Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be másolattal?

„A plakát egy idő után olyan lesz, mint egy bélyeg, csak nagyon nagy.” – Badits Marcell plakátszakértő A múlt századi plakátok még mindig reneszánszukat élik, nemcsak a falakon, de különböző zsibvásárokon hűtőmágnesként, díszdobozokon vagy táskákon is megvásárolhatjuk őket. Azonban mi lenne, ha rossz minőségű, lassan közhellyé váló koppintások helyett eredeti, nagyon ritka példányokat vásárolhatnánk? Megengedhetjük-e magunknak, hogy eredeti plakátokkal díszítsük otthonunkat?  „A plakát az egy efemer, gyorsan elmúló művészet, szűkíteni kellett rajta a mondanivalót. Az emberek gyorsan mennek, nincs idejük megállni, hogy jobban megnézzék az oszlopokat, amin a plakát van. Egy másodpercük van, hogy felismerik a témát és még annál is fontosabb, hogy a szöveg olvasható legyen. Ilyen a jó plakát. Tömöríteni kellett. Két téma nem lehet egy plakáton, a jó plakáton legalább is.” – Sós László Azt, hogy a plakátművészet mára már egy önálló művészeti ággá vált, jól bizonyítja az, hogy egyre több magyar aukciósház szervez plakátaukciókat. A hajdan tömeggyártásban készült, mára már alig néhány darabban fellehető alkotások új utat nyitnak a lakberendezésben, ráadásul alternatívát kínálnak a megfizethető egyediséget és egyben a jó befeketést …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 2. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Hol vannak már azok az árkádiai idők, amikor a műkedvelő főnemesek vagy a pénzarisztokrácia kifinomult tagjai pusztán műélvezetből vadásztak egy-egy remekműre? Messze tovatűnt az az éra, amikor a zsakettbe és selyem turnűrbe bújtatott úri közönség a szalonban szivarozva, konyakot szopogatva, Keats versek felolvasása és halk zongora muzsika közepette párás tekintettel ámuldozott az enteriőrt dísztő klasszikus festmények és szoborcsodák láttán, és csak mellékesnek számított, hogy egy-egy műgyűjtemény milyen vagyonnövekményt képvisel. Ma már egészen más az élet ritmusa: Porsche-n vagy 6-os BMW-én száguldoznak egyik tárgyalásról a másikra a kevéske szabadidejüket az Instagram-on és a Facebook-on múlató tőkeerős műgyűjtők. Mindenkinek percre be van osztva az ideje, és a pénztárcát is folyamatosan számolni kell. Mikor van ma már ideje bárkinek is romantikus verseken vagy irodalmi gyöngyszemeken elmélkedni, a múzeumra és a galéria látogatásra szánt idő is szigorú naptári rend szerint van beosztva. A műgyűjtő ebben a rohanó és gazdaságilag kiszámíthatatlan világban nem teheti meg, hogy pusztán csodálja a gyűjteményébe vásárolt alkotásokat, a pénzügyi racionalitás mentén igenis szem előtt kell tartania, …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 1. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Andy Warhol egyik leggyakrabban idézett mondata: „Pénzt csinálni művészet, dolgozni művészet, de a jó üzlet a legjobb művészet.”  – Ez a gondolat szemléletesen illusztrálja, hogy a művészetnek nem csak a múzeumokban van helye. Az utóbbi évtizedekben egyre többen gondolnak úgy a műtárgyakra, mint potenciális befektetési eszközökre, sőt sokan vannak, akik pusztán befektetési eszközként érdeklődnek a művészet iránt, egyébként pedig hidegen hagyják őket a remekművek. A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég brüsszeli Művészet és Befektetések elnevezésű osztályának 2016-os felmérése szerint a privátbankárok 36%-a szerint nő a gyűjteményekbe allokált vagyon a következő évtizedekben.  A vagyonkezelők 78 %-a (2014-ben még csak 55%-a) szerint a műtárgyaknak helye van a vagyonkezelésben. A vagyonkezelők 48%-a szerint az ügyfelek nyomást gyakorolnak rájuk azzal kapcsolatban, hogy adjanak számukra művészeti befektetésekre vonatkozó tippeket. Ugyanakkor a gyűjtők 72%-a szenvedélyből vásárol, de vannak megtérülési elvárásaik is. A gyűjtők 64%-a (2014-ben még csak 47%-a) mondja, hogy a megvett műalkotás legyen jó befektetés is. E megállapítások mutatják, hogy a művészet, a műélvezet idealista megközelítését nyilvánvalóan leváltja a profánabb, profitközpontú szemlélet, …

Műtárgypiaci visszapillantás 2016-ra, és latolgatások 2017-re

Mit hoz 2017 a műtárgypiacon nemzetközi és hazai területen? A piac szereplőit és a gyűjtőket folyamatosan foglalkoztatja ez a kérdés. Üveggömböt mindannyian szeretnénk, de egyikünknek sincs sajnos, ezért kénytelenek vagyunk azokra az elemzésekre támaszkodni, amelyeket a különböző piackutató cégek, mint például az Artprice, az  Art Tactic vagy akár a Mei Moses Art Indices, – amelyet mellesleg tavaly októberben bekebelezett a Sotheby’s – készítenek. Napokon belül a maastrichti  high end művészeti vásár részletes elemzése, a TEFAF 2017 Global Art Market Report is megjelenik, amely majd még tovább árnyalhatja az összképet és a levonható következtetéseket. Tekintsük át, mire jutottak a műtárgypiac tudósai eddig. Leszögezhetjük, hogy  a 2008-as globális gazdasági válság látványos zuhanást okozott az árakban, különösen a spekulatív piaci szegmensnek számító kortárs festészet területén.  Ez utóbbi, kifejezetten trendinek minősülő piac, amely nagyon népszerű a művészetre befektetési szemmel is tekintő gyűjtők körében, azért omlott össze olyan látványosan, mert a vásárlók forrásai  elsősorban a válság által jelentősen megtépázott  pénz és tőkepiacokról származtak. A konzervatívabb területek, mint például a régi mesterek piaca viszonylag érintetlenül vészelte át a krízist.  Összességében amilyen …