Latest Posts

A macska – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

Szerző: admin

A közösségi média korában egyetlen állat sem kap akkora figyelmet, mint a macska.  A világhírű énekesnők és énekesek legnagyobb vetélytársai a négylábú szőrmókok, akik elhízhatnak és nem kell követniük az aktuális smink- és divattrendeket, mégis milliók rajonganak értük.  A cicás képek népszerűsége nem most kezdődött: már az ősidőktől kezdve falképek, festmények, szobrok és iparművészeti alkotások főszereplői a macskák. Cikkünkben utánajártunk annak, mit jelképeznek a műalkotásokon szereplő macskák!

A macska

Szvetlana Petrova: Sandro Botticelli: Vénusz születése. Forrás: Boredpanda

Az állat szimbolikája sokrétű, pozitív és negatív értelemben egyaránt szerepelhet. Jelképezheti a hatalmat, a lustaságot, a kéjvágyat, az ördögöt, a halált, a démoni erőket és a női testet. Köztudott, hogy a macska a sötétben is jól lát, ezért az éleslátás, a belső látás megtestesítője, az éjszaka és a titkos tudás megtestesítője.

Őskor és Egyiptom

A macska ábrázolásáról már az őskorból is ránk maradt két híres emlék: az egyik egy csontból kifaragott macskaprofil, a másik a dordogne-i barlangrajz.
Az egyiptomi istenek között fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcolt Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen.

Sennedjem sírja (i.e. 1400 körül). Forrás: My Modern MET

A macskát mindenekelőtt Bastet istennő állataként tisztelték, ezért a gyermekek születéséért és a Hold égi útjáért felelős termékenységistennőt gyakran ábrázolták macskafejű asszonyként. Az istennő központja a Nílus deltájától keletre fekvő Bubasztisz városa volt. Amikor Kr.e. 950 körül Szeszonk fáraó itt rendezte be fővárosát, az istennő tisztelete hamarosan az egész országban elterjedt. A Kr.e. 450-ben erre utazó görög történetíró, Hérodotosz beszámolt a gyönyörű, 300 méter hosszú templomról, amelyet Bastet istennő tiszteletére építettek. Az épület több ezer macskának adott otthont, s ezekre a rendkívüli tiszteletnek örvendő macska-papok vigyáztak. A templomot 30 méter széles vizesárok övezte, a gazdagon díszített főcsarnokban pedig ott magasodott az istennő szobra. Az ország összes városában pompás Bastet templomokat emeltek, és az egyiptomiak nagy része fából, agyagból vagy fémből készült macska-amulettet hordott magánál. Tavasszal zarándokok százezrei vándoroltak Bubasztiszba, hogy egy nagyszabású ünnepségen tánccal és énekszóval, finom ételekkel és gazdag áldozatokkal ünnepeljék az istennőt.

Thutmose szarkofágja (i.e. 1400 körül). Forrás: My Modern MET

A macskák Egyiptomban különleges védelmet élveztek: sok helyen halállal büntették, ha valaki véletlenül vagy akarattal megölt egy állatot. Állítólag a nagy perzsa király, Kambüzész ravaszul kihasználta ezt az egyiptomi szokást, amikor III. Pzsammetich fáraó ellen viselt hadat, macskákat köttetett katonái pajzsára. A csel eredményes volt, az egyiptomiak inkább megadták magukat, semmint hogy a szent állatokat megsebesítsék.

Nebamun vadászata (i.e. 1295-1213). A British Museum jóvoltából

Kína és Japán

Az ősi Kínában a macska elsősorban jótékony állat, mivel a gabonát elpusztító egér ellensége, így az embert megsegítő hatalom jelképe volt; ám megjelenhetett a rontó hatalmak és a jin állataként is.

Gao Chengmou: pillangót néző macska (18. század). A Museum of Fine Arts Boston jóvoltából

Zhu Ling: Fekete macska nárcisszal (19. század). A Metropolitan Museum of Art jóvoltából

Japánban a szent iratok megóvásában nyújtott segítséget. A metszeteken gyakran hétköznapi jelenetekben (evés, állat és tulajdonos belsőséges kapcsolata) örökítették meg a macskák életét.

