitt atmoszférát teremt és leginkább a kültéri nappali hangulatát idézi.

Kedvenc falikar: La lampe Gras Model N210

A falikar használata a legnehezebb hiszen fix helyre kerül és később nem mozdítható. Jól át kell gondolni mit rakunk alá, elé, mellé stb. Manapság egyre kevesebb falikart használnak az emberek pont emiatt. Pedig nem csak világító funkciója van, hanem esztétika értéke is! Ha falikart választunk nem csak a fénye, hanem a lámpatest formája is igen meghatározó. Ezt a falikart azért szeretem, mert bár fix helyen van mégis alakítható a magassága a kívánt funkció elérése érdekében.

Kedvenc asztali lámpa: Brokis lámpák

Jó látni a cseh üvegipar remekműveit ennyire 21. századi formában. Imádom ezeket a lámpákat! Nyáron szép ahogy megtörik a fény az üvegen, télen pedig már-már a kandalló hangulatát idézi a lámpa fénye.

Kedvenc csillár: Ay Illuminate

Az Aj Illuminate természetes alapanyagokból készült csillárjai, különböző geometriai formái még egy letisztultabb otthonban is harmóniát teremtenek!

Kedvenc spot: David Groppi – Nulla

A lámpa neve azért lett Nulla, mert olyan pici a lámpatest, hogy szinte láthatatlan. De a fény, amit magából áraszt nagyon is drámai hatást kelt!

 

Szanyi Laura férjével 2004-ben alapította a Lofthome Cégcsoportot, amely elsősorban belvárosi tetőterek épitésére specializálódott. Az elmúlt években a tetőtéri beruházások mellett több mint 100 lakást, és megannyi kereskedelmi üzletet fejlesztettek. Laura a cégen belül elsősorban a belsőépítészettel foglalkozik, kedvenc bútordarabja pedig a lámpa.

Íme, a land art Skóciában élő úttörőjének alkotásai, melyek a természetben rejlő költészetről vallanak

Andy Goldsworthy a természetben járva, türelmes munkával szabályos alakzatokat, formákat és motívumokat hozott létre, fényképezővel pedig megörökítette ezeket az alkotásokat!

Goldsworthy mindig asszisztensek közreműködése nélkül készíti el műveit a világ távolabb eső zord tájain (Ausztrália forró homokja, Északi Sark) és Skóciában is.

A land art művész kizárólag organikus anyagokat: fát, leveleket, köveket, agyagot, jeget használ fel alkotásai megkomponálásához, melyek többsége csupán néhány óráig él. A pusztuló efemer anyagok Goldsworthy romanticizmusban gyökerező világában szentimentalitás nélkül képesek az elmúlásról, a körforgásról vallani és univerzális üzenetet közvetíteni!

Fotók: Ignant és BoredPanda

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Andy Goldsworthy’s Land Art Photography
Andy Goldsworthy a londoni Albionban
Magical Land Art By Andy Goldsworthy

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 4. rész

Cikksorozatunkban hétről-hétre azt a témát járjuk körül, hogy mit is jelképeznek a festményeken szereplő állatok. Az előző részekben írtunk a hermelinről, a tengelicéről és a nyúlról, mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a dús, díszes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú, az emberi beszéd utánzására megtanítható trópusi madár, a papagáj!

Papagáj

Jan van Eyck: Van der Paele kanonok Madonnája – részlet (1436). A WikiArt jóvoltából

A trópusokon őshonos, tarka tollazatú madár csodálatos képessége, hogy utánozni tudja az emberi hangokat. A Physiologus (Kr.u. II. században élt görög teológus, aki elkészítette az állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteményét) példaképül állította a hívek elé a papagájt: a trópusi állathoz hasonlóan kell a hívőknek is visszhangozniuk Isten igéjét. Mivel a madarat könnyen meg lehetett tanítani az Ave szóra, így beszéde az angyali üdvözletre emlékeztetett. Nem véletlen ábrázolta Jan Van Eyck Madonnáját zöld papagájjal! Az egzotikus állat a szüzesség szimbóluma, ugyanis pompás zöld tollazata nem ázik el és a legnagyobb esőben is száraz marad.

Jan van Eyck: Van der Paele kanonok Madonnája (1436). A WikiArt jóvoltából

A papagájt azonban nemcsak az Ave szóra lehetett könnyen megtanítani, hanem az Éva keresztnévre is. A bűnbeesés képi ábrázolásain ezért gyakran szerepeltették az egzotikus állatot, például Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcán Ádám válla felett is papagájt láthatunk.

Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504). A WikiArt jóvoltából

A papagáj szerepeltetése utalhat az unintelligens ismétlésre vagy akár az ékesszólásra is. Hendrik Matenszoon Sorgh 17. századi portéja az utóbbi jelentés iskolapéldája lehetne, ugyanis a protestáns prédikátor a papagáj ékesszólásából merít ihletet.

Hendrik Martenszoon Sorgh: Asztalnál író férfi (1663). A WikiArt jóvoltából

Mint láttuk a papagáj vallási konnotációkkal is rendelkezett, a madár gyakran a Szeplőtelen Fogantatás és Szűz Mária kísérője. Lucas Cranach képén egy bibliát olvasó kardinális asztalán látjuk a papagájt, amint magokat csipeget. Ha jobban szemügyre vesszük a képet feltűnhet, hogy Cranach a madárral szemben egy Madonna gyermekkel képet is festett, így kívánta megerősíteni az anyaság motívumát.

