Összes cikk a Portré kategóriában

Kortárs művészek testközelből – interjú ifjabb Szlávics Lászlóval

Beke László írja, Ifj. Szlávics László éremművész: kortárs (művészet)történeti lecke a nézőknek címmel megjelent írásában. (XXI. Országos Érembiennálé katalógus bevezető, 2017.) “Ifjabb Szlávics László, talán a magyar éremművészet leglátványosabb megújítója, az elmúlt évtizedben végigjárja az éremművészet újra definiálásának történeti útját, a hagyományos szobrászati műfajokat és technikákat, a domborművet, a fémművességet, az ötvösséget és az ékszerészetet is érintve, nem kis mértékben a konceptuális művészet és az objektművészet hatására. Érinti a művészet és a tudomány, a technika, technológia és a kultúra összefüggésének problematikáját, és eljut a média és kommunikáció jelenkori helyzetének megértéséig.” Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? ifj.Sz.L.: Művész családba születtem. Édesapám, idősebb Szlávics László ötvös-szobrászművész volt, aki negyven évesen ecsetet ragadott és attól kezdve festett is. Kora gyermekkorom óta természetes közeg számomra a műterem, a különböző művészeti technikák világa. Viszonylag hamar kezdtem mintázni, faragni, agyaggal, gipsszel, fémmel dolgozni. Korán kialakult, hogy a plasztika izgat igazán, a festés rajzolás kevésbé kötött le. Édesapám személye által a szisztematikus, hagyományos művészeti képzés lehetősége adott volt már apró gyermekkoromtól fogva. Éltem ezzel a lehetőséggel, mert érdeklődésem ebbe az irányba vitt. A művészeti stúdiumok mellett …

„Nem vagyok kereskedőtípus”

Beszélgetés Báringer Bélával, a Központi Antikvárium szakmai vezetőjével Báringer Béla a Vendéglátóipari Főiskolán szerzett üzemgazdászi diplomát, de a magyar történelem szeretete miatt már gimnazista korában sűrűn látogatta az antikváriumokat. Az 1980-as években egy ismerőse révén került a Walloschek Miklós vezette Múzeum körúti üzletbe, ahol néhány hónapot dolgozott, majd sorkatonai szolgálata előtt még több boltban is megfordult, miközben a „szamárlétra” megmászásához szükséges antikváriusi végzettséget is megszerezte. Leszerelése után az ismert Lőrincz-féle budai antikváriumot tulajdonosa átadta az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak, ahol kezdeti tanítómestere, Walloschek Miklós lett az üzletvezető, és maga mellé vette. Ez volt tanulóidejének csúcspontja – meséli. Hol folytatódott a további pályafutásod? B.B.: A privatizáció után a várbeli üzlet megszűnt, visszakerültem a Károlyi Mihály utcai Legenda Antikváriumba, majd 1997 végétől a Központi Antikváriumba. Kezdetben itt nem éreztem jól magam, pár hónap után még a visszavonulás is megfordult a fejemben. Egy idő után azonban Márffy György, a tulajdonos felfigyelt rám, és engem bízott meg a katalógusok összeállításával, majd 2003-tól boltvezetőként a Központi szakmai irányítója lettem.  Az ÁKV megszűnt, jelentős üzleteit antikvárius tulajdonosai szinte kivétel nélkül családi vállalkozásként …

Nem lehet tartani azt a tabut, hogy az antikváriusok kizárólag háború előtti, bibliofil és dedikált könyveket raknak csak árverésre – interjú Chovanecz Balázzsal

Tizennyolc négyzetméteres belvárosi üzletként indult, mára több mint száz főt foglalkoztató céggé nőtte ki magát az Antikvárium.hu. A hazai antikvár piac meghatározó szereplőjével, Chovanecz Balázzsal az Antikvárium.hu tulajdonosával beszélgettünk. Az Antikvárium.hu-t a 2000-es évek elején hoztad létre. Ha számokkal kéne bemutatnod a weblapot, akkor jelenleg hány kötet található meg nálatok, hány ember látogatja az Antikvárium.hu-t és hány ember dolgozik nálatok? C.B: A kötetszámunk lassan eléri a 800.000 darabot. Havonta 300.000-350.000 látogatónk van és 104 ember dolgozik napi szinten a feldolgozástól a felvásárláson át a vezetőségig. Nem túlzás azt állítani, hogy az Antikvárium.hu-n szinte a teljes antikvár kínálat megtalálható. Gyakran keresek olyan kötetet, amit 5-20 éve nem adtak ki újra és antikvár példányt is alig találni belőle. Ilyenkor több weblapon is adok le előjegyzést, hátha meglesz valahol a keresett könyv. Az eddigi tapasztalataim alapján, mindig ti találtátok meg leghamarabb az előjegyzett művet. Mi a hatékonyságotok oka? Honnan szerzitek be az előjegyzett köteteket?  C.B: Egy nagyon sokrétű és átszőtt hálót működtetünk. Az egyéni beszállítókon át az Antikváriumokon keresztül a saját felvásárlásokig mindenki azon van, hogy ezek a könyvek meglegyenek. Sok titok is van ebben, …

Egy 6000 forintos bor is elkelhet 800 ezer forintért– interjú Bősze Ádámmal

Szeptember 12-én 20. alkalommal fog össze a Budapest Borfesztivál, a borász szakma és a Máltai Szeretetszolgálat, hogy bebizonyítsák közös feladatunk a rászorulók segítése. Míg 2018-ban a Jótékonysági Borárverésen befolyó összeget a súlyos fogyatékossággal élők gödi otthonának felújítására fordították, addig 2019-ben a tiszaburai varrodának gyűjtenek. A Jótékonysági Borárverést ismét a Bősze Ádám és a dr. Antal Gábor páros vezeti majd. A tavalyi tapasztalatokról, jótékonysági árverésekről és borokról beszélgettünk Bősze Ádámmal.  A Jótékonysági Borárverés történetében a tavalyi volt az első alkalom, amikor dr. Antal Gábor oldalán te voltál a másik aukcióvezető. Neked milyen élmény volt egy jótékonysági aukciót vezetni? B.Á: Árverést vezettem már korábban, viszont a tavalyi volt az első jótékonysági árverésem. Nekem a legfontosabb élmény az aukció után jött, amikor hazamentem. Az összesített bevétel kihirdetése után sokan odajöttek azzal, hogy mennyire jó volt az aukció és mennyivel több pénz jött össze, mint 2017-ben. De én ott helyben még nem raktam össze, hogy a végösszeg alakulását tényleg befolyásolhatta az, hogy milyen hangulatot sikerült teremtenünk Gáborral. Az aukció előtt a Máltai Szeretetszolgálat bemutatta a gödi intézményben uralkodó áldatlan állapotokat és …