Utagawa Hiroshige: Asakusa Ricefields and Torinomachi Festival (1857). Forrás: My Modern MET

Utagawa Kunimasa: Nő, macska és Kotatsu’ (1796). A Museum of Fine Arts Boston jóvoltából

Nyugati kultúra

A középkorban sajnos nem igazán volt jellemző a macskák ábrázolása, mivel számos rossz tulajdonságot és az ördöggel való kapcsolatot jelképezte. A kereszténység általában az állat negatív vonásait emelte ki, így a lustaság és a kéjvágy kifejezőjévé vált. A fekete macska a démoni erők, a szerencsétlenség, a halál és a Sátán megtestesítője.

Macska kergeti az egeret (15. század). A pbs.twimg.com jóvoltából

A macska gyakran erotikus szimbólum, legyen szó akár nősténymacskáról, akár kandúrról. Testének hajlékonysága, kígyózó mozgása, puha, nesztelen járása miatt a női testre is emlékeztet. Ambivalens, kiszámíthatatlan és megismerhetetlen, démoni természete (a doromboló macska, amely hirtelen kiereszti a karmait) a női lélekre utal.

XVI. századtól napjainkig

Albrecht Dürer híres Ádám és Éva című képén (1504) nem véletlenül szerepel macska, rénszarvas, tehén és nyúl. Dürer választása direkt erre a négy állatra esett,  ugyanis ezzel illusztrálta milyen lelki állapotok jellemzik az embert a bűnbeesés után.

Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504). A WikiArt jóvoltából

Mindegyik állat egy-egy vérmérséklet típust jelöl (rénszarvas: melankólikus, tehén: flegma, nyúl: derűs, macska: robbanékony, hirtelen haragú). Dürer metszetén a macskával szemben egy egér is feltűnik. Itt az ábrázolás azt jelképezi, hogy a halál még nem jött el a világba.

Albrecht Dürer: Ádám és Éva (1504) – részlet

A későbbi megjelenések során gyakran kötötték össze a macskát a női szépséggel és az engedelmes szeretettel. A barokk kortól kezdve a macskák ábrázolása a vidéki életet bemutató alkotások részeként ismerhető fel.

Jan Steen: Táncórák (17. század). A WikiArt jóvoltából

A XIX. századtól egyre több festményen jelentek meg a cicák: Renoir, Manet, Gericault is festett híres macskás képeket. Több, úgynevezett polgári festő ebben az időszakban „specializálódott” a macskák művészi ábrázolására. Egyes adatok szerint akkoriban több mint 180 ilyen festőt tartottak nyilván. A XX. században töretlenül folytatódott a macskák népszerűsége a képzőművészek körében.

Edouard Manet: Olymipa vázlat (1863). A Wikiart jóvoltából

Pierre Auguste Renoir: Fiatal lány macskával (1879). A WikiArt jóvoltából

Az utóbbi idők talán leghíresebb macskaábrázolása Szvetlana Petrova műve, aki dagadt macskájának, Zarathustrának a fényképeit szerkesztette világhírű klasszikus festményekre.

Szvetlana Petrova: Edvard Munch: Sikoly. Forrás: Boredpanda

Forrás:
Miért volt Egyiptomban szent állat a macska?
Szimbólumtár
Albrecht Dürer: Ádám és Éva – Rejtett szimbólumok
Kutyák és macskák a képzőművészetben

Hűsítő kiállítások a kánikulában!

Szerző: admin

A nagy melegben érdemes a múzeumok és galériák kiállítótereiben felfrissülést keresni, ezért most augusztusi kiállításajánlónkban a budapesti kiállítások mellett három balatoni tárlatot ajánlunk azoknak, akik a vízparton töltik szabadnapjaikat. Terítéken a londoni duó Gilbert & George, Miklos Gaál és iski Kocsis Tibor, Stein János, Fürjesi Csaba, Hanakam & Schuller, Kiss Adrienn, Kőszeghy Flóra, Taro Meissner, Roskó Gábor, Szerdi Gábor, Egry József és Duray Tibor művei.

