Összes cikk a Kiállítás kategóriában

Júliusi kiállítási dömping

Szerző: admin

Külföldön egyre erősödik az a trend, hogy a kortárs művészek a művészeti piac sztárjaivá válnak, képeikért akkora összegeket fizetnek, mint a művészettörténet jegyzett remekműveiért. Itthon a kortárs művészethez még óvatosan közelít a nagyközönség, gyakran nehézséget okoz az értelmezés, sokakat inkább zavarba ejt.  Korábban már írtam arról, hogyan kezdjünk hozzá a kortárs művészet megértéshez és a cikk végén azt javasoltam, hogy nézzünk minél több modern tárlatot, hagyjuk otthon az előítéleteket, és előbb utóbb ráérzünk az ízére. Júliusban ezért olyan hazai kiállításokat ajánlunk Önöknek, ahol jobbnál jobb kortárs alkotókkal ismerkedhetnek meg! Most ismert és kevésbé ismert művészek életművébe is betekintést nyerhetnek! Budapest Különutak. Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció Megtekinthető: Budapest, Kassák Múzeum és a Kiscelli Múzeum, 2017. szeptember 13-ig A két óbudai múzeum 2017. június 1-én nyíló kiállításaival az 1927-ben született drezdai képzőművész, Karl-Heinz Adler munkásságának bemutatására vállalkozik. Az idén 90 éves Adler a német absztrakt művészet fontos alakja, újrafelfedezése napjainkban zajlik Németországban. Alkotói tevékenységének jelentős időszakát korlátozta a rendszerváltás előtti kultúrpolitika ideológiája: a néhai NDK területén Adler sokáig háttérbe szorult az absztrakt művészeti törekvéseket elvető …

MARAD HATÁS – Major Kamill kiállítása a Fiumei úti Sírkert Kegyeleti Múzeumában 2017. június 25-től

Szerző: admin

Részlet Keserű Katalin katalógusszövegéből a hamarosan nyíló tárlat apropóján Majdnem 50 éve már, hogy San Michele szigetén, Velence temetőjében az Orosz Balett egykori társulatát életre hívó Szergej Gyagilev síremlékén egy pár rózsaszín balettcipőt láttam, levél kíséretében, amelyet egy amerikai táncosnő küldött a Mesternek úgy, hogy elhelyezte a sírján. Biztosra véve, hogy a címzett ott megtalálja. {…} De említhetném a halottak napján a temetőkbe áradó tömegeket, rendezendő a sírokat, ékesíteni virággal, gyertyákkal-mécsesekkel, szalagokkal, így segítve a lélek túlvilági útját, és kiengesztelendő őt. A holtakkal foglalkozás antropológiai sajátosság. Vannak kultúrák, ahol rítusok keretében funkcióval is felruházzák azt, aki már nem él. Az élő „szemében” minden él, s a holtak teljes egykori mivoltukban jelen lehetnek öntudatlan álmainkban is, befolyásolva lelki-szellemi életünket és érzeteinket. A művészet mint előállítás feltételezett antropológiai gyökerei majdnem teljességükben feltárulnak a hagyományos halotti rítusokban. Ezek jövője azonban − lehet, hogy csak átmenetileg − ma egyre bizonytalanabbnak látszik. A tudást, hitet és képzeteket felváltó információk és rendszereik világában semmit nem tudhatunk a következő emberről, a képzeletéről és álmairól, amint arról se, hogy átalakuló gondolkodásában lesznek-e emlékei; …

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

Szerző: admin

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …

Velencéig gurultak a szentendrei biliárd golyók!

Szerző: admin

2016. augusztusában a szentendrei Duna-korzón izgő-mozgó biliárd golyókat súlyoztak le, amik pár hónapig a zöld posztó helyett a hullámokon lebegtek. Vincze Ottó land artos alkotását tavaly októberig láthatták a Szentendrére látogatók. A River Pool című munkájában Vincze a színes hajózási bójákat idézte meg, de ezúttal biliárd golyók alakjában. Installációjában megfordította a biliárd dinamikáját: a golyók véletlenszerűen elhelyezve, lehorgonyozva lebegtek a víz felszínén, míg az „asztal”, azaz a Duna, folyamatos mozgásban volt alattuk. “A River Pool bármilyen nemzetközi mezőnyben azonnal sikert aratna. A zöld posztó helyett zöld hullámokban izgő-mozgó golyók minden helyi kontextus nélkül is jókedvű, látványos és könnyen érthető műalkotást jelentenének.” Szily László A nemzetközi sikerre nem sokat kellett várni, ugyanis Vincze Ottó a Velencei Biennáléra apróbb változtatásokkal ismét elkészítette River Pool-t. A labdák maradtak, csak a golyókra a szentendrei kettőskereszt helyett a velencei oroszlán került. A szemfülesebbek a fotókon is észrevehetik, hogy egy kivétel azért akadt: az egyik fehér golyón ugyanis rajtamaradt a horgonyos címer. Akik Szentendrén nem látták az alkotást, azok most a Giudecca-sziget rakpartjánál, a széles lagúnában nézhetik meg az óriási biliárd golyókat. A …