Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Szenzációs leütések a BÁV 70. művészeti aukcióján!

Minden idők legsikeresebb művészeti aukcióját zárta a BÁV tegnap este. A rekordbevételnek számító 360 millió forintos eladással a Gundel Takács Gábor által vezetett kétnapos rendezvény túlszárnyalt minden előzetes várakozást. Már az árverés előtt élénk nemzetközi érdeklődés követte Törökország egyik legismertebb festőjének, Diyarbakirli Tashinnak Isztambult ábrázoló alkotását. A festményt egy nagypolgári család európai körútján vásárolta Törökországban a 30-as években. A számos telefonos és helyi érdeklődő közötti élénk licitharcot követően a képet végül 56,4 millió forintért szerezte meg új tulajdonosa. Az antik festményanyagban a leginkább várt tétel, az egyik legnépszerűbb osztrák portréfestő, Johann Baptist Reiter egy eddig lappangó remekműve volt. A bájos női arcképért 4,32 millió forintot fizettek. Mégsem ez érte el az antik képek között a legmagasabb árat, Willem van Herp és Luc Giordano alkotásaiért is 8,4 millió forintot adtak, de ugyanennyiért kelt el Markó András itáliai életképe is. A magyar sztárfestők közül kiemelkedett Vaszary János Fürdőző nőket ábrázoló képe 16,8 milliós eladási árával. Schönberger Armand két festménye is 7 millió forint fölötti árat ért el, de népszerű volt Mednyánszky Tavaszi virágzása is, ami 3,84 millió …

Íme, a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának legdrágább műtárgyai

Gulácsy Lajos Séta a régi olasz városban című olajfestménye kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria hétfő esti tavaszi árverésén, amelyen többek között Szinyei-Merse Pál, Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Mednyánszky László műveire licitálhattak az érdeklődők a Budapesti Kongresszusi Központban. A Séta a régi olasz városban című olajfestményre 30 millió forintról indult a licitálás, majd több ajánlat érkezése után az 1908 és 1910 között keletkezett mű végül 60 millió forintért cserélt gazdát. Az olajfestmény egykor Bedő Rudolfnak, a 20. századi műgyűjtés egyik legfontosabb alakjának tulajdonában volt. 44 millió forintért kelt el Szinyei-Merse Pál nagyméretű, éppen száz éve készített Szép idő (Derűs idő a Balatonon) című festménye, a plein air festészet egyik remekműve, amelyet életének utolsó éveiben festett a mester egy fonyódi nyaralás alkalmával. A kép kikiáltási ára 30 millió forint volt. Nagy érdeklődés mellett talált új gazdára Boromisza Tibor Őszi reggel című olajfestménye. A magyar fauve festészet egyik kiemelkedő darabjára 24 millió forintról indult a licitálás, majd 28 millió forintnál ütötték le a festmény árát. Kikiáltási áron, 24 millió forintért talált új …

Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be másolattal?

„A plakát egy idő után olyan lesz, mint egy bélyeg, csak nagyon nagy.” – Badits Marcell plakátszakértő A múlt századi plakátok még mindig reneszánszukat élik, nemcsak a falakon, de különböző zsibvásárokon hűtőmágnesként, díszdobozokon vagy táskákon is megvásárolhatjuk őket. Azonban mi lenne, ha rossz minőségű, lassan közhellyé váló koppintások helyett eredeti, nagyon ritka példányokat vásárolhatnánk? Megengedhetjük-e magunknak, hogy eredeti plakátokkal díszítsük otthonunkat?  „A plakát az egy efemer, gyorsan elmúló művészet, szűkíteni kellett rajta a mondanivalót. Az emberek gyorsan mennek, nincs idejük megállni, hogy jobban megnézzék az oszlopokat, amin a plakát van. Egy másodpercük van, hogy felismerik a témát és még annál is fontosabb, hogy a szöveg olvasható legyen. Ilyen a jó plakát. Tömöríteni kellett. Két téma nem lehet egy plakáton, a jó plakáton legalább is.” – Sós László Azt, hogy a plakátművészet mára már egy önálló művészeti ággá vált, jól bizonyítja az, hogy egyre több magyar aukciósház szervez plakátaukciókat. A hajdan tömeggyártásban készült, mára már alig néhány darabban fellehető alkotások új utat nyitnak a lakberendezésben, ráadásul alternatívát kínálnak a megfizethető egyediséget és egyben a jó befeketést …

Fektessünk-e műtárgyakba? – 2. rész

Elmondjuk véleményünket és a legfontosabb szempontokat, hogy ne hibázzon! Hol vannak már azok az árkádiai idők, amikor a műkedvelő főnemesek vagy a pénzarisztokrácia kifinomult tagjai pusztán műélvezetből vadásztak egy-egy remekműre? Messze tovatűnt az az éra, amikor a zsakettbe és selyem turnűrbe bújtatott úri közönség a szalonban szivarozva, konyakot szopogatva, Keats versek felolvasása és halk zongora muzsika közepette párás tekintettel ámuldozott az enteriőrt dísztő klasszikus festmények és szoborcsodák láttán, és csak mellékesnek számított, hogy egy-egy műgyűjtemény milyen vagyonnövekményt képvisel. Ma már egészen más az élet ritmusa: Porsche-n vagy 6-os BMW-én száguldoznak egyik tárgyalásról a másikra a kevéske szabadidejüket az Instagram-on és a Facebook-on múlató tőkeerős műgyűjtők. Mindenkinek percre be van osztva az ideje, és a pénztárcát is folyamatosan számolni kell. Mikor van ma már ideje bárkinek is romantikus verseken vagy irodalmi gyöngyszemeken elmélkedni, a múzeumra és a galéria látogatásra szánt idő is szigorú naptári rend szerint van beosztva. A műgyűjtő ebben a rohanó és gazdaságilag kiszámíthatatlan világban nem teheti meg, hogy pusztán csodálja a gyűjteményébe vásárolt alkotásokat, a pénzügyi racionalitás mentén igenis szem előtt kell tartania, …