Budapest

Gilbert & George Bűnbak képek Budapestnek
Megtekinthető: Budapest, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum – 2017. szeptember 24-ig

Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”. Elegáns megjelenésükkel gúnyt űznek az arisztokráciából, miközben a tabuk és művészeti konvenciók határait feszegetve az aktuális társadalmi jelenségekről kommunikálnak műveikben. Életüket és művészetüket nem választják el egymástól; provokatív és sokkoló alkotásaikra a nézőkkel történő intenzív kommunikáció jellemző. A projekt több múzeumi bemutatását követően a kiállítás kifejezetten a Ludwig Múzeum tereire szabott hatásos látvánnyal várja a látogatót.
Az elmúlt évtizedek során Gilbert és George az állandó mozgásban lévő városi élettel megbirkózva nézték végig kelet-londoni környékük és vele együtt modern világunk fejlődését. Az, ahogyan ezeken a képeken az alakok megnyilvánulnak, felidézi, hogyan tekintett magára Gilbert & George „élő szoborként”, egy intenzív érzelmek által meghatározott világ múltjának, jelenének és jövőjének halálosan komoly ábrázolásán keresztül kapcsolva össze a társadalmi problémákat és a művészetet. Lebilincselő és közvetlen módon nyúlnak olyan témákhoz, mint a halál, a remény, az élet, a félelem, a szex, a pénz, a faj és a vallás.

_______________________________

A gondolat tekintete
Megtekinthető: Budapest, Budapest Galéria – 2017. szeptember 10-ig

Miklos Gaál és iski Kocsis Tibor művészetének központi kérdése a valóság helyzete és az ábrázoláshoz való viszonya. A kiállítás a két művész közös rendezésében mutatja be a kérdésre adott válaszaikat.
Miklos Gaál a fotó, a videó és az installáció eszközeivel kísérletezve vizsgálja az ábrázolt tárgy és a látszat összefüggését, kívülállóként szemlélve a véletlenszerűen elrendeződő valóságelemeket. A műveken megjelenő helyzetek és jelenetek a hétköznapi élet és környezet elemeit olyan összefüggésben mutatják meg, amelyek teljesen új, szokatlan értelmezésre vezetik a nézőt, mintegy átkeretezve a megszokott látványokat.
iski Kocsis Tibor művészetének problémája is közel áll Gaáléhoz: nála a tárgy és a lét összefüggéséről van szó. Mivel művészete konceptuális alapú, művei gondolati háttérbe ágyazódnak, miközben gondosan megkomponált és bravúrosan megfestett-megrajzolt képei sohasem mondanak le az érzéki látvány kifejező erejéről.

_______________________________

Női aktok mestere – Stein János Gábor (1874-1944) festőművész hagyatéka
Megtekinthető: Budapest, Kieselbach Galéria – 2017. augusztus 26-ig

Szerencsés véletlenek sorozatának köszönhető, hogy a közelmúltban szinte érintetlenül előkerült Stein János Gábor festőművész alkotói hagyatéka. A közel 150 festmény, rengeteg vázlat, rajz és dokumentum alapján egy méltatlanul elfeledett, nemesen konzervatív művészi pálya bontakozik ki a látogatók előtt a Kieselbach Galériában.
Az 1874-ben Kolozsváron született festő a helyi középiskola elvégzése után a berlini festészeti akadémián kezdte el művészeti tanulmányait. Innen Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémián a világhírű Benjamin Constant és Jean Paul Laurens tanítványaként képezte magát. A tanulóévek után bejárta Angliát, Hollandiát, Belgiumot, majd 1900-ban hazatérve Lotz Károly mester-iskolájában dolgozott tovább Budapesten. A századfordulót követő években sorra aratta sikereit: rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain, díjakat nyert, majd egyre többször kérték fel monumentális feladatok elvégzésére. Murális munkái a móri templomban, a Kerepesi temető árkádos sírboltjának kupoláiban, az Operaház éttermében, az egri székesegyházban és a nyíregyházi plébániatemplomban ma is hirdetik kiemelkedő technikai tudását. 1920-tól az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként és az első magyar művészeti anatómia-könyv megalkotójaként szerzett hírnevet.