Lucas Cranach: Albrecht von Brandenburg kardinális, mint Szent Jeromos (1526). A WikiArt jóvoltából

A 17. században élt flamand festő Jan Steen zsánerfestményei bővelkednek a moralizáló szimbólumokban, vásznain gyakran humoros és ironikus hangvétel uralkodik. A flamand festő előszeretettel ábrázolt ismert közmondásokat és ünnepi mulatságokat. Ahogy az idősek énekelnek, úgy fütyülnek a fiatalok című festménye (1663) témáját is egy akkoriban népszerű közmondás adta. A mondá szerint az ifjabb nemzedék a jót és rosszat is az ősök életviteléből tanulja. A jelenet középpontjába a mértéktelenség került és a szobában több erotikus jelkép (a papagáj, az osztriga és a duda) is a bűnös életre utal.

Jan Steen: Ahogy az idősek énekelnek, úgy fütyülnek a fiatalok (1663). A WikiArt jóvoltából

A 17. századi főúri portékon gyakran ábrázolták a hölgyeket gazdaságra utaló szimbólumokkal például papagájjal, naranaccsal, drága ékszerekkel és ruhadarabokkal.  Sir Peter Lely festményén a kislányt ezért is láthatjuk a gazdagságot jelképező papagájjal.

Sir Peter Lely: Lány papagájjal (1670). A Tate Galéria jóvoltából

A magyar művészet legismertebb papagájos képeit az eperjesi születésű csendéletfestő, Bogdány Jakab készítette. Bogdány 1688-ban telepedett le Angliában és a legmagasabb főúri körökben mozgott. Jellegzetes munkái azok a madaras csendéletek, madárképek, ahol a főúri madárházak lakóit örökítette meg. Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval című festményén elegáns kastélyparkba helyezte az egzotikus madártársaságot. A színes-díszes tollú madarak pedig úgy jelennek meg, mint egy életképen az egymással beszélgető előkelő szereplők.

Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval (1700 körül). A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából

Bogdány Jakab: Két arara, kakadu és szajkó gyümölcsökkel (1710 körül). A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából

A papagáj a földrészek közül Amerika ismertetőjele. Az Edelényi-kastély öltözőszobájának plafonjára festette fel Lieb Ferenc az akkor ismert négy kontinens jelképes ábrázolását. Ázsia egy tevéről, Amerika egy papagájról, Afrika egy szerecsenről és az elefántról ismerhető fel.

Lieb Jakab: Afrika, Amerika, Ázsia (Európa elpusztult) mennyezetfreskó. A regmult.blogspot.hu jóvoltából

Borsos József Lányok bál után (1850) című képén a gondtalan polgári jólét jelenik meg. Borsos a bál másnapján összegyűlt fiatal hölgyeket festette meg. A sejtelmes félhomályba burkolt lakásbelső jómódot és anyagi bőséget sugároz; ezüstkészlet, perzsaszőnyeg, neobarokk ülőgarnitúra és kandeláberekkel díszített tükör teremtik meg a női budoár pompáját. Borsos nagy műgonddal festette meg a selymek omlását, a szaténruhák csillogását. Az egyik lány színpompás papagájt dédelget, a többiek pikáns párizsi metszeteket böngésznek.

Borsos József: Lányok bál után (1850). A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából

Ferenczy esete a papagájjal

Ferenczy Károly: Porcelánpapagájok I., (1910). A ferenczy-mng.blogspot.hu jóvoltából

“Talán nem is írtam meg, hogy vettem egy zöld papagallót. Festeni akartam, de most közbe jött a női portré, azonkívül pedig annyi baj volt az állattal, hogy meglehetősen elment tőle a kedvem. A bótban kalitkában volt, én azonban egy állványon akartam őt tartani, s vettem állványt és láncot. Az állvány egyszerű – egy deszkaalapzatból kiáll egy természetes ágazat. A gaz madár azonban, nem lévén szokva a lánchoz, nagyon okvetetlenkedett, végre kellett hogy vétessek Éliással egy kalickát, most ebben ül, de a kalicka megint nekem nem tetszik és ő sem látszik nagyon jól. Azonfelül távollétemben nem lehet az atelier-ben, úgyhogy folyton le kell vinni a házmesternéhez, ahol lakik – ott állítólag oly éktelen lármát csapott, hogy a házmesterné fia egészen ideges lett tőle – most itt van nálam, de meg se mukkant még. Ő zöld és körülbelül akkora mint egy kis galamb.” Részlet Ferenczy Károly lányának, Noéminek írt 1910-es leveléből.

Ferenczy Károly: Porcelánpapagájok II., (1910). A ferenczy-mng.blogspot.hu jóvoltából

Ferencynek egyetlen képe sem maradt ránk, amin élő papagáj lenne a szereplő, azonban három olyan képet is ismerünk tőle, amelyekre porcelán papagájokat festett. Sajnos már sose derül ki, hogy a Ferenczy dacból választotta-e a rebellis állat helyett a sokkal fegyelmezettebb modellnek bizonyuló szobrocskát…

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Decoding Animals in Art History, From Immortal Peacocks to Lusty Rabbits
Forgách Ludmilla grófnő öltözőszobájának falképei
Ferenczy esete a papagájjal
Jernyei Kiss János: Barokk művészet Európában
Lányok bál után