Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Film készült az utóbbi idők egyik legnagyobb műkereskedelmi botrányáról, és van benne pár baki

2011-ben valósággal sokkolta a New York-i szcénát, amikor egyik napról a másikra váratlanul bezárt a város talán legpatinásabb, több mint másfél évszázados múltra visszatekintő galériája, a Knoedler. Most egy egész estés dokumentumfilm mutatja be, mi áll a közvélemény számára teljesen váratlan lépés hátterében. Hogy a képzőművészet sokak számára még ma is kicsit misztikus világának fejleményei egyre szélesebb rétegek érdeklődését keltik fel, sok más egyéb mellett az is mutatja, hogy mind több dokumentumfilm készül a témában és ezek forgalmazói egyre gyakrabban vélik kifizetődőnek a széles körű nemzetközi forgalmazást. Az utóbbi évtizedek eddigi legismertebb festményhamisítójának „pályáját” bemutató 2014-es német film, a Beltracchi – A hamisítás története a hazai mozikba is eljutott, és viszonylag nagy érdeklődést keltett az a The Price of Everything című, itthon Senki többet címmel forgalmazott, négy évvel későbbi amerikai dokumentumfilm is, ami azzal foglalkozott a szcéna számos közismert szereplőjét megszólaltatva, hogyan hat a társadalmi értékrendek változása a kortárs művészeti piacra és milyen törvényszerűségekre épül az árképzés, azaz hogyan lehet beárazni a beárazhatatlant. A legfrissebb mozi pedig a tavaly bemutatott, ugyancsak amerikai Made You Look: The True Story About Fake Art (magyar címén A …

Visszaadták a nácik által elkobzott Klimt-festményt a jogos tulajdonosoknak

Franciaország visszaadott egy Gustav Klimt-festményt, miután beigazolódott, hogy rákényszerítették a kép eladására a náci korszakban a zsidó tulajdonost. A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot a párizsi Orsay Múzeumban tartott sajtókonferencián elmondta: azzal, hogy a Rózsabokrok a fák alatt című alkotást visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak, egyúttal azt is elismerik, hogy annak idején bűncselekmény történt. A francia állam 1980-ban vásárolta meg a fák alatt virágzó rózsabokrokat ábrázoló Klimt-festményt anélkül, hogy tisztázta volna a hátterét. Az 1905-ből származó, 1,1 méter magas, 1,1 méter széles kép tulajdonosa a második világháború előtt Nora Stiasny, egy ismert osztrák zsidó család tagja volt. Osztrák iparos nagybátyjától, a műgyűjtő Viktor Zuckerkandltól örökölte a képet. Stiasnynak 1938-ban, Ausztria náci megszállása után pár hónappal áron alul el kellett adnia a műalkotást. Stiasnyt 1942-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahol még abban az évben meg is halt. A műkereskedő, akihez a kép került az 1960-as években bekövetkezett haláláig magánál tartotta. A francia állam 1980-ban vette meg az Orsay Múzeum gyűjteményébe. Ez az egyetlen Klimt-alkotás, amely francia állami tulajdonban volt.A miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt könnyű döntés az alkotás visszaszolgáltatása, …

Új aukciós rekordot érhet el a legismertebb-magyar indiai képzőművész

Amrita Sher-Gilnek (1913-1941) Indiában valóságos kultusza van és igazi eseménynek számít, amikor mindössze 172 festményt számláló életművének valamelyik darabja kalapács alá kerül. Mint most, a Christie’s március 17-i árverésén.  A tragikusan fiatalon elhunyt festő életművével hidat épített a Nyugat és India művészeti víziói között. Pályájáról akkor írtunk bővebben, amikor 2018 végén a Sotheby’s első, Mumbaiban tartott árverésén 2,7 millió dollárért cserélt gazdát egy lánykaportréja. Ritka esemény az ilyen, hiszen az életmű a darabszámot tekintve szerény és a festmények döntő része Új-Delhiben, a National Gallery of Modern Art birtokában van. (Ezeket a munkákat egy virtuális túra keretében itt lehet megtekinteni.) Indiában Sher-Gil műveit 1976-ban „nemzeti kinccsé” nyilvánították, azaz védettséget élveznek, így külföldi gyűjtőknek többnyire csak annak a néhány munkának a megszerzésére lehet esélyük, amiket még más országokban őriznek. Ilyen az az 1932 körül, azaz a művész alig 20 éves korában született női portré is, ami Párizsban – Magyarország és India mellett Sher-Gil életének harmadik fontos színhelyén – készült és a mostani árverésig nem is hagyta még el Franciaországot. Most viszont átszállították az óceán túlsó partjára, hogy New Yorkban kerüljön kalapács alá a …

Rekordáron kelt el Churchill marrakesh-i látképe

Winston Churchill 1943-as festménye több mint nyolcmillió fontért kelt el Londonban, a műalkotást Angelina Jolie amerikai színésznő bocsátotta árverésre családi gyűjteményéből. Churchill negyvenes éveiben, a gallipoli partraszállás kudarca jelentette politikai katasztrófát követően kezdett festeni. Az egykori brit miniszterlenök Sir John Rothensteinnek azt mondta: „Ha nem lenne a festés, nem tudnék élni. Nem bírnám a feszültséget.” Első kiállítását, Charles Morin álnév alatt 1921-ben rendezték a tekintélyes Galerie Druet-ben. 1948-ban a Királyi Művészeti Akadémia a Rendkívüli Tiszteletbeli Akadémikus címet adományozta neki. Sir Hugh Casson, az Akadémia elnökének szavai szerint Churchill „jelentős tehetséggel megáldott amatőr, aki, ha ideje engedte volna, a legtöbb hivatásossal is felvehette volna a versenyt … különösen, ami a színek használatát illeti.” Churchill számára bármennyire is jelentős volt festészet, a nyilvánosság előtt életének e vonatkozása sokáig rejtve maradt. Élete során alig néhány alkalommal rendeztek nagyobb kiállítást képeiből. Pedig igen termékeny festő volt csak 88 éves korában, halála előtt három évvel tette le az ecsetet és több mint 750 képet alkotott. A Christie’s március 1-i londoni árverésén kalapács alá kerülő, a marrákesi mecsetet a naplemente fényeiben megörökítő mű …