_______________________________
Kiegyezés < > Ausgleich  – Fürjesi Csaba, Hanakam & Schuller, Kiss Adrienn, Kőszeghy Flóra, Taro Meissner, Roskó Gábor, Szerdi Gábor
Megtekinthető: Budapest, Osztrák Kulturális Fórum kiállítóterme – 2017. szeptember 15-ig

A kiállításon magyar és osztrák képzőművészek a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából mutatják be műveiket. A tárlat a fogalmakat metaforikusan fogja fel: műfajok és médiumok, alkotók és műveik keverednek a kiállítótérben. A csoportos tárlat alkotói nem alkotnak közös csoportot, noha vannak közöttük művészek, akik feladták az individuális alkotás hagyományát. Máshol a kiegyezés a kettősség szerkezeteként, a kiegyenlítődés formaproblémájaként köszön vissza ránk. Megint mások az osztrák-magyar viszonyok között ingázva alkotnak. És természetesen vannak olyan művek is e térben, amelyek az emlékezés és a történelem kérdéseit is boncolják.

Balaton

Egry József Balatonja
Megtekinthető: Tihany, Kogart Kiállítások Tihany – 2017. szeptember 10-ig

Egry József az 1920-as években fedezte fel a balatoni tájat. A Balaton tágas terei, fénytől átjárt atmoszférája, a víz és a levegő játéka egyszerre ébresztették rá a világos, fénylő színek tiszta erejére és egy kozmikus világrend jelenlétére. Egry képein a táj nem forma, hanem energia, az ember pedig a táj szerves része. Ez az organikus tájfelfogás, ember és táj közvetlen kapcsolata, a lét kozmikus dimenziója hatja át műveit, melyeknek kiváló kiállítási környezetet biztosít Tihany a maga hegyet, vizet és eget egyesítő földrajzi adottságaival, a hely történelmi lenyomataival, spirituális hagyományaival és hangulatával. Különösen meghatározó Tihanyban a Balaton és a Belső-tavak hatása, ahogy a vízfelületek fodrozódó mintája belerajzolódik a tájba, vagy elsimulva visszatükrözi azt, a fényt szilánkokra bontja, majd szétszórja.

_______________________________

Gyermek a magyar képzőművészetben – Gyerek portrék a 17. századtól napjainkig
Megtekinthető: Balatonfüred, Vaszary Villa  – 2018. január 8-ig

Hogyan változott a gyerekek, egyáltalán a család társadalmi megítélése az elmúlt évszázadokban? A Vaszary Galériában nyílt tárlat a biedermeiertől a jelenkorig öleli fel a gyermekeket ábrázoló műalkotásokat. A kiállítás négy évszázad távlatában több mint félszáz bemutatott művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videómunkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. A gyermeket kultúránként és koronként másként ítélték meg: hol felmagasztalták, az ember eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen felnőttként bántak vele. Minden terem egy-egy témakört jár körül, egymás mellé helyezve, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, vidéki életről, iskoláról, nevelésről, játékról.

_______________________________
Duray Tibor – Emberi túlságosan is emberi
Megtekinthető: Balatonfüred, Vaszary Villa – 2018. január 8-ig

Mi visz rá egy festőt arra, hogy hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. E Nietzschét idéző címmel mutatkoznak be Duray Tibor művei augusztus 20-tól a füredi Vaszary Galériában. A két szekcióra osztott tárlat a harmincas évek diadalmas indulásától kezdődően egészen a nyolcvanas évekig mutatja be Duray művészetét, aki festő, rajzoló, szobrász és éremművész is volt. A kiállítás első része az aranykor és a háború tematikája köré szerveződik. Duray Aranykora egyedülálló jelenség a 20. századi magyar művészet történetében, az impozáns méretű kompozíción (2x10m, olaj, vászon) több mint egy évtizedig dolgozott az alkotó. A tárlat másik fele az életmű kimagasló darabjait jelentő tusrajzok sorozatát rendezi egybe apró tájképekkel, színpadkép-tervekkel.

Műtárgypiaci mustra hazai és nemzetközi terepen

Szerző: admin

Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat. Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat, ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat, gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a műtárgypiaci szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvéleménykutatásokat szintetizálják és formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai gyorsan változó geopolitikai környezeteben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni, nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat.

A Sotheby’s jóvoltából

A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de a piac növekedésére számít mindenki. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események; kiemelik Trump elnökségét, gazdaságélénkítő intézkedéseinek előnyei mellett, úgy vélik, komoly gazdaság destabilizáló hatása lehet kiszámíthatatlan külpolitikájának. Nyilvánvaló politikai és gazdasági bizonytalanság forrása a BREXIT témája, az Európai Unió államainak eszmei távolodása egymástól, és természetesen a konstans terrorizmus veszély. Egyesek úgy vélik, mindez élénkítheti a műkereskedelmet, mint független befektetési oázist, de az elmúlt közel 10 év tapasztalatai azt mutatták, hogy a műtárgypiac szinte azonnal reagál a politikai-gazdasági eseményekre, recessziókra, tehát a dominóhatás alól ez a terület se menekül.

Néhány száraz, de igencsak beszédes adat, amely egyrészt mutatja a műtárgypiac méreteit, másrészt rávilágít a fent hangsúlyozott tényre, amely szerint egzakt adatok híján akár milliárdos nagyságrendben is lehet eltérő számokkal kalkulálni a forgalom tekintetében:

Összességében a globális aukciós piacon 2015-ben az Artprice nevű szervezet felmérése alapján 16.095 milliárd USD, a legillusztrisabb nemzetközi műtárgyvásár, a TEFAF elemzése szerint 21,08 milliárd USD forgalom volt az aukciós piacon, a TEFAF becslései szerint pedig 23,25 milliárd USD aukción kívül (az összforgalom 62%-a!).

2016-ban az Artprice elemzése 12,45 milliárd USD, a TEFAF-é 16,9 milliárd USD forgalmat mutatott ki a nemzetközi aukciós piacon és a TEFAF 27,9 milliárd USD aukción kívüli forgalmat becsült.

A piaci részesedések az alábbiak szerint alakultak, figyelembe véve azt a három országot, amely messze a legnagyobb szeletet harapja ki a globális műtárgypiacból.

2015: USA: 38,38 %    Kína: 30,19 %     UK:  18, 58%

2016: USA: 28% %      Kína: 38% %       UK:  17%

Ha a nemzetközi piac méreteivel összevetjük a magyar műtárgypiac paramétereit, nem kell magyaráznunk a különbségeket. Tekintve, hogy a hazai műtárgypiacon az aukciós házak egy része nem publikálja az árverési adatait, az árverésen kívüli adásvételek során kialkudott árak pedig nem publikusak, csak becsülni lehet a piac méretét. A szakértők többsége egyetért azzal, hogy Magyarországon az éves forgalom 15-20 milliárd forint beleértve az árverésen kívül elkelt műtárgyak összértékét is.

Az elmúlt évben és idén tavasszal a magyar műtárgypiac, illetve azon belül inkább a festmények piaca tovább erősödött a 2009-ben begyűrűző recesszió miatt kialakult jelentős visszaesésből. Főleg a 2016-os téli árverések voltak „erősek”, de a tavaszi aukciók eredményei miatt se kellett szégyenkezni, különösen a két vezető árverezőház, a Kieselbach Galéria és Aukciósház illetve a Virág Judit Galéria büszkélkedhetett kiemelkedő eredményekkel.

A Kieselbach Galéria és Aukciósház legmagasabb leütési árai a tavaszi aukción:

Gulácsy jelmezes önarcképe – 85 millió Ft

Szinyei-Merse Pál tájképe –  44 millió forint

Schönberger Armand: Nagybányai táj a Keresztheggyel – 42 millió forint

Gulácsy Lajos: Cogito ergo sum (A falu bolondja), 1903. 74 x 54,5 cm. Olaj, vászon. Jelezve balra lent Gulácsy, jelezve jobbra lent a kereten: Cogito ergo sum Descartes.

 A Virág Judit Galéria legmagasabb leütési árai a tavaszi aukción:

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye: 60 millió forint

Szinyei-Merse Pál Szép idő (Derűs idő a Balatonon) című festménye – 44 millió forint

Gulácsy Lajos: Séta a régi olasz városban. 1908-1910 között. Olaj, papír 74,5×53 cm Jelezve balra lent: Gulácsy L.

 A nemzetközi műtárgypiac két legnagyobb szereplője, a Sotheby’s és a Christie’s június végére, július elejére időzítette csúcsműveket kínáló impresszionista és modern művészeti árveréseit. Az idei évben a tavalyi -47%-os illetve -39%-os visszaeséshez képest hatalmas sikereket könyvelhetett el mindkét cég. A Christie’s július 4-én  +485%-os árbevétel javulást produkált a 2016-ban azonos időben és tematikával rendezett aukcióhoz képest, összesen 194 millió dollárt zsebelt be olyan műremekekért, mint Picasso egyik Marie-Thérèse-t ábrázoló képe (44,4 millió dollár) vagy Van Gogh Le moissonneur – Az arató  (d’après Millet – Millet után)  című festménye (30,8 millió dollár) illetve Max Beckmann’s Hölle der Vögel (Madár pokol) című műve (45,8 millió dollár). A Sotheby’s, némileg kevesebb bevételre tett szert, összesen 162,2 millió dollárért ütött le 17 műremekeket június 21-én.

Pablo Picasso: Femme Écrivant  (Marie-Thérèse), 1934

Még korai lenne megmondani, hogy a 2017-es év összességében milyen piaci folyamatokat hoz, mindenesetre figyelembe véve az eddigi árverési eredményeket, a tendenciák határozottan biztatók a hazai és a világpiacon egyaránt.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Mi a műalkotás?

Szerző: admin

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről.
Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak?

A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem.

A művészet, mint önmaga reflexiója

Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció elvű művészet végét jelentette.

Andy Warhol és a Brillo-dobozok (1964). A curatingthecontemporary.org jóvoltából

A filozófus szerint mára a művészet létjogosultságát nem egy külső filozófiai eszme határozza meg, hanem önmagára reflektál és saját filozófiát hozott létre.
„Ha nincs egyetlen átfogó művészet-koncepció, a műalkotásoknak nem kell egyetlen elvnek megfelelniük.” Arthur C. Danto

Marcel Duchamp az átlényegülés alkotója

Danto szerint először Duchamp teremtette meg az „átlényegülés szubtilis csodáját”, amikor mindennapi tárgyakat (piszoár, palackszárító, hólapát, ect.) műalkotássá változtatott. Tettét úgy is értelmezhetjük, hogy esztétikai értékkel fűszerezte meg ezeket a tárgyakat.
Éppen Roberto Bolaño 2666 című könyvét olvasom, ahol az egyik szereplő Duchamphoz hasonlóan a ruhaszárítókötélre csíptetett egy teljesen ép geometria könyvet, Rafael Dieste: Geometriai testamentum-át, hogy megnézze az idő vasfoga miként bánik a kötettel.

A blog.divisionleap.com jóvoltából

Bolaño könyvében Calvin Tomkinst idézve írja le az akciót: „Amikor Duchamp testvére 1919. április 14-én Párizsban összeházasodott a művész legjobb barátjával Jean Crottival, az esküvőre Duchamp postán küldött nászajándékot a párnak. Az ajándék nem volt más, mint néhány utasítás arra nézve, hogyan függesszenek ki egy geometriai traktátust lakásuk erkélyén, és hogyan rögzítsék kötéllel, hogy a szél nézegethesse a kötetet, kiválaszthassa a példákat, lapozgathasson vagy akár ki is téphessen lapokat.”

A cavetocanvas.com jóvoltából

„Amikor senki sem kérdezi tudjuk, mi a művészet; azaz teljességgel jól tudjuk, hogyan kell helyesen használni a művészet szót vagy a műalkotás kifejezést.” William Kennick

De miként lesznek a hétköznapi alkotásokból műtárgyak? Következő cikkünkben utánajárunk annak, hogyan lett a Brillo-dobozból műalkotás!

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!